– Volt katona?
– Igen. Szabadszálláson, harckocsiezrednél voltam térképész.
– Milyen emlékei vannak?
– Vegyesek: volt, amire szívesen és nosztalgiával emlékszem, s volt, ami igencsak megfeküdte a gyomromat.
– Például?
– A térképészkiképzést szellemi kalandként éltem meg. Sok jó embert ismertem meg, és végleg felnőttem. Másrészről viszont a hadműveleti rajzolókkal olyan terveket készíttettek, amelyek alapján lerohantuk volna Ausztriát vagy Olaszországot, miközben a Magyar Néphadsereg számos esetben a szomszéd faluig sem jutott volna el morális állapota, felkészültsége és technikai színvonala miatt. A Varsói Szerződés a szovjet birodalom érdekeit szolgálta; a nyolcvanas évekre a sorkatonai szolgálat egy rossz tragikomédiába fulladt.
– Innen kellett és kell felépíteni a magyar haderőt?
– Sajnos ennél még rosszabb lett a helyzet 2010-re. A 171 éves Magyar Honvédség történetében olyan mértékben még sohasem züllesztették le az ország védelmi képességét, mint a baloldali kormányok alatt. A NATO-tagságunkra való hazug hivatkozással Gyurcsányék teljesen szétverték a honvédséget. Szélnek eresztették a katonákat – például 2010-ben 17 (!) önkéntes tartalékosunk volt, ma már 8500 –, bezárták, eladták a laktanyákat, megszüntették a középiskolai kadétképzést, elszórták a használható hadieszközöket, felszámolták a hazai hadiipart, szinte teljes mértékben leépítették a hadi képességeinket. Ezt kell újraépítenünk, méghozzá úgy, hogy a 2020–30-as évek technikai színvonalának és az új biztonsági kihívásoknak megfelelő legyen katonáink felkészültsége, felszereltsége. Ennek záloga a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program, amelyre 3500 milliárd forintot fordít a kormány.
– A Magyar Honvédség idei büdzséje kiugró, 513 milliárd forint. Az amerikai hadseregé 671 milliárd dollár, azaz közel 200 000 milliárd forint. Lehet, hogy a példa picit sántít, de mire elég a mi 513 milliárdunk?
– Erős párhuzam, nem kívánunk az Egyesült Államok haderejével versenyezni. Ez a hazai forrás időarányosan arra viszont elég, hogy a térség legkorszerűbb és legütőképesebb seregét hozzuk létre. Az összegről még a NATO is elismerően szólt.
– Mit éreznek meg ebből és a tervekből a katonák?
– Megteremtettük a katonai életpályamodellt, beleértve a bérezést és a szociális juttatásokat. A bérek 2015 óta ötven százalékkal nőttek, és a jövőben is versenyképesen emelkednek majd. A honvédség létszámát hét év alatt 37 500 főre emeljük, s a legénység számának a növelésén van a hangsúly. A Digitális katona program pedig korszerű egyéni felszereléssel, ruhával, fegyverzettel, málhával, védelmi és informatikai eszközökkel látja el a honvédeket. A világ legkorszerűbb harckocsijából, a Leopard 2 A7+-ból szerzünk be 44 darabot, valamint 16 darab H225M többfunkciós közepes helikoptert, hogy csak két jelentős tételt említsek. Továbbá visszaállítjuk a tüzérképességünket, s a kézifegyverek és lőszereik hazai gyártásával újraélesztjük a magyar hadiipart. A kibertér kihívásaira, a hackertámadásokra is megfelelő választ tudunk adni.
– A korábban vásárolt 14 Gripen vadászgép – amelyekből kettőt baleset ért – lassan cserére szorul. Mit vesznek helyette?
– Erre a magyar honvédség vezetése és a légierő tesz majd javaslatot. Egy biztos: az erre szánt közpénzt optimálisan, költséghatékonyan kell elkölteni. A Gripen-beszerzés is így történt. Mindenki az amerikai F–16-osokról beszélt, aztán a svédek ajánlata volt a legkedvezőbb.
– Az igaz, hogy akadozik a Gripenek alkatrészellátása? És ha igen, ennek lehet-e politikai üzenete?
– Nem jobb és nem rosszabb a helyzet, mint más esetekben. Az érdekeinket érvényesíteni kell, és ezt meg is tesszük.
– Akkor Gripeneket vesznek?
– A honvédség és a légierő tesz erről javaslatot, ahogy már mondtam. A legjobb, a magyar érdeknek a legmegfelelőbb, a haza védelmét leginkább kiszolgáló ajánlat nyer majd.
– A katonai eszközök beszerzésekor nemzetbiztonsági okok miatt nem lehet közbeszerzést kiírni. Mi alapján döntenek: ár, technikai színvonal, NATO-kompatibilitás?
– A kérdésben a honvédelmi és rendészeti bizottság a kompetens. A testületben ellenzéki képviselők is vannak, s ők is szavaznak. Egy adott beszerzés egy évre kaphatja meg a felmentést a közbeszerzés alól. Ezt követően be kell számolni a fejleményekről, a lezárás után pedig el kell számolni a bizottság előtt. Összességében sokkal szigorúbb ez az eljárásrend, mint egy hagyományos közbeszerzés. Műszakilag és a nemzetbiztonsági megbízhatóság tekintetében csak olyan cégek jöhetnek számításba, amelyek a legszigorúbb feltételeknek felelnek meg. De kiemelten fontos tényező az ár is.
– Említette a fegyvergyártás újjáélesztését. A magyar piac viszonylag kicsi. Lehet nyereséges ez a tevékenység a befektetett tőkéhez viszonyítva?
– Igen, de a hasznot nem csak forintokban kell mérni! Ha a fegyveres testületeket hazai eszközökkel szereljük fel, akkor egy esetleges konfliktus esetén nem vagyunk kiszolgáltatva másoknak, hanem a lőszert és a fegyvert itthon tudjuk legyártani, s velük felszerelni, ellátni a katonáinkat. Azt se felejtsük el, hogy a beruházással a magyar ipar, a tudomány szintén nyer, és az is fontos érv, hogy hazai munkahelyek jönnek létre, valamint exportra is lehet termelni. Ez ugyancsak része annak a stratégiának, amelynek a célja profi honvédség létrehozása, amely garantálja az ország és a magyar emberek biztonságát, védelmét, s fontos pillére a jelenlegi legnagyobb kihívásnak, az illegális bevándorlás elleni harcnak.
– A Fidesz áprilisban aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy a polgárok támogassák Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos akciótervét a bevándorlás megállítása érdekében. Miért tartják fontosnak az aláírásokat? Hiszen a magyar emberek már többször véleményt nyilvánítottak e kérdésben.
– Mert de jure most dől el minden: hogy egy birodalmilag központosított, migránsbarát Európai Egyesült Államokban élünk a jövőben – amely számolatlanul beengedi a gazdasági bevándorlókat és megdöbbentő módon velük együtt a terroristákat is –, vagy az európai közösség alapgondolatának megfelelően szabad, erős nemzetállamok alkotta közösségben. Mivel a jelenlegi brüsszeli bürokrata elit – a háttérben Soros Györggyel – gondolkodása nem fog megváltozni, ezért sorsdöntő, hogy május 26-án az európai parlamenti voksoláson a migrációból nem kérők győzzenek! Különben a vallási, kulturális, szociális és gazdasági szempontból általunk ismert Európa villámgyorsan felszámolódik. Akinek fontos a családja, a magyar érdek, Európa jövője, a keresztény-nemzeti hagyomány, annak nem kérdés, hogy hová húzza be az ikszet az EP-szavazáson.
Borítófotó: Németh Szilárd (fotós: Vörös Szilárd)
