HAZA VAGY NYUGATRA
A kimutatások szerint háromszázezer szerbiai állampolgár talált magának időszakos vagy állandó munkalehetőséget valamelyik nyugat- vagy észak-európai országban. Nem kis szám ez egy hétmillió fős ország esetében. A legtöbben közülük Németországot és Ausztriát választják, de a skandináv államokban sem kevesen dolgoznak. A nyári idényt évről évre további több ezer szerb használja ki arra, hogy valamelyik közeli, tengermelléki országban találjon magának munkát, így Montenegró, Horvátország, de a jóval messzebb lévő Málta is megfelelő célpont. Hogy „Édentől” keletre is van remény, azt mostanáig bizonyították az oroszországi munkalehetőségek, ezen a téren azonban a jelek szerint nagy változások elé kell nézzenek.
Éveken át létezett egy meglehetősen jól fizető és állandónak tűnő lehetőség a szerbek által csak nagy testvérként emlegetett eurázsiai államban. Elsősorban az építőipar keresett kétkezi munkásokat és képzett mérnököket. A bérek magasabbak voltak, mint Szerbiában, az elszállásolást általában szavatolta a munkáltató, így sokan választották elsősorban Moszkva és Szocsi térségét arra, hogy megkeressék a kenyerüket maguk és családjuk számára. Az oroszországi munkalehetőségekkel kapcsolatos legújabb hírek azonban nem túl biztatók: az infrastrukturális szektorban csökkent a külföldi munkaerő iránti igény, ezért az ott dolgozó szerb munkások is csomagolni kezdtek.
A belgrádi sajtó elemzése szerint ma már tízezernél kevesebb szerbiai dolgozik Oroszországban, miközben a korábbi években több tízezerre volt tehető a számuk. Számos építőipari vállalat van ott a déli szomszédunkból érkezettek kezében, ezek azonban az utóbbi időben nem kapnak nagyobb megbízásokat, így hazai munkásokat sem kell szavatolniuk, a nyereségük pedig egyébként sem lenne jelentős a rubel elértéktelenedése miatt. Az egyébként bosznia-hercegovinai származású, de szerb munkásokat is nagy számban alkalmazó Desimir Međović vállalkozó, akinek a cége hét szállodát emelt fel Oroszországban, már korábban is figyelmeztetett arra, hogy a világszínvonalú eseményeket követően pangás veheti kezdetét az orosz építőiparban. Ma is azt állítja: a Szocsiban lezajlott téli olimpia meg a tavalyi labdarúgó-világbajnokság után minden elindult a lejtőn lefelé.
A belgrádi Novosti napilapnak nyilatkozva hasonló helyzetről számolt be a szerbiai Užice környékéről származó Radmilo Jevtović üzletember is. Mint mondta, ajánlatokat kap a cége, az árak azonban annyira alacsonyak, hogy nem éri meg elvállalni ezeket a munkákat, hiszen veszteségbe vinné a társaság egészét.
Ljubo Ćurčić, akinek a vállalata arról is ismertté vált Oroszországban, hogy Szergej Ivanov volt miniszterelnök-helyettes villáját építette fel, szintén alátámasztotta: a luxusingatlanok iránt is megcsappant az érdeklődés. Moszkva mellett egy egész villanegyed vár még lakókra, egyelőre úgy tűnik, hiába.
A kereslet csökkenése az árak visszaesését is maga után vonta, ebből pedig az következik, hogy már nem éri meg ezzel az üzlettel foglalkozni. Elmagyarázta: az orosz adminisztráció sem egyszerű. Egy szerbiai munkás elhelyezése az építőiparban legalább kétezer euróba kerül a munkáltatónak, beleszámítva az ügyintézést és a szállás biztosítását. A meglévő árak mellett ez már nem kifizetődő, így az ott tevékenykedő szerb vállalkozók közül is többen a volt Szovjetunió területéről nagy számban érkező munkaerő mellett döntenek. Egy másik szerb üzletember még bizakodó: mint mondta, a törökök nem akarnak kivonulni a piacról, mert hiszik, hogy a csökkenést egy újabb boom követi majd. A törökök pedig mindig tudnak valamit – jegyezte meg.
A hivatalos adatok szerint az orosz munkaerőpiacon 2018 decemberében 9,93 millió külföldi dolgozott, 84 százalékuk Közép-Ázsiából és Ukrajnából érkezett. Az üzbegisztániak vannak a legtöbben, 1,1 milliónyian. Tavaly szeptember végéig a volt szovjet államokba 9,8 milliárd dollárt küldtek haza az Oroszországban dolgozó vendégmunkások, az üzbégek ebből 3 milliárdot, a tádzsikisztániak 1,9, a kirgizek 1,7 milliárdot. A szerbek most már az első tíz között sincsenek a külföldiek listáján a munkások számának a csökkenése után.
Borítófotó: az olimpiai láng karbantartói Szocsiban. A szerb ipari alpinisták közül is sokan elhagyják oroszországot
