A magyar tőke horvátországi térnyerése megállíthatatlannak tűnik annak fényében, hogy Csányi Sándor szemet vetett az egyik nagy múltú és a legnagyobb földterülettel rendelkező mezőgazdasági vállalkozásra, a Belje d.d.-re (magyarul Bellye részvénytársaság).
A magyar üzletember neve a horvát közvéleményben ez idáig az OTP-vel és a Mol–Ina-viszonnyal forrt össze. Csányi Sándornak bankárként jó a hírneve az országban, hiszen a franciáktól megvásárolt Splitska bankával az OTP immár a negyedik legnagyobb pénzintézet lett déli szomszédunkban, míg a magyar olajcégben betöltött szerepét (igazgatósági tag, alelnök, társaságirányítási és javadalmazási bizottsági elnök – a szerk.) az Ina és a Mol jogi vitáin keresztül láttatja a horvát média, ezért ez ügyben felemás a megítélése.
Mint a Figyelő idei 14. számában megírtuk, az Agrokor vállalatbirodalom bedőlése Horvátországban és a régió más államaiban mintegy 60 ezer ember munkahelyét veszélyezteti. Ezért a zágrábi kormány elfogadtatta a parlamenttel az ún. lex Agrokort, állami felügyelet alá rendelve a konszern cégeit, hogy megmentse őket és munkavállalóikat, beszállítóikat. Idetartozik az is, hogy egyes vállalatokat eladnak vagy átstrukturálnak a piaci szerep megtartása érdekében.
A horvát bank- és olajszektor után a mezőgazdaságban is lát befektetési lehetőséget az itthon szintén nagy földterületekkel rendelkező OTP-vezér. A szándék komolyságát jelzi, hogy már tárgyalt Zágrábban Anton Ramljak kormánybiztossal is, aki a csőd szélén lévő Agrokor vállalatbirodalom átalakításáért és megmentéséért felel. Magyar szempontból mindenképpen a Belje d.d. a legérdekesebb, mivel értékes földterületei a magyar határ közelében, a Drávaszögben és Szlavóniában vannak, s számos korszerű farmja is ott található. A Csányi érdekeltségébe tartozó Bonafarm talán nem véletlenül építette meg Mohácson a nagy vágóhidat, amelynek a kapacitása a horvát oldal állatállományát is elbírná. Déli szomszédunk lapjai megjegyzik, hogy ha a Belje d.d. 20 ezer hektárnyi birtokát megvásárolná, akkor ő lenne az EU legnagyobb mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületének a tulajdonosa, jelenleg ugyanis Magyarországon 35 ezer hektárnyit birtokol. Ugyancsak horvát lapinformációk szerint ha az Agrokor eladja a Bellyét, Csányi tehet elsőként ajánlatot, s ezzel tovább növelheti annak az esélyét, hogy a horvát–magyar határszakaszon egy kézbe kerüljenek a földterületek.
A 320 éves múltra visszatekintő bellyei mezőgazdasági társaságtól valószínűleg nehezen fog megválni a horvát fél. A nagybirtokot még a Habsburgok adományozták Savoyai Jenőnek jutalmul, hogy Zentánál megtörte a törökök magyarországi hatalmát. Az akkori Baranya megye déli részén lévő mezőgazdasági földterületek, amelyhez erdők és mocsarak is tartoztak, hamar fejlődésnek indultak, mert Savoyai nemcsak jó hadvezér volt, hanem kitűnő gazdának is bizonyult. Halála után is értő kezekben maradt a szépen fejlődő bellyei uradalom, olyannyira, hogy a huszadik század elejére a mezőgazdasági termékek feldolgozásával is elkezdtek foglalkozni. Ma már tejgyára, borászata, malma is van, de foglalkoznak füstöltáru-készítéssel és paradicsomtermesztéssel is. Tizenegy disznófarmon évente 365 ezer hízót nevelnek, ezzel Horvátországban a legnagyobbnak számítanak. Európai szinten sem lebecsülendő, hogy a bellyei kombinát birtokában van a legnagyobb, ötszáz tehén fejésére alkalmas robotizált farm is. De a cég teljes fejőstehén-állománya összesen 4000 egyedet számlál, s 35 millió liter tejet nyernek, amivel piac-vezetők déli szomszédunkban.
A Belje d.d. 650 hektár szőlőterületet művel a horvátországi magyar falvak közelében lévő Báni-hegyen; ez a vidék Trianon előtt a villányi borvidék része volt. Ehhez társul egy szinte teljesen digitalizált pincészet is a hegy lábánál, amely éves szinten nyolcmillió liter bor előállítását teszi lehetővé. A szőlészetben nagyon sok drávaszögi magyar is dolgozik, akik a Figyelőnek elmondták: számukra az a legfontosabb, hogy megkapják a bérüket, magyarnyelv-tudásuk pedig előnyt jelentene, ha magyar lenne a tulajdonos.
A Belje d. d. illetékesei lapunknak egyelőre nem kívánták kommentálni az esetleges tulajdonosváltást, de megjegyezték, hogy számukra a további fejlődés biztosítása a legfontosabb, bárki is garantálja azt.
Csányi Sándor az Agrokor cégbirodalomtól szívesen megvásárolná a zágrábi Aviva kórházat is, amely lassan negyven éve működik a horvát fővárosban, illetve az Abbázia (Opatija) szomszédságában lévő Villa Castellót, amelyért Todorić, a konszern volt tulajdonosa 2008-ban 11 millió kunát (mintegy 440 millió forint) fizetett. Az említett intézménytől és ingatlantól valószínűbb, hogy hamarabb megválik az Agrokor, mert azok nem tartoznak szorosan a portfólióba.
