BAJNAI: ÚJRATÖLTVE?
Évek óta nem mutatott ilyen aktivitást a közélet ügyeiben Bajnai Gordon, mint most, az elmúlt hetekben-hónapokban. Hosszú cikkben értékelte a gazdaság helyzetét, majd videóüzenettel állt elő az unió legfőbb gondjait ecsetelve, s ugyancsak a kamera elé állva ajánlotta a baloldali szavazók számára Karácsony Gergelyt főpolgármester-jelöltnek. (Mindezekre még kitérünk.)
A BUKÁS ÉVE
Valójában 2010-ben lett vége Bajnai igazi politikai karrierjének, azóta mindegyik választást elbukta. Ez amúgy is új műfaj volt a számára, hiszen 2014-ig ilyen megmérettetésen nem is indult. Úgy tűnik, ennek köszönhette a legnagyobb politikai sikerét: Gyurcsány Ferenc 2009-es lemondása után – a kínos miniszterelnöki castingot követően – a választók felhatalmazása nélkül lett belőle kormányfő.
Bajnai a miniszterelnöki tevékenysége után néhány hónapra háttérbe vonult. 2010 decemberében azonban már be is jegyezték a vezetésével létrejövő Haza és Haladás Alapítványt. Hangsúlyozta, hogy csak a közjó érdekében szeretnének munkálkodni, de persze ez csak egyfajta „fedőtörténet” volt. A szervezetben szerepet vállalók névsora nem épp a politikamentességről árulkodott: Balázs Péter és Oszkó Péter miniszterként dolgozott a Bajnai-kormányban, Szigetvári Viktor pedig miniszterelnöki kabinetfőnökként tevékenykedett. Az alapítványt a Mol és az OTP is pénzadományokkal támogatta, s az Egyesült Államokban szintén találtak szponzort. A „pártpolitika-mentes” szervezetet véletlenül a Soros Györgyhöz kötődő Center for American Progress (CAP) kutatóintézet találta támogatásra érdemesnek. Nem is kevés pénz érkezett a Soros-birodalomtól: 2011-ben 209 ezer euró, 2012-ben 119 ezer, 2013-ban pedig már 454 ezer dollár, együttesen 200 millió forint.
Aztán a nagy visszatérésre sem sokat kellett várni: 2012. október 23-án Bajnai Gordon egy akkoriban aktív, ma már a feledés homályába vesző tüntetési mozgalomra, a Millára alapozva képzelhette magát az ellenzék vezetőjének. Az íróasztalok mögül hihetetlenül sikeresnek tűnt akkori, sokszor elcsukló hangon előadott szónoklata: a Medián október végén (!), tehát pár nappal a beszéd után megtartott közvélemény-kutatása szerint az Együtt 2014 Mozgalom – amely hivatalosan még nem is létezett – a teljes választókorú népesség 14 százalékának a támogatására számíthatott volna. Sokan csettinthettek akkoriban a posztkommunista oldalon: a semmiből indulva ez nem kis teljesítménynek tűnt.
Ezzel az eredménnyel rögtön ellenfelükre is akadtak. No nem a Fideszben, hanem az MSZP-ben hívtak össze stábértekezletet Bajnai megállítására. A csatát végül ők nyerték, pedig az exminiszterelnök az LMP szétrobbantására is képes volt. A most olyannyira szeretett, ám 2017 végén az Együttet is faképnél hagyó Karácsony Gergely és néhány társa kivált az anyapártjából, hiszen a Schiffer András mögött felsorakozott többség nem kért Bajnaiból.
Aztán Mesterházy Attila, a szocialisták akkori elnöke jobban taktikázott: ő és nem a volt kormányfő lett az először csak MSZP–Együtt-, majd néhány hónap múlva a Gyurcsány-párttal kiegészült összefogás miniszterelnök-jelöltje. Hiába volt tehát Soros támogatása Bajnai mögött, az MSZP még utoljára a sarkára tudott állni, és a saját elnökét volt képes indítani kormányfőjelöltként.
ELVESZTETT VÁLASZTÁSOK
Aztán Bajnai újra elhallgatott. Akkorát csalódott, hogy sem az Országgyűlésbe, sem az Európai Parlamentbe (EP) nem ült be képviselőnek. 2014-ben a nagy reményekkel indult Együtt – a Korszakváltók Pártja mindössze három főt – a volt LMP-s Szabó Tímeát, a szolidaritásos Kónya Pétert és Bajnai Gordont – volt képes a közös balos listáról bejuttatni a parlamentbe. Bajnai Szelényi Zsuzsanna javára lemondott a mandátumáról, ahogy az EP-be sem ment dolgozni. Pedig az ez utóbbival kapcsolatos szavazáson 7,25 százalékot ért el az Együtt. A volt miniszterelnök azonban a listájukon őt követő Jávor Benedek (Párbeszéd) javára visszalépett a képviselőségtől. Bajnait olyannyira letaglózta a sikertelenség, mint tavaly Vona Gábort, a Jobbik exelnökét. Igaz, Bajnai a 2014-es választások után állítólag pártja országos politikai tanácsának az elnöke maradt, viszont ebben a pozícióban egy politikai megnyilatkozása sem volt, miközben Szigetvári Viktor, majd Juhász Péter vezette az Együttet. Közben az általa alapított párt meg is szűnt, tavaly mindössze 0,66 százalékos támogatást (37 ezer szavazatot) szereztek.
ÚJRA CSAK SOROS-KAPCSOLAT
Bajnai az elmúlt években jól titkolta, mit csinál, a 2014-es bukás után állítólag Párizsban dolgozott. Aztán 2017 augusztusától 18 hónapig annak a befektetési bizottságnak volt a tagja, amely az Európai Beruházási Bank (EIB) kezelésében lévő Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) döntéseit készíti elő. Tavaly ősztől újra aktivizálódott: októberben előkerült, a HVG felkérésére a világgazdasági válság tízéves évfordulója kapcsán írt egy lesújtó tartalmú elemzést a magyar gazdaság állapotáról. Aztán decemberben, elég váratlanul a Facebookon tűnt fel egy videóban, amelyben az EU három nagy problémájáról beszélt. A New Pact for Europe nevű projekt keretében a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány, a német Bertelsmann Alapítvány, a King Baudouin Alapítvány és a European Policy Centre dolgozott ki 2017 végén az unió jövőjére vonatkozó programot a brüsszeli bürokrácia és az európai politikai elit kiválasztott képviselőivel együttműködésben – ennek bemutatására szegődött a volt politikus. A Századvég szerint a projekt új paktumot szorgalmaz az EU tagállamai (különösen a német–francia tengely) számára az elmúlt évtizedek válságai (a 2008-as nagy gazdasági krízis, a migrációs válság, a terrorizmus) következményeinek a kezelésére, különös tekintettel a bevándorlásra. A Századvég értékelése alapján a javaslat a korábban már megismert Soros-terv egy újabb változata, olyan elemekkel, mint migrációs befogadóközpontok létesítése a közép-, kelet-európai országokban, vagy az önkormányzatok közvetlen ösztönzése a bevándorlók befogadására. A terv mögött álló lobbicsoport a tagállamok állampolgárainak a jóváhagyása, népszavazások nélkül érné el az állandó betelepítési és belső áthelyezési – a korábbi kötelező kvótáról van szó – mechanizmusok kiépítését.
VISSZATÉR?
Bajnai váratlan december eleji feltűnése, a parlamenti ellenzéki akciók, a tüntetések és az MTVA-beli mutatványok után többen arra következtettek, hogy a volt miniszterelnök visszatérésének időzítése nem volt véletlen. Az ellenzék számára az egész akciósorozat nagyon rosszul sült el, a pártjaikat mintha politikai vágóhídra küldték volna. Eközben Bajnai nem égette meg magát, nem vett részt a tüntetéseken, nem pozicionálta magát, amiből akár arra is lehet következtetni, hogy ő lesz az ellenzék új arca, Soros György rá építhet egy új politikai stratégiát Magyarországon.
Mindez már csak azért is nagy kihívásnak tűnik, mert Bajnai többszörösen vesztes politikus, akinek a neve a megszorításokkal forrt össze. Emellett öt éve teljesen kivonult a politikából, külföldről elegánsan figyelte, mi történik az országban, és nem vállalt semmilyen konfrontációt a kormányzattal. Ezzel nem biztos, hogy el tudja nyerni az ellenzéki szavazók bizalmát. Úgy tűnik, van még mit csiszolni Sorosnak a Bajnai-mesterterven.
Borítófotó: Gyurcsány Ferenc előtt a miniszterelnöki utódja. Bajnai Gordon évekre eltűnt, most újra előkerült. Egy új ellenzéki együttműködés élére szánják?
