BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK
A dolgozói és a foglalkoztatói érdekképviseletekkel háromszor is asztalhoz ült a kormány adópolitikai szakemberekből álló munkacsoportja, hogy közös nevezőre jussanak a béren kívüli juttatásokat egyszerűbbé tenni tervező adómódosítások kérdéskörében. Ahogy Izer Norbert adópolitikáért felelős államtitkár fogalmazott, abban mindenki egyetértett, hogy a mostani összetett, mondhatni bonyolult rendszer nem fenntartható – konkrétan az állam egyszerűsítő adópolitikájával ellentétes. A cafeteria átláthatóbbá tételét ugyanakkor az érdekképviseleti szervek valószínűsíthetően a kormányzatnál lassabban, több lépcsőben képzelték volna el. „A kabinet célja a jelentős racionalizálás volt. Megkértük a feleket, hogy nevezzenek meg három elemet, amelyet mindenképpen megtartanának. Nem volt konszenzus, tizenötöt soroltak fel” – árulta el az államtitkár.
A béren kívüli juttatási rendszer átalakítása mögött több fontos gondolat is meghúzódik, melyek közül az egyik legfontosabb és adószakmai körökben is népszerű, hogy az emberek döntően munkabért szeretnének kapni a munkájukért, nem utalványokat és kedvezményeket.
A MUNKAERŐ MEGTARTÁSÁÉRT
A mai munkaerőpiaci helyzetben sokan a fizetésemelés egy részét különféle pántlikázott jutalomként adták a dolgozóknak. Ugyanakkor a pénzügyi tárca rendelkezésére álló adatok alapján kiderült, hogy jellemzően nem az arra inkább rászoruló, minimálbérhez közeli keresetű munkavállalók részesülnek ilyen juttatásban. „Jelenleg a vállalkozások töredéke, csak 24 ezer munkáltató fizet cafeteriát. A náluk dolgozók átlagos jövedelme magas, mintegy duplája a cafeteriát nem nyújtó cégek foglalkoztatottjai fizetésének. A gazdálkodók visszajelzése szerint a rendszer jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb társaságok jellemzően egyáltalán nem adnak béren kívüli juttatásokat a dolgozóiknak” – beszélt a tapasztalatokról az államtitkár. A kormány célja, hogy egyre inkább arra ösztönözze a vállalatokat, hogy a csak meghatározott célra felhasználható juttatások helyett szabadon elkölthető pénzt adjanak a munkavállalóiknak. A gyakran bérkiváltó szerepet betöltő, számos juttatási elemet tartalmazó cafeteria-rendszerek visszaszorítása érdekében ezért úgy módosul a kedvezményes közteherfizetés mellett nyújtható kiegészítések köre, hogy csak a SZÉP kártya három alzsebébe lesz adható kedvezményes közteher mellett béren kívüli juttatás. Jelentősen csökken továbbá azon juttatások köre, amelyek a kedvezményesnél nagyobb, de a bérekre rakódó közterheknél kisebb mértékű teher mellett biztosíthatók. „A további béremelések érdekében csökkentjük a munkát és a vállalkozásokat terhelő adókat, illetve a cafeteria egyszerűsítésével végül is a vállalkozásokra háruló bürokráciát is” – emelte ki Izer Norbert. Tehát a kormány inkább a munkabér további növelésére ösztönzi a foglalkoztatókat. Az eddigi adócsökkentéseknek és fizetésemeléseknek köszönhetően az elmúlt hat évben a nettó bérek 51 százalékkal nőttek. A további béremeléseket ösztönzi, hogy 2019-ben a munkát terhelő adók tovább csökkennek.
TURIZMUSTÁMOGATÁS
A javasolt módosítás további hatása, hogy növeli a SZÉP kártya gazdaságfejlesztésben, ösztönzésben betöltött pozitív szerepét. A kártya mára a rekreációt középpontba állító olyan juttatási elemmé vált, amely a családok kikapcsolódását, pihenését szolgálja. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tájékoztatása szerint 2017-ben a magyarországi hotelekben a vendégek több mint 17 milliárd forint értékben fizettek SZÉP kártyával, ami a döntően vidéki, családi tulajdonban lévő, kkv formában működtetett panziók, szállodák belföldi szállásdíjbevételének közel húsz százalékát tette ki. „A német és osztrák gyakorlathoz hasonlóan béren kívüli juttatásként a munkavállalók pihenésének a támogatását tartjuk elsődlegesnek a népszerű elektronikus utalvány megőrzésével, ami hozzájárul a magyar gazdaság és turizmus növekedéséhez is. A vállalkozások kérésének eleget téve egyszerűbbé, átláthatóbbá válik a cafeteria-rendszerekhez kapcsolódó adószabályozás” – mondta az államtitkár. Izer Norbert arról is tájékoztatta a Figyelőt, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének – amelynek alapvető feladata a hazai vállalatok érdekvédelme és támogatása – kifejezett kérése volt, hogy a kormány tekintse át és szimplifikálja a béren kívüli juttatást. Arra a felvetésünkre, hogy a kabinet az elmúlt években bevezetett cafeterianemeket is kivezeti a rendszerből, az adópolitikáért felelős államtitkár úgy nyilatkozott, hogy ezeket a célokat a kormány továbbra is támogatja, ám ezentúl más eszközökkel és más forrásból. „Az volt a tapasztalatunk, hogy az újnak számító cafeteriaelemek nem váltak olyan népszerűvé. Sőt, inkább – és ez a szakma egybehangzó véleménye is – bonyolították az amúgy sem egyszerű struktúrát” – fogalmazott a szakember.
BÉRESÍTETT JUTTATÁSOK
Az adótörvény-változások több kedvező eleme (mint például a szoc-ho-en-ged-mények) ellenére lehetnek olyan munkáltatók, akiket rosszul érintenek a változások. Makár Andrea, a BDO Magyarország vezető cafeteria-szakértője szerint sok százezer munkavállaló szembesülhet azzal, hogy az eddig adómentesen – ugyan célzottan – megkapott természetbeni juttatások kiesnek a családi kasszából. „A kisebb vállalkozások zöme nem fogja bérként kifizetni azt, amit eddig utalványként vagy például lakáshitel-támogatásként nullaszázalékos adóteher mellett adott” – véli Makár Andrea. Több szakértő viszont, köztük Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda munkatársa a tisztább helyzetek felé tartó megoldásként értékeli a változásokat. „Adószakmailag a döntés üdvözlendő, hiszen az adóztatás alapvető célja még mindig a társadalom közös szükségletei fedezetének a megteremtése. Minden, ami időszakos, parciális lobbiérdekek nyomán bonyolítja, eltéríti, kevésbé átláthatóvá teszi a rendszert, azt érdemes időről időre visszanyesni – fogalmazott. – A változtatások ráadásul nem számolják fel a cafeteria összes elemét. A legszűkebb értelemben vett béren kívüli juttatások közül csak a százezer forintos készpénzest szüntetik meg, ami kiváltképp rendszeridegen, hiszen az ilyen juttatások lényege, hogy természetben nyújtják azokat. A piac reakciójáról írni még korai, lehet, hogy még puhulni fog a javaslat, egyelőre mindenki kivár.” Az adórendszer egyszerűsítésével az adómentes juttatások közül egyedül az óvodai-bölcsődei elhelyezés munkáltatói támogatása marad meg adómentesnek. A legnépszerűbb SZÉP kártya változatlan költségkeret mellett szintén megmarad. Sőt kedvezőbbé is válik, mert a tervek szerint megszűnik az adóalap 1,18-os szorzója, mely még akkor is kisebb teherrel jár majd a munkáltatók számára, ha a 14 százalékos ehót felváltja a 17,5 százalékos szocho. Izer Norbert szerint az szja- és szochocsökkentés már az első évtől kompenzálhatja a drágább juttatási formákat. „Ez a jó eszközünk van arra, hogy az eddig béren kívüli juttatás formájában adott bért béresíttessük a vállalkozókkal. Eddig is volt ilyen gyakorlat: több cég említette, hogy ezt a rendelkezés nélkül is meglépték volna, akár a munkavállalók kérésére is” – említette meg az államtitkár; hiszen a munkavállalók maguk szeretnék eldönteni, mire költik a pénzüket.
CAFETERIAKITEKINTÉS
A szakmabeliek egy része egyenesen úgy fogalmazott: éppen a béren kívüli juttatások rendszere tette lehetővé, hogy az aktuális politikai érdekeknek megfelelő elemek és szereplők kerülhessenek be a rendszerbe.
Az étkezési utalványokat és a SZÉP kártyát érintő 2016-os európai uniós kötelezettségszegési eljárás után végül többszereplőssé vált az utalványpiac, megszűnik a kedvezőbb adózási lehetőség. A pihenőkártyát is immár három szereplő bocsátja ki Magyarországon. Tehát egyelőre a vizsgálatok megnyugtatóan zárultak le – fogalmazott kérdésünkre a pénzügyi tárca képviselője.
Európában fele-fele arányban vannak azok az országok, ahol széles körű cafeteria-rendszer működik, és ahol nincs ilyen béren kívüli juttatási szisztéma.
