OROSZ HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK
Vlagyimir Putyinnak, az Orosz Föderáció (OF) elnökének a pártja, az Egységes Oroszország (Jegyinaja Rosszija) visszaszorult a szeptemberben tartott egységes választási nap keretében a helyhatósági megmérettetéseken. Az összesen nyolcvanöt régióból nyolcvanban rendeztek különböző szintű voksolásokat. A Jegyinaja Rossziját a helyi választásokon több helyen az Orosz Föderáció Kommunista Pártja győzte le. Ez azt is jelzi, hogy a putyini elnöki rendszer érdemi bírálatához a nyugati értelemben vett polgári ellenzéki mozgalmak gyengék. A múlthoz, az egyenlősdihez visszatérő kommunisták viszont nagyobb tömegeket tudtak mozgósítani, így ez idő szerint ez a csoport jelenti az orosz vezető hatalmát a leginkább veszélyeztető erőt. Noha az OF elnökének a támogatottsága még mindig jóval hatvan százalék felett van, amit a legtöbb nyugati demokrácia irányítói megirigyelhetnének, a választások kimenetele mégis jelzésértékű. A nép már nem olyan elégedett Putyinnal, mint néhány évvel ezelőtt.
NYUGDÍJGONDOK
Ennek két oka lehet: a gazdaság helyzete és a nyugdíjkorhatár emelésének a terve. Mindkét tényező a teljes munkaképes lakosságot érinti. Lassan kezdenek hatni a hosszú ideig alábecsült szankciók is. Csökkennek a beruházások, elapadnak a tőkeforrások. A nyugati (amerikai) szankciók gyakorlatilag elzárták az orosz vállalkozói réteget a hitelpiacoktól. Ráadásul a Putyin pártja iránti bizalom mérséklődése jelentős hatást gyakorol egy erős elnöki rendszerben a befektetők hajlandóságára.
Pedig Moszkvának szerencséje van: az iráni bizonytalanság, a piacok volatilitása miatt emelkedő olajárak pótlólagos tartalékokhoz juttatják a gazdaságot, a központi bankot, amelynek a politikáját a nemzetközi szinten is elismert jegybankár, Elvira Nabiullina irányítja. (Róla készült portrénk: Tatár keménység az orosz jegybank élén, Figyelő, 2018/35. szám.) Az ország költségvetési forrásainak az apadása is hozzájárulhatott a döntéshez, hogy felemelik a nyugdíjkorhatárt arra a szintre, amely nagyjából a nyugat-európainak felel meg. Ez ellen az egész OF-ben tiltakozáshullám alakult ki. A határozat alapvető oka ugyanakkor az egyre erősödő munkaerőhiányban keresendő. A munkanélküliségi ráta az Orosz Föderáció 1991-es kikiáltása óta a legalacsonyabb szintre süllyedt.
KOMPROMISSZUM
„Nem akarunk a munkahelyünkön meghalni” – állt egy táblán, amelyet az egész országra kiterjedt tüntetések résztvevői vittek. Oroszországban az átlagéletkor, noha nőtt, még mindig jelentősen elmarad a nyugat-európai szinttől, a férfiaknál 65, a nőknél 76 év. (Az EU-ban például 76, illetve 82 esztendő.) Putyin, mérlegelve a váratlan tiltakozáshullám társadalmi kihatásait, kompromisszumkereső javaslatot tett: a hölgyek esetében nyolcévesre tervezett korhatáremelést öt esztendőre mérsékelte. Mihail Vinogradov szentpétervári politológus szerint az elnök felmérte, hogy választói jelentős részét a 45 év feletti nők alkotják. Ezt a korosztályt maga ellen fordítani túlságosan kockázatos lett volna.
Borítófotó: Lerobbant katonai busz Moszkvában. Az orosz gazdaságot ki tolja meg?
