A Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében a kormány városrendezési tervet rendelt egy meghatározott körben a Duna, a Rákóczi híd–Könyves Kálmán körút, a Soroksári út, a csepeli 209968. helyrajzi számú bekötőút, valamint a Weiss Manfréd út által behatárolt százharmincöt hektáros területre.
A program legfontosabb eleme a tizenkétezer férőhelyes Diákváros, amellyel a fővárosi kollégiumi férőhelyeket bővítik. Számos műemléki épületet felújíthatnak, rendbe teszik a Duna-partot, számos egészségmegőrző beruházás, illetve „zöldmegoldás” is sorra kerül.
Mindez kapcsolódik a már kormányhatározatban rögzített Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programhoz, amely kimondja: a terület építészeti, városépítészeti mestertervét, az úgynevezett masterplant elkészítő tervezőt nemzetközi tervpályázat keretében választják ki. A tender már elérhető, a kiírás szerint jövő kedden jár le a jelentkezési határidő.
A fejlesztés alapjaiban változtatja meg a város és a víz kapcsolatát, hiszen felszabadítja az eddig a HÉV-vágányok fogságában lévő, és így kevesek által látogatott Duna-partot. Így nem kizárt, hogy végre sor kerülhet az évtizedek óta rendre előkerülő, többször belengetett elképzelésre, miszerint a síneket le kellene vinni a föld alá, megteremtve ezzel a folyó közvetlen elérésének lehetőségét a Petőfi és a Rákóczi híd közötti szakaszon. Hogy erre tényleg sor kerül-e, nem tudni, ám legalább ismét előkerült a téma.
Csepelről lévén szó, kiemelt figyelmet szentelnek a rozsdaövezeti részek rendbetételére, a tervpályázat célja ugyanis bemutatni azt is, hogy a „programban létrejövő, a diákok és a lakosság által is használható sportlétesítményeknek, közösségi tereknek köszönhetően hogyan válhat egy lepusztult, elhanyagolt környékből fővárosi léptékben is vonzó városnegyed”.
A tervpályázat honlapján ismertetett ütemezés szerint a pályaművek beérkezésének határideje november 26-a, az eredményhirdetésre pedig december 19-én kerül sor. Tarlós István főpolgármester szerint ráadásul Danubius néven vasúti megállóhelyet is terveznek, amelynél így egy intermodális közlekedési csomópont alakulhat ki, ezáltal jöhet létre a területen „valódi városkaputérség”. Az egész elképzelés illeszkedik a főváros által már korábban bemutatott, 2030-ig szóló Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepcióhoz. És nyilván benne lesz a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve „fővárosügyi” államtitkára, Fürjes Balázs által nemrég belengetett újabb stratégiában is. Erre utal, hogy a mestertervről szóló pályázathoz Fürjes is írt gondolatokat. Úgy fogalmaz, régi adósság a terület rendbetétele, amelynek nyomán valóban új városrész születik. Az államtitkár amúgy az őszre társadalmi egyeztetést hirdetett meg a főváros jövőjével, illetve a fejlesztési irányokkal kapcsolatban.
A fejlesztés egyébként összekapcsolódik a dél-budapesti új Duna-híd építésével, amely várhatóan a következő években indul el, áprilisban már kiválasztották a győztes tervpályázatot. A parlament a program kereteit – több más kiemelt fejlesztéssel együtt – külön törvényben is meghatározta, annak érdekében, hogy a megvalósítás hatékonyabb legyen. A Magyar Közlönyben megjelent, tehát hatályos jogszabály megemlíti azt is, hogy a tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen valósul meg egy atlétikai stadion, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint persze maga a Diákváros.
