Nem alakul át, nem lesznek szervezeti változások az Információs Hivatalban (IH), amely a korábban Lázár János által vezetett Miniszterelnökségtől visszakerül a külügyhöz, pontosabban a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá. Az újrázó tárcavezető, Szijjártó Péter bizottsági meghallgatásán egyértelművé tette a parlamentben: az elhárítás továbbra is a vonatkozó jogszabályok betartásával, a nemzetbiztonsági bizottsággal és a társszervekkel együttműködve dolgozik majd. A hírszerzés, illetve a nemzetbiztonság ugyanis nem lehet pártkérdés – üzent az ellenzéknek. Egy másik fórumon arról beszélt, szorosan együtt dolgoznak majd a Miniszterelnökséggel is, ám ehhez először a vonatkozó jogszabályoknak kell megszületniük. Vagyis előbb a jogalkotás, aztán a tényleges „költözés”, amire így vélhetőleg csak az év második felében kerülhet sor.
BŐVÜLŐ PORTFÓLIÓ
A nemzetközi szerződések ratifikációját és az űrkutatás ügyét is átvevő minisztérium jócskán bővülő portfóliójában egyértelműen az IH „visszaszerzése” a legnagyobb falat. A kizárólag külföldön tevékenykedő szolgálat 2012-ben került Lázárhoz, sajtóinformációk szerint az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH), azaz a belföldi titkosszolgálatot felügyelő belügyminiszterrel, Pintér Sándorral való versengés mentén.
Szijjártó a mostani változást részben azzal indokolta, hogy számos konfliktushelyzet nem a megoldás felé halad, és ezek Közép-Európa, valamint Magyarország számára is új biztonsági kihívásokat jelentenek. Ezek közül a legnagyobb – megfogalmazása szerint – a migrációs válság kiújulásának lehetősége. A világ instabilitása, a gazdasági visszaesések, a politikai és fegyveres konfliktusok nyomán ugyanis a jövőben erősödik a népvándorlás folyamata. Erre utalt nemrég David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Programjának igazgatója, aki egy minapi konferencián arról beszélt, hogy az Iszlám Állam Szíriából elmenekülő vezetői afrikai szélsőséges szervezetekkel közösen azon dolgoznak, hogy újabb migrációs hullámot szítsanak Európa felé, és ebbe a hullámba beépüljenek. Az európai és a nemzetközi közösségnek szembe kell néznie ezzel – üzente.
ÚJ ÁRNYALATOK
Hivatalos meghatározása szerint az IH általános rendeltetése, hogy a külföldre vonatkozó vagy külföldi eredetű bizalmas információk megszerzésével segítse elő a magyar nemzeti érdekek érvényesülését, működjék közre Magyarország függetlenségének biztosításában és törvényes rendjének védelmében. Szintén feladata felderíteni a gazdaság biztonságára és pénzügyi helyzetünk veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat, illetve cselekményeket. A hírszerzési információk a kormányzati döntések megalapozását szolgálják.
Annak, hogy a 2014 óta a külgazdaságért is felelő minisztériumhoz kerül ismét a hírszerzés, sajtóinformációk szerint két üzenete lehet: egyrészt a szolgálatok jobban besegíthetnek majd akár a hazánk gazdasági érdekeihez kapcsolódó ügyekbe is, valamint megerősödhet a klasszikus „politikai információszerzés”. Ám ez utóbbi munka sikere érdekében a Népszava szerint egy új, a brüsszeli és az amerikai politikába a jelenleginél érzékenyebben betagozódó lobbihálózatot is létre kellene hozni.
„Itt lesz egy egységes hírszerzési központ is, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország ebben az erőteljes nemzetközi versenyben egy jobb információs, hírszerzési tevékenységet tudjon felmutatni” – fogalmazott az új kormányzati struktúra, illetve a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda funkciói kapcsán Orbán Viktor egy péntek reggeli rádióinterjújában. A kormányfő bejelentette azt is, Pintér Sándor az ő nemzetbiztonságért felelős helyettese is lesz, s vezeti majd a nemzetbiztonsági kabinetet, továbbá előkészíti a szolgálatokra vonatkozó jogszabályokat. Ezzel pedig elvileg ráhatása lesz az egykori Nemzetbiztonsági Hivatalból létrejött AH mellett az IH-ra is, ami akár a szolgálatok egységesülése irányába tett lépésként is értelmezhető. A kormányfő által említett, egyelőre tisztázatlan „egységes hírszerzési központ” vélhetően nem önálló szervezet létrehozását takarja, sokkal inkább arról lehet szó, hogy a miniszterelnök az érintett szervektől közvetlen, soron kívüli tájékoztatást is kérhet majd. Vagyis hatékonyabb lehet az információáramlás.
BIZTONSÁGI KOCKÁZATOK
A változások mögött húzódó megfontolásokra utalhatott Orbán Viktor, amikor múlt pénteken bemutatta új minisztereit. Kijelentette, a technológiai mellett biztonsági és szellemi fenyegetésekkel is szembe kell néznie az országnak. Európát még hosszú évekig fenyegeti a népvándorlás és a tömeges migráció, ezért a védelmi képességek erősítésére, a határ szilárd őrizetére, valamint a biztonsági kockázatok higgadt kezelésére van szükség – hangsúlyozta a kormányfő.
Ezzel párhuzamosan már működik a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, amelynek új székháza jelenleg is épül a XI. kerületben. Ahogy arról már beszámoltunk: a Fehérvári út 70. szám alatti ingatlan felújításához, valamint az informatikai rendszer kialakításához a Magyar Közlönyben megjelentek szerint az idén 5,9, jövőre ötmilliárd forintot biztosít a kormány. Ezen túlmenően a belügyminiszter további 10,9 milliárd forintot használhat fel erre a célra. Az átadás egy év múlva esedékes. Ismeretes: a 2016-ban létrehozott, a Belügyminisztériumhoz tartozó elemző központ rendeltetése a „nemzetbiztonságot, a bűnüldözést, a közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozása, elemzése, értékelő jelentések elkészítése”.
