Több korrektséget vár el a multinacionális cégektől Călin Popescu-Tăriceanu volt román liberális kormányfő, a bukaresti szenátus jelenlegi elnöke és a szociál-liberális kormánykoalíció kisebbik pártjának, az Aldénak a társelnöke. (Romániában még van egy magát szabadelvűként meghatározó formáció, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt, amely az Európai Néppárt tagszervezete.) A politikus egy televíziós műsorban arról beszélt, hogy miközben a román gazdaságban a multinacionális és a hazai cégek súlya körülbelül egyforma, a multik harmadannyi társasági adót fizetnek, mint a román vállalatok. Úgy vélte, miközben a mindenkori kormány jelentős állami támogatással segítette a külföldi cégeket, hogy megtelepedjenek az országban, azok nem igazán viszonozzák a gesztust, hanem kiviszik a profitjukat. „Az én kormányom is támogatta őket, és ezt olyan elköteleződésként fogtuk fel, amelyből mindkét fél profitálhat. Tőlük is elvárjuk ezt a magatartást. Nem támadni akarom őket, de nem is akarom, hogy azt higgyék, az orrunknál fogva vezethetnek minket” – mondta Tăriceanu, aki 2004 és 2008 között volt Románia miniszterelnöke, és már közvetlenül a rendszerváltás után az egyik fő támogatója volt országa euroatlanti integrációjának. Keleti szomszédunk az ő kormányfői mandátuma idején csatlakozott az Európai Unióhoz.
Tăriceanu most Brüsszelnek is szemrehányást tett. Szerinte az EU hátrányos bánásmódban részesíti Bukarestet azzal, hogy az igazságszolgáltatását még mindig figyelemmel kíséri, annak ellenére, hogy a 2007-es uniós csatlakozáskor megfogalmazott elvárásokat teljesítette. Románia a Brüsszel által elégtelennek tekintett igazságszolgáltatási reformok, valamint a korrupció túlságos elterjedtsége miatt 2011-ben nem csatlakozhatott a schengeni övezethez, noha az eredeti technikai feltételeknek maradéktalanul megfelelt. Tăriceanu szerint mindez azt mutatja, hogy jelenleg egyoldalú a viszony az Európai Unió és Románia között, ami megkérdőjelezi a román fél elhivatottságát abban, hogy elkötelezett EU-tagállam legyen.
A liberális politikus az EU jövőjéről folytatott vitában élesen bírálta Dacian Cioloş volt román kormányfőt és mezőgazdasági uniós biztost is. Úgy véli, Cioloş azon román politikusok közé tartozik, akik úgy gondolják: Romániának elégedettnek kell lennie jelenlegi „gyarmati” státusával. „Ezeknek a politikusoknak az a meggyőződésük, hogy jobb szolgának lenni egy nagylelkű úrnál, mint saját lábon állni” – mondta. Hozzátette: az EU-ban kemény tárgyalások nyomán születnek a döntések, és minden tagállamnak energikusan kell képviselnie álláspontját, hogy védeni tudja saját érdekeit. Ezután példaként Lengyelországot említette, majd azt mondta: „Hiszek az Európai Unió jövőjében, de csak olyanéban, amely egysebességes, illetve nincsenek gyarmatai és nagyhatalmai, valamint első- és másodrangú polgárai.”
