SCHWAB
Walt Bettinger, a Charles Schwab brókerház vezérigazgatója mindig hajnali háromkor kel. Szokásos reggeli teendői közé tartozik, hogy megnézi, az előző napon mennyivel gyarapodott az általuk kezelt ügyfélvagyon. Jól alakult a 2018-as év: napi átlagban 624 millió dollár volt ez az összeg – több, mint amennyit a legnagyobb versenytársak összesen szereztek.
Amikor Bettinger 2008-ban átvette a céget az alapító Charles R. „Chuck” Schwabtól, a vállalkozás amatőröknek szánt diszkontbróker volt. Ma olyan, mint egy profi szupermarket, ahol a tanácsadástól a befektetésig, a robotkereskedéstől a hagyományos brókerkedésig minden megtalálható. Egy dolog azonban maradt: az olcsóság. A társaság részvényeinek az árfolyama 76 százalékkal nőtt 2007 óta. A Dow Jones befektetési szolgáltatók árfolyam-alakulását követő indexe csupán 26 százalékkal.
ÁRVERSENY
A Schwab stratégiája sikeres volt: a konkurenciát árversenyre és nyitásra kényszerítette. A Morgan Stanley nemrég például egy Instagram-posztban azzal reklámozta magát, hogy szolgáltatásai nem csak a milliomosoknak szólnak. A JPMorgan Chase ingyenes szolgáltatásokkal próbál meg versenyben maradni. Az UBS okostelefonos alkalmazást kínál. A Goldman Sachs, amely hagyományosan a milliárdosokat szolgálja ki, egy leányvállalatán keresztül próbál meg nyitni a középosztály felé. A cél: utolérni a Schwab villámgyors növekedési ütemét, megpróbálni megakadályozni azt, hogy végleg a fejükre nőjön.
Bettinger taktikája roppant egyszerű, megfogadta az alapító tanácsát: tartsd alacsonyan az árakat, a többi jön magától. „Minden egyes meetingen elhangzik a kérdés: meg tudnánk ezt oldani olcsóbban is?” – nyilatkozta a Wall Street Journalnek Jonathan de St. Paer, a cég befektetési igazgatója, aki tizenhat éve van a brókerháznál.
PAPÁK ÉS MAMÁK
A vállalatot egy százezer dolláros rokoni kölcsönből, 1975-ben alapította Chuck Schwab, kihasználva, hogy az akkori szabályozás liberalizálta a piacot, megszüntették a fix kereskedési díjakat. A célközönség a „papa-mama” befektetési piac volt, a viszonylag csekély összegeket a tőkepiacokon fialtatni óhajtó középosztály.
Amikor Bettinger átvette a stafétát, elkezdte bővíteni a cég tevékenységi körét. A cél az volt, hogy például a banki üzletágon keresztül, az alacsony díjak, többek között az ingyenes bankkártyahasználat révén még nagyobb ügyfélkört szerezzen a befektetési szegmensnek – és szívjon el a hagyományos szolgáltatóktól. Ez annyira bejött, hogy 2018-ra a társaság 10,13 milliárd dolláros árbevételének már több mint a fele a banki üzletágból származott. 2009-ben ez az arány még csak 29 százalék volt.
A Schwab 2003-ban nyitotta meg a bankját, ezt követően nem sokkal a pénzügyi tanácsadási bizniszbe is belevágott – a maga módján. A klasszikus tanácsadói tevékenység mellett egy hálózatot is kiépítettek, amely azt célozta, hogy ők kezeljék a független befektetési konzulensek ügyfeleinek a tőkéjét.
Az innovációk sora 2014-ben folytatódott, amikor úgymond robotizálták a tanácsadást. Algoritmusokat használó rendszereket állítottak üzembe, amelyek a kuncsaftoknak portfóliómenedzselési segítséget nyújtanak. A digitális üzletág ma csaknem negyvenmilliárd dolláros vagyont kezel. Az automatizálás csökkentette a költségeket, ami lehetővé tette, hogy nyomott áron kínálják a szolgáltatásaikat.
ÉBRESZTŐ
A konkurencia 2016-ban ébredt fel: a Morgan Stanley (MS) elcsábította a Schwab egyik vezetőjét, hogy ő irányítsa a brókercég digitális szolgáltatásait-fejlesztéseit. James Dimon, a JPMorgan első embere 2017-ben maga is elismerte, hogy a társaság új, ingyenes tranzakciókat kínáló kereskedési platformja a Schwab kihívására adott válasz volt. Az MS tavaly októberben maximálta a brókerek által tanácsadásért kiszámlázható összeget.
Borítófotó: Walt Bettinger, a Charles Schwab vezérigazgatója (bal oldalon). Pénzügyi innovációk futószalagon
