KILENC ÉVE TILTJÁK A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT
A Magyar Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a határon túli magyarság honosítását, illetve visszahonosítását szabályozó törvényt, s az akkor leköszönő Fico-kabinet az utolsó pillanatban végigvitte a kettős állampolgárságot tiltó kezdeményezést a parlamentben, kifejezetten retorziós céllal. Kimondottan a felvidéki magyarok ellen irányult, a hol látens, hol nyílt magyarellenesség egyik megnyilvánulásaként.
Akkoriban többen is rámutattak, hogy ez a módosítás szembemegy a szlovák alkotmánnyal, amely úgy fogalmaz, hogy akarata ellenére senkit sem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától. A kassai alkotmánybíróság elé vitték az ügyet, és több tüntetésen követelték a diszkriminatív jogszabály eltörlését (emlékezetes, hogy az állampolgárságától százéves korában megfosztott Tamás Ilonka néni is ott tiltakozott), de a taláros testület vonakodott dönteni róla, majd 2014-ben eljárási okokra hivatkozva elutasította a panaszt. Azóta is megválaszolatlan maradt a kérdés, hogy ez a módosítás sérti-e az alaptörvényt.
A szlovák közvéleménynek általában kevés ismerete van arról, milyen jogok illetik meg a nemzeti kisebbségeket a különböző európai országokban, az autonómia formáitól kezdve az anyanyelvhasználaton és a kettős állampolgárság felvételének a lehetőségén (pl. Spanyolország, Románia stb.) keresztül egészen a parlamenti képviselethez jutás megkönnyítéséig. A 2009-es felvidéki magyar pártszakadás óta az ottani magyarok képviselete meggyengült, a pozsonyi törvényhozásba 2010-ben már csak a Magyar Koalíció Pártjából (MKP) kilépett Bugár Béla új alakulata, a Most–Híd szlovák–magyar vegyes párt jutott be, frakciójának a fele szlovák nemzetiségű lett. A kizárólag magyar szavazatokra támaszkodó MKP-nak nem sikerült átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt (s azóta sem az immár Magyar Közösség Pártja nevet viselő alakulatnak – a szerk.), mert a szakadást bizonyos szlovák (és talán cseh) vállalkozói körök anyagilag is támogatták, majd számos felvidéki magyar település polgármesterét is, hogy álljon a vegyes párt mellé.
A szlovák állampolgárságától megfosztott Tamás Ilona Judit lánya oldalán, a századik születésnapján. A magyarságáért kiálló peddagógus 104 évesen hunyt el, a másik lányát, Anikót a meghurcoltatás vitte a sírba
A diszkriminatív törvény ügyével a 2010. július 8-án hivatalba lépett jobbközép Radičová-kormány nem sokat bajlódott. Koalíciós partnerének, a Most–Hídnak a szlovák képviselői nem tartották fontosnak – de a frakció magyar tagjainak a többsége sem –, hogy komolyan tiltakozzanak ellene. Ez a magatartás végig jellemző volt a formációra, amely 2016 tavasza óta szintén a kormányban van.
Mivel épp kilenc éve lépett hatályba a jogszabály, nem érdektelen szemügyre vennünk, hányan veszítették el szlovák állampolgárságukat ez idő alatt. A legfrissebb adatok szerint 2933 emberre sújtott le a „törvény”. A legtöbben (681-en) a cseh állampolgárság felvétele miatt veszítették el a szlovákot. A második helyen az újdonsült német állampolgárok (675), a harmadikon pedig az osztrák állampolgárságot elnyerők (456) állnak. A további sorrend: brit (329), amerikai (143), magyar (117), svájci (79), ausztrál (66), norvég (64), holland (53) stb. Az adatok azt bizonyítják, hogy a törvénymódosítás nem a magyarokat büntette elsősorban, hanem azokat a szlovákokat, akik elköltöztek az országból, s fel kellett venniük a célország állampolgárságát. Különösen furán hat, hogy azokat is büntetik, akik Csehországba költöznek, hiszen a két ország évtizedeken át közös államalakulat volt.
A felvidéki magyaroknak déjà vu érzésük is lehet, hiszen 1945 után a Beneš-dekrétumok alapján ugyancsak megfosztották őket állampolgárságuktól. 2010 óta több alkalommal is megpróbáltak enyhíteni a jogszabály szigorán, de csak annyit sikerült elérni, hogy ha valaki szeretné visszakapni a szlovák állampolgárságát, a belügyi tárca megvizsgálja a kérvényt és az elvesztés körülményeit, s pozitív döntést is hozhat. Ez a lehetőség 2015. január 1-jétől érvényes. Az elmúlt négy és fél évben 882 ember igényelte vissza a szlovák állampolgárságot, és 782-en meg is kapták azt. A legtöbben csehek voltak (270), őket a britek (146) és a németek (122) követik. Tizenegy magyar is visszakapta a szlovák állampolgárságát. Nyilván öngólt lőttek az ország törvényalkotói ezzel a jogszabállyal, de egyelőre kitartanak mellette, hiszen legkésőbb jövő tavasszal parlamenti választások lesznek.
