MONTENEGRÓ
Valódi gyöngyszem van az Adriai-tengeren: a Kotori-öböl bejáratánál, alig hat kilométerre az ismert nyaralóhelytől, Herceg Novitól fekszik egy kicsiny, mindössze kétszáz méter átmérőjű, kör alakú mészkősziget. Nyolcvan százalékát egy erődítmény képezi, amelyet 1853-ban állított fel a sziget névadója, báró Lazar Mamula (Lazarus von Mamula), a Habsburg Birodalom, később az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének a tábornoka, Dalmácia egykori kormányzója.
A Mamulaként és Lastavica néven is emlegetett adriai törpesziget az eddigiekben az egynapos kirándulások egyik elkerülhetetlen állomásaként volt ismert az üdülők körében. Semmilyen lényegesebb felújítási munkálatot nem hajtottak végre ott már hosszú ideje. Most egy ingatlanprojekt keretében turistaparadicsommá kívánják alakítani, de nem mindenki számára lesz elérhető, hiszen már az első hírek arról szólnak, hogy a dúsgazdagok pihenését, csendes kikapcsolódását szolgálja majd. Ám a kivitelezés késik.
A mesebeli hangulatú vár élete szinte eseménytelen volt a Monarchia s a királyi Jugoszlávia idején is, mígnem olasz fennhatóság alatt, 1942-ben Benito Mussolini börtönné alakította, ahol mintegy kétezer embert tartottak fogva; közülük legalább nyolcvanat kivégeztek, ötvenet pedig halálra éheztettek. Erről az időszakról szerbiai és montenegrói írók művei, játékfilmek is szólnak.
A Montenegró és Horvátország határán elhelyezkedő, jobb sorsra érdemes lakatlan sziget története három évvel ezelőtt vett fordulatot, amikor a montenegrói vezetőség jóváhagyta, hogy – a történelmi műemlék helyreállítása mellett – luxusszállodát létesítsenek ott, medencékkel, napozóterasszal, jachtkikötővel. A kis ország megállapodott az egyiptomi Onszi Szavirisz üzletember által alapított Orascom multinacionális céggel, és 49 évre használatba adta a földdarabot a tatarozásért cserébe. A munkálatok érdemi része azonban mind a mai napig nem vehette kezdetét, ugyanis állandóan gondok merültek fel a projekt kivitelezése kapcsán. Sokáig az egykori áldozatok leszármazottai tiltakoztak, majd a műemlékvédők. Utóbbiak szerint nem megfelelően zajlik a vár romjainak a konzerválása. A kérdés pedig meglehetősen fontos – hangsúlyozzák –, ha már éppen az erődítmény teszi ki a teljes sziget területének a legnagyobb részét. A közben létrehozott, svájci tulajdonban álló, tivati (montenegrói) székhelyű OHM Mamula Montenegro vállalat egy 24 millió dolláros beruházással építi fel a Boutique Spa Resortot két stranddal, több étteremmel és bárral, wellnessközponttal, valamint három medencével. A vendégek modern kikötőben dokkolhatnak majd.
Március elején nagyobb iramban láttak neki a romok konzerválásának, de a helyszínen készült képek alapján – a műemlékvédők és a helyiek által létrehozott polgári egyesület szerint – szakavatatlanul, hiába bizonygatta az OHM Mamula, hogy mindent az előírások szerint csinál. Polgári kezdeményezésre most az illetékes felügyelőség leállította a kivitelezést, amíg jóvá nem hagyják a vár restaurációjával kapcsolatos terveket. Az UNESCO montenegrói központja is elégedett volt a döntéssel. A munkálatok akkor indulhatnak el, ha a korábban már felmért és véleményezett programot most újra áttekintik és engedélyezik.
Ezen a ponton most már nem lehet tudni, kinek volt igaza: a kivitelezőnek, amely állítja, hogy a vár központi teréről mindenképp el kell távolítani a felgyülemlett földet ahhoz, hogy a terület elnyerje eredeti kinézetét, vagy a műemlékvédőknek, akik túl agresszívnek vélték a tíz méter mélységű ásatásokat.
A befektetőnek sürgős lenne mielőbb befejezni a műemlékvédelmi konzerválást, mert mielőbb kamatoztatni szeretné a pénzét. A Kotori-öböl lakossága azonban nem akarja, hogy a védett és kiemelt jelentőségű történelmi emlékeket csakis a gazdagok élvezhessék. Nem kell mindent a profitnak alárendelni – hangoztatják.
