VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK
Az EP-t eddig nagykoalícióban uraló két nagy pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP), valamint a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége elvesztette többségét. A néppárt 219 helyett csak 179 képviselői helyet szerzett, a szocialisták 189 pozíciójából pedig 152 maradt.
A baloldal visszaszorult az Ibériai-félszigetre. A spanyol szocialisták a szocialista frakció legnagyobb csoportját alkothatják, átvéve a vezetést a németektől, akik a harmadik helyre szorultak az olaszok mögött, akiknek legalább megállítani sikerült eddigi zuhanásukat.
Az angol konzervatív párt összeomlásával az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportját a lengyel kormánypárt dominálja.
Olaszországban folytatódott a Liga menetelése. Fölényes győzelmet aratott immár az ország déli és középső részén is, ahol korábban nem sok babér termett neki, de a tartományi választások már jelezték, hogy kormányra kerülésük óta ott is folyamatosan nő a népszerűségük. A Nemzetek és Szabadság Európájának egyelőre mégis Nigel Farage újonnan alakult Brexit Pártja a legnagyobb képviselőcsoportja.
A liberálisok váratlan megerősödését Emmanuel Macron francia elnök pártjának a csatlakozása és az angol liberálisok jó szereplése hozta; ketten együtt több mint a harmadát adják a frakciónak. De a kisebb tagpártok is profitáltak egy-egy mandátumot a hagyományos formációk erősödéséből.
A zöldek szintén izmosodtak ugyanezen okokból, általában a hagyományos baloldali pártok volt szavazóinak a kan-ni-ba-li-zá-lá-sá-ból, amire rásegített az a számukra hátrányos ötlet, hogy a migráció okozta problémák bagatellizálása céljából a klímaváltozást tegyék a kampány középpontjába. Ez 17 pluszmandátumot jelentett nekik.
A parlamenti többség kialakítása szempontjából a legegyszerűbbnek az tűnik, hogy az eddigi baloldali–néppárti koalíció kiegészül a Macron pártjával megerősített liberálisokkal, ami kényelmes többséget biztosíthat, bár a megegyezés itt sem tűnik könnyűnek. Matematikailag a zöldek helyettesíthetik a liberálisokat a koalícióban, bár így igen szűk többség hozható létre. Mindkét esetben az fenyegeti a néppártot, hogy két koalíciós partnere több kérdésben ért egyet egymással, mint az EPP-vel, ahol a konzervatívabb tagpártok erősödtek.
Tisztán jobboldali többség létrehozása matematikailag sem lehetséges.
Az EP-megmérettetés első belpolitikai következménye Görögországban látszik, ahol a választásokat elvesztő újbaloldali Sziriza új szavazások kiírását kezdeményezi. Jó ideje lebegtetik már az új olasz voksolások kiírását is a Liga elsöprő győzelme esetére, de a koalíciós feszültség fokozódásán kívül ennek nem látszik direkt jele.
Az osztrák új választás is idesorolható, ha nem is közvetlenül az EP-megmérettetés eredménye okán.
Borítófotó: Római szavazás. Olaszországban a belügyminiszter, Matteo Salvini pártja nyerte az EP-választást
