REPTÉRÉPÍTÉS ELLENSZÉLBEN
Brassó a monarchikus Magyarország legdélibb városa, az erdélyi szászok egykori háromnyelvű központja, a második számú romániai idegenforgalmi célpont – mégsem szerepelt eddig az országos prioritások között repülőterének a megépítése. Ezen az állapoton kíván változtatni a megyei közgyűlés 2018 decemberében a román kormányhoz címzett beadványa, amelyben érvekkel próbálják rávenni Bukarestet a légikikötő megvalósításának állami támogatására.
A közel háromszázezres nagyváros eddigi mostoha sorsa több tényezőre is visszavezethető. Mindenekelőtt különböző politikai inkompatibilitásokra: sem Brassót, sem a megyét nem kormánypárti politikus vezeti. Éveken át féken tartotta a projektet az ország első számú légikikötője, az otopeni Henri Coandă melletti lobbi is, amelynek a hatékonyságát a központosított hatalom bebetonozásának ki nem mondott célja is fenntartotta. A Bukarest melletti reptér pozícióinak a védelmét elsősorban az a félelem táplálta, hogy az ország földrajzi közepén fekvő Brassó sokkal kedvezőbb logisztikai perspektívákkal kecsegteti a nem feltétlenül Bukarest-centrikus befektetőket.
KISUGÁRZÁS
A Brassó központjától 12 kilométerre fekvő Vidombák (románul Ghimbav, német neve Weidenbach) község területén épülő repülőtér ugyanakkor nem csak a német és az olasz tőke egyik kedvenc romániai helyének számító Brassó, illetve a Barcaságként ismert környék számára kínálna ugrásszerű infrastrukturális fejlődést. Közvetlen haszonélvezői lennének a székelyföldi megyék is, amelyek gazdasági jövőjét szintén igen erőteljesen befolyásolná a megvalósítás. Háromszék – jelenlegi neve Kovászna megye – és Hargita megye befektetővonzását ugyanis nagyban csökkenti a nehéz megközelíthetőség, főleg, hogy a Nagyváradtól induló A3-as észak-erdélyi autópályából bő tíz év alatt három, összesen csupán 75 kilométeres szakasz készült el.
Miután a vidombáki repülőtér 35 kilométerre fekszik Sep-si-szentgyörgytől és 110 kilométerre Csíkszeredától, a két megye vezetői pénzzel is készek hozzájárulni a létesítmény mielőbbi beüzemeléséhez. A Kovászna megyei, illetve a sepsiszentgyörgyi városi önkormányzat három-három millió eurós részvállalást helyezett kilátásba, de a két megye magyar elöljárói azért is lobbiznak, hogy a beruházás kormánytámogatásban is részesüljön.
REPTÉRSKICCEK
A történet azzal kezdődött, hogy az egyre egyértelműbb igény láttán a román állam 2006-ban 11 hektár földet adott át a közvagyonból Brassó megyének repülőtér építésére. Mindezt már megelőzte, hogy a brassói hatóságok 2005 novemberében kivitelezési szerződést írtak alá a kanadai Intelcan céggel. A terveket az utóbbi 2008. április 15-én mutatta be. Az építkezést eredetileg 24–30 hónap alatt szándékoztak befejezni, ám a terv jogi konfliktusba és pénzhiányba fulladt, az Intelcan pedig visszalépett.
A következő, immár önkormányzati hatáskörben készült projekttel 2010-ben találkozhattunk, a 2012-re a kifutópálya megépítését célzó közbeszerzési procedúrán is túl lévő beruházás mégis ötévnyi hibernálás után kapott újabb lendületet. A Román Kereskedelmi Bankkal (BCR) és az EximBankkal kötött hitelkeret-szerződést bejelentő Adrian Veştea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke 2017-ben kifejtette, hogy a cirka 45 millió eurónak megfelelő 200 millió lejből (mintegy 14 milliárd forintból) finanszírozzák a légikikötő építési munkálatait, illetve a regionális operatív program által tervezett beruházások önrészét. A BCR-rel kötött, 76 millió lej értékű szerződésből 50 milliót szántak reptérépítésre, a fennmaradó összeget pedig a Brassó megye és a szomszédos székely megye, Háromszék közötti út korszerűsítésének önrészére tervezték fordítani. Az EximBankkal aláírt, közel 69 millió lejnyi keretértékből ugyancsak 50 milliót szánnak a repülőtérre, a többit önrészként útépítésre és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére fordítanák.
A munkálatok várható összköltsége meghaladja a 87 millió eurót (kb. 28 milliárd forintot), ebből eddig 32,6 milliót – jelentős részt Brassó megye költségvetéséből – áldoztak a beruházásra: területvásárlásra, az érintettek kártalanítására, a megvalósíthatósági tanulmányokra, a terület bekerítésére, valamint a kifutópálya megépítésére. A következő szakaszban elkészül a 3600 négyzetméteres utasterminál, a 163 helyes parkoló, a gurulóutak, a kapuk, illetve a teljes infrastruktúra. A terminál első lépésben három, majd tizenkét, az Airbus A380-asait leszámítva bármilyen gép fogadására alkalmas lesz. A működés első évében 114 ezer fős utasforgalomra számítanak, ez a szám tíz esztendő alatt elérné a tízmilliót. A számítások szerint a reptér évi 700 ezer utas fogadása mellett válik önfenntartóvá, de ez a szint akár hamarabb is elérhető, mivel élénk légi teherforgalomra is készülnek, amely egy évtizeden belül akár a kétezer tonnát is elérheti. A repülőtér várhatóan négyezer új munkahelyet is teremt.
A fő terminált modulárisan építik, hogy a jövőben könnyen bővíthessék. Az épület az erdélyi gótikus architektúrára jellemző csúcsíveket idézi, valamint az első vidombáki repülőgyár 1930-ban épült, ipartörténeti értékű csarnokának szintén íves boltozatát. A 11 ezer négyzetméteres alapterületű terminál vasbeton szerkezetből és üvegfalakból készül, a tetőszerkezete üvegből és napelemes rendszerből áll majd, jelentős energiafogyasztás-csökkenéssel is kalkulálva. A becslések alapján az épület 18 hónapra tervezett kivitelezése négyzetméterenként kétezer euróba (642 ezer forintba) kerül.
TÉRKÉPÁTRAJZOLÁS?
A kivitelezést természetesen jelentősen segítené az állam pénzügyi szerepvállalása. Ennek egyik módja lehetne, hogy a fejlesztési minisztérium módosítja az országos közlekedési mestertervet, belefoglalva, illetve országos érdekeltségűvé minősítve a brassói repteret, így biztosítva a finanszírozás egy részét. Annál is inkább, mivel abban a bizonyos mestertervben olyan elenyésző forgalmat lebonyolító légikikötők fejlesztése is szerepel, mint a dél-romániai craiovai vagy a Duna-delta kapujának számító tulceai, valamint az évi alig húszezer fős utasforgalmat lebonyolító nagybányai. A brassóiak érvrendszerét látszik erősíteni, hogy az elmúlt két évben a román kormány talált megoldásokat az ország több, Bukarestre kevésbé „veszélyes” repülőterének korszerűsítésére. A marosvásárhelyi objektum újabb negyvenmillió lejes kormánytámogatásban részesült, a nagyváradi létesítmény 10,2 milliót kapott, a nagybányai tizenötmilliót, a szatmárnémeti pedig tízmilliót.
A brassói lenne Románia tizenhatodik repülőtere, vonzáskörzete révén azonban minden bizonnyal hamar a legfrekventáltabbak közé emelkedne. „Fontos, hogy olyan megvalósításokkal lépjen előre a brassói légikikötő, amelyek már visszafordíthatatlanok” – mondta Tamás Sándor. A Kovászna megyei közgyűlés elnöke is egyértelműnek tartja, hogy az elmúlt tíz évben Bukarest ellenérdekeltként viszonyult a kérdéshez, holott minden gazdasági és turisztikai érv a mellett szól, hogy Brassóban legyen repülőtér. A főváros után Brassó az ország legnagyobb turisztikai vonzereje, és ez a sorrend akár meg is fordulhat, ha utóbbi bekerül a légi forgalomba. „Ezzel a beruházással alapvetően átalakul a légi személy- és áruforgalom, Bukarest azért akadályozza a fejlesztést” – szögezte le a háromszéki politikus.
Szakemberek szerint a reptér három-öt év alatt teljesen átalakíthatja a Magyarországról Székelyföldre irányuló turizmus útvonalait, amire a magánszférának is érdemes alaposan rákészülnie.
Már csak fel kellene szállnia az első gépnek. 2021 nyarára várják.
Borítófotó: látványterv a brassói repülőtérről. Feljön a régió csillaga?
