Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Amszterdamba, az Európai Bankhatóság (EBA) pedig Párizsba költözik Londonból – döntöttek Brüsszelben a tagállamok képviselői. Az EMA székhelyéért sokáig Milánó is versenyben volt, míg az EBA esetében egyértelműen Párizs, Frankfurt és Dublin volt az esélyes. A gyógyszerhatóságot nagyon szerette volna Pozsony is megszerezni magának, de a szavazási körök harmadik fordulójába már nem jutott be.
LOBBIERŐ
A két ügynökség az ágazati lobbik centrumának számít. Az EMA-nak kilencszáz jól fizetett alkalmazottja van, ők felügyelik az uniós szintű gyógyszer-engedélyezési procedúrát, valamint a kutatás-fejlesztést. Amszterdam azonban nem csak azzal jár jól, hogy az intézmény munkavállalói odaköltöznek. Mennek velük Londonból a lobbicégek, a gyógyszergyártók képviseletei, valamint az ágazati konferenciák is. A holland nagyvárosba így évente becslések szerint harmincezer üzleti turistával több utazik majd. Hasonló a helyzet Párizzsal: a franciák már abban reménykednek, hogy a németek (Frankfurt) helyett ők lesznek az EU pénzügyi központja.
A térségünkbe tartozó országok számára egyértelműen csalódás az eredmény. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szavazás előtt még arról beszélt, hogy a tagállamok esélyei „egyenlők, nem számít, hogy kis vagy nagy országról van szó, mindegy, hogy északon, keleten, délen vagy nyugaton helyezkedik el”. A két ügynökségről szóló voksolás azonban egyértelművé tette, hogy a nyugati tagállamok lesznek a brexit nyertesei – Kelet-Közép-Európának nem osztanak lapot.
Prága és Varsó egyaránt hangoztatta nemtetszését, mondván: a „földrajzi egyensúly” a kiválasztási procedúra része kellett volna, hogy legyen, ám ezt figyelmen kívül hagyták. Pozsony, amely a leginkább csalódott a döntésben, ezt még inkább kifejezte: nem vett részt a szavazás utolsó körében, amikor Amszterdam és Milánó között kellett dönteni.
A NÉMET ÉRDEK
Sokan furcsállják, hogy a két intézményért folytatott küzdelemben egyetlen német város sem nyert. Holott Frankfurt, ahol az Európai Központi Bank székhelye is van, logikus és kézenfekvő helyszíne lehetett volna a bankhatóságnak – legalábbis a németek szerint. Berlin még a görögökkel is megállapodott, hogy ha ők támogatják Frankfurtot, akkor cserébe Athénra szavaznak a gyógyszerhatósági voksolásnál. (Ezzel a görögök nem nyertek semmit, mert Athént teljesen esélytelen jelöltnek tartották.) A német kudarc hátterében két dolgot sejtenek: egyrészt Angela Merkel kancellárt annyira lefoglalják a kormányalakítási, belpolitikai tárgyalások – pontosabban azok sorozatos kudarca –, hogy nem maradt kapacitása lobbizni a német városok érdekében. De ennyire azért ne becsüljük le a berlini diplomácia erejét, sokkal valószínűbb egy másik forgatókönyv. E szerint a németeknek kapóra is jön, hogy nem koncentrálták erőiket az ügynökségekért folytatott versengésre. Így ugyanis nagyobb eséllyel csaphatnak le egy sokkal befolyásosabb pozícióra: az Európai Központi Bank elnöki posztjára. Erősen tartja magát az a hír, hogy Berlin Mario Draghi jelenlegi elnök mandátumának 2019. októberi lejárta után Jens Weidmannt, a Bundesbank vezetőjét látná szívesen a pozícióban.