Drágulnak az üzemanyagok, érezzük a benzinkutaknál. Az áremelkedés több oka közül a perzsa állammal kapcsolatos helyzet meghatározó fontosságú. Az amerikai kilépés a 2015-ös többoldalú atommegállapodásból az olajpiac megrendítése mellett kiélezi az amúgy is feszült politikai-katonai állapotokat a Közel-Keleten, növelve Irán és Szaúd-Arábia (Izrael) összecsapásának a veszélyét. Irak, Líbia, a régió olajexportőr krízisországai mellé ismét felsorakozhat Irán. Az olajpiaci helyzetet tovább súlyosbítja Venezuelának a kitermelésre is kiható bel- és külpolitikai válsága. Emiatt a piaci mozgás, a kereslet-kínálat alakulása még ziláltabb lett, elemzők rövid és középtávon áremelkedésre számítanak. Ebből a szankciók által szorongatott Oroszország is profitálhat. Az OilPrice.com értesülései szerint Moszkvát is bevonták a nagy fogyasztók-kitermelők színfalak mögötti egyeztetésébe. A drágább fekete arany az egész világon fékezheti a gazdaság növekedését.
Magyarországot két módon is érintheti az iráni válság. Egyfelől az olajár-növekedés általános gazdaságlassító hatásával. Másrészt a perzsa állammal fenntartott, 2015 óta felfuttatott külkereskedelem, együttműködés fékeződése révén. (A kétoldalú külkereskedelmi forgalom tavaly 140 százalékkal bővült, 80 millió dollárt tett ki.)
AZ EU MENTI A MENTHETŐT
Európa egyelőre nem adja be a derekát. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, megerősítve a szervezet eltökéltségét, hogy mindaddig fenntartják az iráni atommegállapodást, amíg Teherán is azt teszi, saját pályáján szólt be Trumpnak. Twitter-üzenete szerint: „Akiknek ilyen barátai vannak, azoknak nincs szükségük ellenségre.” A múlt héten az iráni külügyminiszter Brüsszelben találkozott a 2015-ös egyezmény három európai aláírója, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia külügyi tárcájának a vezetőjével. A találkozót Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai biztosa vezette.
Brüsszel még májusban „minden szinten” intenzív konzultációkat kezd Iránnal. Ezeken együtt kidolgozzák, hogyan tarthatják fenn a gazdasági-pénzügyi kapcsolatokat az amerikai szankciók ellenében. John Bolton, az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági főtanácsadója a BBC jelentése szerint figyelmeztette az európai vállalatokat, hogy fél éven belül zárják le iráni üzleteiket, vagy az USA szankciókkal sújtja őket. Tusk és Mogherini, az EU-vezetés megvédené az iráni kapcsolatokban érintett európai cégeket, köztük a magyar társaságokat is az amerikai retorzióktól.
Oroszország, mint fentebb jeleztük, a drágulással és a nyugati vállalatok Iránból való esetleges távozásával – jelentősen profitálhat a válságból – hasonlóan Kínához. A RIA Novosztyi hírügynökség meg nem nevezett brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva közölte, hogy az EU az iráni olajvásárlásokban átáll a dollárról az euróra. Dmitrij Golubovszkij elemző szerint a rubel nyomott árfolyamára eddig nem nagyon hatott ki az olajár-emelkedés által hozott bevételnövekedés. Ennek egyik oka az, hogy Anton Sziluanov pénzügyminiszter óvatos politikát folytatva, kemény valutára váltva olajbevétel-többletet, tartalékot képez a nehezebb időkre.
FÉKEZETT HABZÁSÚ SZANKCIÓK
Irán, a világ egyik legnagyobb olajszállítója (tavaly a globális export 4,8 százalékával) az amerikaiak által kezdeményezett szankciók folytán csökkenteni kényszerülhet a kitermelését, kivitelét. Ez magától értetődően felhajtja a világpiaci árakat. Ám a dráguláshoz hozzájárul például a felismerés, hogy túlbecsülik a nem fosszilis energiahordozók előretörésének az ütemét, s ezzel összefüggésben az olaj iránti kereslet nemhogy csökkenne, hanem tartósan nőhet is.
Az iráni fekete arany két legnagyobb vásárlója Kína és India. Egyikőjük sem fogadja el az amerikai nyomást. Mellesleg az USA mint iráni olajimportőr nincs benne az első tízben sem. Tegyük hozzá, a Teheránnal szemben ismét bevezetendő amerikai szankciók csak ez év végén kezdhetnek igazán hatást gyakorolni, amikor lejár az a féléves határidő, amelyet Washington szövetségeseinek adott az Iránnal kötött üzletek lezárására, az együttműködés felszámolására. Ha az Egyesült Államoknak nem sikerül rábírnia európai partnereit az atommegállapodásból való kilépésre, és legfőképpen nem tudja rávenni az EU-t a kereskedelmi kapcsolatok felszámolására, az USA szankciói csekély hatást gyakorolhatnak. Ez azért van így, mert az amerikai–iráni külkereskedelmi forgalom tavaly csupán 200 millió dollár volt, ugyanakkor az EU tagállamai 20 milliárd dolláros áruforgalmat bonyolítottak le Teheránnal.
A brit Standard Chartered Bank – sok más elemzővel együtt – felfelé módosította a 2018-19-es olajárkilátásait. Ezek alapján a brent minőségű olaj hordója az idén átlagosan 71, jövőre 75 dollárba kerül. Az amerikai WTI minőségű termék hordójára ez évre 68, jövőre 71 dolláros átlagárat prognosztizál. Három árbefolyásoló tényezőt említ. Az OPEC-tag és nem OPEC-tag olajtermelők fegyelmezettebben tartják magukat a tavaly januártól 2018 végéig vállalt napi 1,8 millió hordós önkéntes termeléskorlátozáshoz. Az olajpalaállamok (döntően az USA és Kanada) már nem a legfontosabb ármeghatározók. A fekete arany iránti kereslet mérséklődését jósló pesszimista vélemények háttérbe szorulnak.
HORDÓT A SZÓNOKNAK
Csak 2021 tájékán lehet ismét olajárcsökkenésre számítani – írja a The Economy Forecast Agency (EFA), a brent 2018–22
közti árváltozását latolgatva. Az EFA szerint valamikor 2022 körül eshet vissza a brent keverék ellenértéke a jelenlegi 78 dolláros szintre. A csúcsot 2020 derekára jósolják, akár 135–145 dolláros hordónkénti árakkal. Az amerikai WTI áralakulási irányzata megegyezik a brentével. A WTI végig olcsóbb lesz, mint a brent, ára ugyancsak 2020-ban tetőzhet, hordónként 110–125 dollárral, és 2022-re tér vissza a jelenlegi 71-es szintre.
A Bank of America jövőre akár 100 dolláros hordónkénti árat is el tud képzelni, mivel a két nagy olajtermelő, Irán és Venezuela exportja – különböző tényezők miatt – bizonytalan. A Goldman Sachs-csoport szerint a drágulás mértéke szerényebb lehet, de ők is 82,50 dolláros hordónkénti brentárat várnak a következő hónapokban.
Borítófotó: iráni nők üzenete amerikának. mindig pénzt kell keresni a színfalak mögött