Véget ért a Szent László-emlékév, kezdődik a Mátyás király előtt tisztelgő programsorozat. Ugyan a részletek még kevéssé ismertek, de a lovagkirály előtti tavalyi főhajtást, a számos határon túli és inneni, egyházi és világi rendezvényt, kulturális eseményt magában foglaló tematikus esztendőhöz hasonlóra számíthatunk. Ráadásul a Hunyadi-családból származó uralkodó talán még szélesebb körben ismert, alakjához számos legenda kapcsolódik, így a 2018-as kezdeményezés komoly érdeklődésre tarthat számot még a fiatalabb korosztály körében is.
Akárcsak elődje, az idei emlékév szervezését is úgynevezett tanácsadó testület segíti. A tavalyi bejelentésen elhangzott: Mátyást ötszázhatvan éve választották királlyá, a krónika szerint a Duna jegén, illetve ötszázhetvenöt éve született. Ami a programokat illeti: lesznek tanulmányi versenyek, rendezvények a király életéhez kötődő helyszíneken, így Prágában és Bécsben, de szülővárosában, Kolozsváron is. A tematika kapcsolódhat a visegrádi négyek újbóli erős összefogásához, illetve akár a határvédelmi politikához is, mivel – fogalmazott a megnyitón Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség államtitkára – az erős királyságot építő Mátyás felismerte: a magyarok egyedül nem képesek megállítani a muszlim inváziót.
Az emlékév pontos költségvetése még nem ismert – ellentétben a Szent Korona és a magyar királyi jelvények őrzéséről szóló kormánydöntéssel, mely ez évre vonatkozóan összesen egymilliárd forintot szán a valamennyi tárca bevonásával történő lebonyolításra. A cél, hogy minél jobban megismertessék a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyét, illetve a hozzá tartozó jelvényeket a társadalommal, erősítve ezzel a nemzettudatot és a közjogi hagyományokat.
Az eseménysorozat védnökségét a 2000-ben alakult, a mindenkori államfő, így jelenleg Áder János által vezetett Szent Korona Testület kapta, de a szervezésbe, a programok meghatározásába az érintett egyházakat is bevonják. Az ellenzéki sajtó, ahogy a Szent Korona Országházba történő visszatérésekor, úgy ezúttal is elkezdte támadni a kezdeményezést; igaz, egyelőre csupán a konkrétumokat hiányolják. Tény: az egyetlen rendezvény eddig a január hatodikai nyílt nap volt a Parlamentben, annak a napnak az évfordulóján, amikor 1978-ban az Egyesült Államok visszaszolgáltatta a koronát hazánknak. A kulturális államtitkárság közlése szerint mindazonáltal lesznek rendezvények a kormánydöntésben rögzített célok mentén, erre még van tizenegy hónap.
Többet lehet már tudni a szintén idei Semmelweis-emlékévről. Az „anyák megmentője” születésének kétszázadik évfordulója kapcsán számos tudományos és kulturális programot rendeznek, lesz szoborállítás, az orvosi egyetemen tematikus kurzus, és persze események országszerte. Az emlékbizottság elnöke, Rosivall László egyetemi tanár úgy fogalmazott: a méltó megünneplés azért is fontos, mert „a további fejlődéshez az előrenézés és a visszatekintés az elődökre egyaránt elengedhetetlen”.
