BIZONYTALANSÁG
Elvi egyezséget kötöttek az Egyesült Államok és az afganisztáni kormányellenes csoportokat képviselő tálibok titkos tárgyalásán, amelyet Katar fővárosában, Dohában tartottak – jelentette be a tolonews.com afgán hírügynökség. E szerint az amerikai csapatok – az Afganisztánban működő soknemzetiségű támogató erő gerince – fokozatosan elhagyják az országot. Ezzel párhuzamosan vagy ezt követően a többi részt vevő állam fegyveres erői is kivonulnak – erről ugyan a megbeszéléseken hivatalosan nem volt szó, mégis mindkét fél egyetért benne.
TRUMP ESÉLYEI
Az országban lévő nemzetközi koalíciós csapatok létszáma jelenleg a hatoda a néhány évvel ezelőttinek. A Resolute Support Mission (RSM – Eltökélt Támogatás Művelet) keretében több mint tizenhétezer katona (ebből 8475 amerikai, 93 magyar) tartózkodik Afganisztánban. Emellett legalább hatezer, a Pentagonnal szerződéses viszonyban álló privát zsoldos katona tevékenykedik ott.
Ha az USA vezetése nagyobb arcvesztés nélkül teljesen kivonul a több ezer amerikai katona életébe és mintegy ezer milliárd dollárba (háromszázezer milliárd forintba) került háborúból, az Donald Trump amerikai elnök talán legnagyobb külpolitikai sikere lehet. Megnövelheti az esélyét a jövő évi elnökválasztásokon.
Katonai vezetők ellenzik a haderőkivonást, mondván: az afgán kormánycsapatok katonailag nem eléggé erősek ahhoz, hogy külföldi támogatás nélkül ellenálljanak a tálibok fegyvereseinek. Fennáll a veszély, hogy Afganisztán visszatér ahhoz az állapothoz – a terrorcsoportok tűréséhez-támogatásához –, amely a múlt század kilencvenes éveit jellemezte. Amerikai hírszerzők arról beszélnek, hogy az ország területének legalább a kétharmada a tálibok ellenőrzése alá került. A CIA értékelése szerint is a katonai és a belbiztonsági helyzet a kabuli kormányerők szempontjából tovább romlik.
STABILITÁSI ÉRDEK
A megállapodástervezetet Trumpnak még jóvá kell hagynia – hangoztatta a tolonews.com-nak interjút adó afgán származású amerikai főtárgyaló, Zalmay Khalilzad. A felvázolt menetrend szerint az Egyesült Államok 135 napon belül kivonja mintegy ötezer katonáját. Ezt követően a jelenleg 14 ezer fősre becsült nemzetközi erő, az RSM (beleértve a magyarokat is) szintén elhagyja Afganisztánt.
Bizonytalan lesz a sokat szenvedett ország státusa az amerikaiak vezette nemzetközi haderő kivonását követően. Az afganisztániak többségének akarata szerinti rendszer elérése még nagyon messze van. Az ottani, soknemzetiségű társadalom döntően törzsi alapokra, az iszlám értékrendre épül. A nyugati típusú demokratizálási erőfeszítések csak erősen korlátozott eredményeket értek el.
A tálibok, a hatalom feltételezett birtokosai iszlám emirátust akarnak kikiáltani, a részletek azonban nem ismertek. Kabul, a másik oldal, a nemzetközi közösség nagy része által elismert rendszer pedig abban bízik, hogy integrálhatja struktúráiba a tálibokat és a velük szövetséges erőket.Az erőviszonyok alapján tehát az iszlámon alapuló államrendre lehet számítani. Dohai források szerint a tálibok kötelezettséget vállaltak, hogy tűzzel-vassal fellépnek az Afganisztánban, kiváltképpen az északi, Tádzsikisztánnal, Üzbegisztánnal és Türkmenisztánnal határos térségekben pozíciókat szerző, szándékai szerint az országot maga alá gyűrő Iszlám Állam fegyvereseivel szemben. Ez nem csak amerikai, nyugati érdek. A régiószomszéd Oroszország, India, a közvetlen szomszéd Kína és mindenekelőtt az öt, kevésbé stabil, de ritkán lakott és természeti kincsekben gazdag közép-ázsiai ország (hárman határosak közülük Afganisztánnal), továbbá a nagy déli, keleti szomszédos állam, az atomhatalom Pakisztán is egy kiszámítható, kiegyensúlyozott, szélsőségek nélküli Afganisztánban érdekelt.
A kabuli kormány képviselői nem vettek részt a dohai tárgyalásokon, őket Khalilzad utólag tájékoztatta az elértekről. Hét amerikai–tálib tárgyalási fordulót tartottak eddig Katar fővárosában. Négy fő kérdést vitattak meg: az amerikai (a tálib felfogás szerint idegen, nyugati, nemzetközi) erők visszavonását; a tálibok részéről garanciavállalást, hogy a jövőben nem adnak teret a terrorista csoportok tevékenységének; tűzszünetet az Afganisztánban harcoló felek között; a tárgyalások megindítását az érdekelt afgán erők, a kabuli kormány és a tálibok között.
A MAGYAR RÉSZVÉTEL
Magyarország 2004 óta vesz részt az afganisztáni missziókban. Mintegy tucatnyi különféle feladatot láttak-látnak el. Több mint tíz évvel ezelőtt Puli-Humriban, Baglán tartomány székhelyén 160 fővel tartományi újjáépítési csoportot (PRT) tartottak fenn. Ennek a megbízatásnak a végeztével, 2013-ban a magyar PRT-t átadták a helyieknek. Ma Puli-Humri a szélsőségesek (az Iszlám Államhoz kötődő csoportok) egyik fontos helye.
Északon ma magyarok csak a német kontingens által jól védett Mazari-Sarifban működnek. Magyarország jelenléte Afganisztánban a 2010-es évek első felében volt a legnagyobb, mintegy 350 katona szolgált a polgárháború által meggyötört országban. A teljes külföldi katonai kontingens létszáma – mintegy 130 ezer fő – is ekkor volt a legmagasabb. Az afganisztáni nemzetközi misszió harci cselekményekben, balesetekben 3458 katonát vesztett (2018. augusztusi helyzet). Hazánk hét missziós katonája áldozta életét a távoli ország boldogulásáért.
A magyarok sokféle módon támogatták az afganisztáni nemzetközi missziókat. Többek között betöltötték (rotációs alapon) a kabuli nemzetközi polgári és katonai légikikötőt irányító nemzet szerepét (lead nation), emellett, mint írtuk, PRT-t tartottak fenn, az afgán légierő Mi–24/35-ös és Mi–17-es helikoptereinek a fenntartásában, a pilótaképzésben segítettek, közreműködtek az utánpótlás biztosításában, őrzési feladatok ellátásában. Magyar különleges kiképzésű katonák (a köznyelvben kommandósok) az Egyesült Államok különleges erői (SOF) kötelékében szolgáltak-szolgálnak, titkos küldetéseket teljesítve. Afganisztán jelenleg is a Magyar Honvédség (MH) külföldi tevékenységének fontos eleme – tegyük hozzá: ez a legveszélyesebb missziós kiküldetés. Évek óta az MH hozzávetőlegesen ezer tagja teljesít becsülettel szolgálatot az ENSZ, az EU, mindenekelőtt a NATO nemzetközi misszióiban. A magyar katonák részvételéről, teljesítményéről nyugati szövetségeseink, a NATO vezetői a legnagyobb elismeréssel szólnak.
Borítófotó: Amerikai katonák gyakorlatoznak Afganisztánban. Az egész régiónak érdeke lenne a stabilitás
