Tavaly a román gazdaság 4,1 százalékkal bővült az előző évhez képest. A szám nem rossz, hiszen nagyon sok ország szeretne hasonló ütemű növekedést. Ezt az érvet hangoztatta Eugen Teo-do-ro-vici pénzügyminiszter, aki azért kényszerült megvédeni a múlt évi teljesítményt, mert akkor a GDP bővülése jelentősen lassult 2017-hez képest, amikor még a csúcsnak számító hét százalékot mérték. A kabinet nem ezt várta. Eredetileg 5,5-es növekedést remélt, az esztendő vége felé 4,5-re módosította előrejelzését, amely így is túl derűlátónak bizonyult, s beigazolódott az Európai Bizottság, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap óvatosabb becslése. Bukarest magabiztosságához az adott érveket, hogy az előző években rendszerint bejöttek optimista előrejelzései. Tavaly viszont már sem a fogyasztás, sem az ipari termelés nem nőtt olyan gyorsan, ezzel magyarázható a szerényebb GDP-adat is.
Eközben éles vita folyik a politika és a gazdasági szféra között a múlt esztendő végén hirtelen, különösebb vita és előkészítés nélkül elfogadott sürgősségi kormányrendeletről, amely jelentősen megadóztatná a bankokat. Az úgynevezett kapzsisági adót a bankközi hitelkamatlábhoz (ROBOR) kötnék, ami ellen élesen tiltakozott a múlt héten a Román Nemzeti Bank vezetősége.
Mugur Isărescu jegybanki kormányzót a koalíció pártjai berendelték a szenátus illetékes szakbizottságához, hogy adjon magyarázatot azokra a vádakra, miszerint az általa vezetett intézményt terheli felelősség azért, hogy a ROBOR három százalék fölé emelkedett. Emellett a honatyák azzal is meggyanúsították, hogy nem akadályozta meg a lej gyengülését. Isărescu cáfolta a vádakat, és újfent élesen bírálta a bankokra kivetett különadót. Azt kérte a parlamenttől, hogy ne kössék annak megállapítását a ROBOR-hoz, hiszen ez a mutató a monetáris politikához tartozik, így az intézkedéssel a kormány támadást intéz a központi bank függetlensége ellen.
A bukaresti nemzeti bank mellé felsorakozott az Európai Központi Bank (EKB) is, amely levélben tett szemrehányást a román pénzügyminiszternek, hogy miért nem egyeztettek a sarc bevezetéséről. Megállapították: a kormány nem készített hatástanulmányt, így az EKB szerint nem kizárt, hogy az intézkedés kihat majd az egész román bankrendszer stabilitására.
Jelenleg tárgyalások folynak a politikum és az érdekérvényesítő szervezetek között a rendeletről, hiszen a parlament még felülvizsgálhatja a jogszabályt, annak ellenére, hogy az már január 1-jén hatályba lépett. A kormánykoalícióban sincs egyetértés a kérdésben. A kisebbik kormánypárt, a liberális Alde elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu azt kérte, hogy az energiacégek árbevételére kivetett kétszázalékos terhet mérsékeljék, főleg a lakossági szolgáltatásokat biztosító vállalatok esetében. A kabinetet támogató Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor pedig közölte: el kell halasztani a jövő évre a rendelet alkalmazását.
Az is bizonytalanságot okoz, hogy még csak a múlt héten fogadta el a parlament az idei költségvetést, amely 2,76 százalékos államháztartási hiánnyal és 5,5-es gazdasági gyarapodással számol. Az ellenzék és Klaus Johannis államfő a tervezett bevételeket túl optimistának, a teljes büdzsét pedig populistának tartja. Sokan arra számítanak, hogy az elnök visszaküldi a költségvetést a parlamentnek, ami csökkenti a kiszámíthatóságot és meghiúsíthatja a tervezett fejlesztések végrehajtását, s ezáltal lassítja majd a gazdasági növekedést.
Borítófotó: Andrei Muntean rosszul érkezett, lecsúszott a dobogóról a legutóbbi eb-n. nagy a bizonytalanság, zuhan a lej
