AMERIKAI BELPOLITIKA
Az USA alapító atyái a hatalommegosztás hívei voltak. Így olyan rendszert alkottak meg, amelyben a szövetségi kormányzat, a törvényhozás (kongresszus), valamint a bíráskodás önálló hatalmi ágként szerepel. A legmagasabb ítélkező fórum a Legfelsőbb Bíróság, amelynek a tagjait az elnök nevezi ki, ám ezt a szenátus hagyja jóvá. Az amerikai alkotmány eredeti szövege egyetlen kitételhez köti, hogy ki lehet a Legfelsőbb Bíróság tagja: „helyesen viselkedjen”. Így akit egyszer kineveznek, az nyugdíjba vonulásáig vagy elhunytáig a testület tagja marad.
A NUKLEÁRIS OPCIÓ
A Legfelsőbb Bíróság rendszerét úgy alakították ki, hogy a tagok politikai nyomástól mentesen dolgozhassanak. Ez persze már ott megkérdőjeleződik, hogy politikusok – az aktuális elnökök – választják ki őket, s politikusok – a szenátus tagjai – hagyják jóvá a kinevezésüket.
Donald Trump július 9-én közölte, hogy Brett Kavanaugh-t jelöli a 81 évesen a nyugdíjazását kérő Anthony Kennedy helyére a testületben. Az elnöknek ezzel másodízben nyílt lehetősége arra, hogy a legmagasabb ítélkezői fórumba tagot delegáljon. Kampánya során megígérte, hogy konzervatív bírákat választ majd. Ezt 2016 februárjában tette meg először, amikor Antonin Scalia elhunyta után Neil Gorsuchot javasolta a testületbe, akinek a kinevezését a szenátus jóvá is hagyta. A kilenctagú Legfelsőbb Bíróságot 1969 óta a republikánus elnökök által jelölt bírák dominálják, 5:4 arányban. Barack Obamának meglett volna a lehetősége, hogy elnöksége utolsó évében fordítson a helyzeten. Jelöltje, Merrick Garland szenátusi meghallgatását azonban elutasították a republikánus szenátorok. A stratégiájuk bejött, amikor Trumpot megválasztották.
A demokrata szenátorok azonban bosszúért kiáltottak. Gorsuch jelölésekor ők is megpróbálták blokkolni a voksolást. A felsőház döntéséhez az kell, hogy a száz szenátor közül hatvan támogassa a szavazásra való kiírást. Akkoriban a republikánusoknak mindössze 52 szenátoruk volt, az első voksoláson a demokraták nyertek 55-45-re. A felsőház republikánus elnöke, Mitch McConnell azonban előhúzta a „nukleáris opciót” és elrendelte, hogy egyszerű többséggel is lehet szavazni, megakadályozandó az obstrukciót. Így Gorsuch jelölését jóváhagyták. Ugyanez az egyszerű többség, az 51 republikánus szenátor elegendő most is Kavanaugh esetében. (Köztük John McCain, aki arizonai otthonában küzd a rákkal.)
SZÁZ MÉRFÖLD LOVON
A Legfelsőbb Bíróságot 1789-ben alapították, egy főbíróval és öt taggal. Hosszú évtizedekig minden egyes tagtól megkövetelték, hogy „köröket fusson”. Ez azt jelentette, hogy a bírónak végig kellett járnia a kerületi bíróságokat, s minél több tárgyalást végig kellett hallgatnia, hogy megismerje az ítélkezési gyakorlatot, tisztában legyen azzal, milyen esetek vannak. Abban az időben ez meglehetősen fáradságos munka volt, gyakran több száz mérföldet kellett lóháton megtenni. Így a testülethez csak igazán jó erőben lévő tagok kerülhettek. James Iredell bíró például 48 éves korában, 1799-ben hunyt el: túlhajszolta magát. Az ítélkezői fórum létszáma 1863-ra fokozatosan tízre emelkedett, majd 1869-ben kilencre csökkent. A Legfelsőbb Bíróság számos politikai ügyben döntött. Így például 1954-ben az állami iskolákban megszüntették a szegregációt. A híres 1973-as Roe vs. Wade esetet követően az USA tagállamaiban legalizálták az abortuszt. Még az elnökválasztásba is beleszóltak, amikor 2000-ben George W. Bush és Al Gore ügyében megszüntették Florida államban a szavazatok újraszámolását – így George W. Bush lett az elnök.
Ezért nem csoda, ha egy új bíró kinevezése és szenátusi jóváhagyása az amerikai belpolitika egyik legfontosabb kérdése. Például 1987-ben a demokraták által kontrollált szenátus elutasította Ronald Reagan elnök jelöltjét. Az első fekete bírót, Thurgood Marshallt 1967-ben, az első nőt, Sandra Day O’Connort 1981-ben nevezték ki. A 2009-ben pozícióba helyezett Sonia Sotomayor lett az első latin származású tag.
KRITIKÁK HELYETT
A testület működési rendjét számos bírálat éri. Az élethosszig tartó mandátum ellen szól például az, hogy néhány idős bíró még infarktusok és trombózisok után, meglehetősen megkérdőjelezhető szellemi állapotban is gyakorolta hivatását. Kritika éri azt is, hogy a fórum összetétele nem felel meg az amerikai társadalom etnikai összetételének – a kilenc tag közül öten fehér férfiak. Valamint számonkérik, hogy a Legfelsőbb Bíróság fölött nincs külső felügyelet, így nincs szankciója annak, ha egy tag megsérti az etikai normákat vagy olyan ügyben dönt, amelyben összeférhetetlenség gyanúja vetődik fel. A reformerek azt javasolják, hogy időkorlátot vezessenek be – például 18 évnyi szolgálati időt. A jelenlegi összetétel alapján ez fokozatosan oda vezetne, hogy minden elnök két lejáró mandátumú tag helyére jelölhetne új bírót.
Kevéssé valószínű azonban, hogy ezek a javaslatok nyitott fülekre találnak – főleg úgy, hogy republikánus többségű a törvényhozás, s Donald Trump az elnök. Ennek tükrében nem is meglepő azon döntése, hogy az 53 éves Brett Kavanaugh-t, aki konzervatív elkötelezettségéről ismert, jelöli Kennedy bíró megüresedett helyére. Utóbbit ugyan konzervatívnak tartották, azonban a testületben gyakran szavazott át a liberálisok oldalára.
ÖSSZEZÁRNAK
A Wall Street Journalnek nyilatkozó források szerint Trump a kiválasztási eljárás során félretette korábban hangoztatott ellenérzéseit George W. Bush adminisztrációjával szemben – Kavanaugh ugyanis az exelnök egyik tanácsadója volt. Az informátorok azt is mondják, Trump fontolgatta, hogy egy „látványosabb” személyt nevez ki, azonban félretette ebbéli késztetését. Ilyen lehetett volna például a 46 éves Amy Coney Barrett, aki ellenzi az abortuszt. Az elnök viszont tarthatott attól, hogy az ő személye még a republikánusokat is megosztja – így inkább biztosra ment Kavanaugh-val. Erre már csak azért is szükség volt, mert a demokrata szenátorok minden eddiginél hevesebb össztüzet zúdítanak majd a jelöltre. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy Trump két embere évtizedekre biztosítja majd a konzervatív többséget a testületben, és rontja esélyeiket a közelgő -novemberi időközi választásokon. A várható támadások egyébként az elnöknek is kapóra jönnek – összezárásra kényszerítik a republikánus tábort.
AZ ORIGINALISTA
Az új bíró, Brett Kavanaugh leginkább arról ismert a közvélemény számára, hogy részt vett abban a Kenneth Starr által vezetett bizottságban, amely a szexbotrányával kapcsolatos hazugságon kapott Bill Clinton elnök felelősségre vonását (impeachment) célozta. A Starr-jelentés nagy részét Kavanaugh írta. Jogi körökben „originalistának” tartják, vagyis olyan bírónak, aki ragaszkodik az alkotmány szó szerinti értelmezéséhez.
Jelölésekor Trump félretette a washingtoni elittel korábban megfogalmazott ellenérzéseit is – Kavanaugh karrierjének a túlnyomó részét a fővárosban töltötte el, ott is született. Felesége, Ashley George W. Bush elnök személyi titkára volt.
A washingtoni fellebbviteli bíróságon eltöltött tizenkét éve alatt számos esetben döntött az Obama-kormányzat ellen. Az LB korábban tizenegy esetben fogadta el részben vagy egészben írásos véleményét határozathozatala során.
