Csordogál csak hazafelé az amerikai tőke

Mátrix
Az adókedvezmények ellenére sem viszik haza a multik a külföldön parkoltatott nyereséget.

AZ USA GAZDASÁGA  

A határokon túl működő amerikai vállalkozások a megkívántnál jóval kisebb mértékben utalják haza a profitjaikat, pedig ez a tőkeinjekció fontos lenne a gazdaságnak. A világ számos állama küzd hasonló problémákkal: a nagy cégek külföldi nyereségüket bizalmatlanságból vagy gazdasági érdekekből nem az anyaországban, hanem másutt ruházzák be, vagy ott tartják, ahol ezt a pénzt megkeresték. Ennek okai között lehet az otthoni, túlzottan megszorító, a profitot megadóztató politika vagy a politikai-gazdasági stabilitás hiánya.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke még a kampányban ígérte meg, hogy a főleg adózási okok miatt külföldön tartott nyereséget adókedvezmények révén hazacsalogatja. A Wall Street Journal (WSJ) számításai szerint azonban a multik csak nagyon óvatosan csorgatják haza a profitot. Trump több ezer milliárd dolláros tételről beszélt, amely az USA számára komoly serkentőerő lehetett volna – ha visszaforgatják az ország egyébként is dübörgő gazdaságába. A tengerentúli óriás munkanélküliségi rátája ötven esztendeje a legalacsonyabb, a gazdaság a tavalyi második fél évben 4,2 százalékkal bővült. 

 

VAN OTTHON OLCSÓ PÉNZ

Az elnök ajánlata a cégek számára meglehetősen vonzónak tűnik. A külföldön újonnan realizált és hazautalt profitot – szövetségi szinten – egyáltalán nem adóztatják meg, és az ígéret szerint a jövőben sem fogják. Más kérdés, hogy helyi, tagállami szinten még kivethetnek terheket a repatriált nyereségre, ebbe az elnöknek nincs beleszólása. A régóta külföldön parkoló vállalati likvid tőkét (nyereséget) egy egyszeri, 15,5 százalékos adó megfizetésével lehet hazavinni. 

Az új republikánus adminisztráció tavalyi adókönnyítő csomagja előtt a kormány 35 százalékkal sújtotta a vállalatok határon túlról hazautalt profitját. Noha Trump 4000-5000 milliárd dollárról beszél, pénzügyi elemzők szerint jelenleg mintegy 2700 milliárdot tarthatnak az amerikai vállalkozások külföldön. A cégek ódzkodásának az lehet az oka, hogy egész egyszerűen nincs szükségük a beruházásaikhoz erre a pénzre. Az amerikai kamatszint a jegybank (Federal Reserve – Fed) óvatos monetáris szigorítása ellenére is alacsonynak számít, olcsó a pénz otthon. Rádásul a vállalatok tudják, hogy a gazdaság a növekedési ciklus érett fázisában van. Arra számítanak, hogy az elnöki adóintézkedések legfeljebb két-három évvel tolhatják ki a fellendülést. Ezt követően azonban megtorpan a gazdasági növekedés, így a kapacitások bővítésére sincs szükség – maradjon inkább kint az a profit.

 

NEM FORGATJÁK VISSZA

A külföldön is működő amerikai nagyvállalatoktól bizonytalan jelzések jönnek. Az Apple tavalyi jelentések szerint mintegy 252 milliárd dollárt tartott kint. Ennek zömét „idővel” hazautalják, csak ennyit mondott ez év januárjában a cégvezetés. A Fed tizenöt nagyvállalatnál mérte fel a helyzetet. Azt találták, hogy ha haza is utalják a pénzt, azt nem közvetlenül a gazdaságba forgatják vissza, hanem pénzügyi műveleteket hajtanak végre, például részvény-visszavásárlási programokat indítanak. 

 

Borítófotó: Megfordított gyorséttermi logó az Egyesült Államokban. Nem sietik el a profitrepatriálást az amerikai multik

Ezek is érdekelhetnek

További híreink