Nagy ijedtség lett úrrá Franciaországon és más európai hatalmakon, amikor az 1991–92-es algériai választások első fordulóját megnyerte a FIS, egy mérsékelt iszlamista párt. A hadsereg ekkor átvette a vezetést. Polgárháború lett a vége, melynek során tíz év alatt kétszázezer embert gyilkoltak meg. Mindent megért, hogy Európának ne kelljen farkasszemet néznie az első afrikai iszlamista állammal.
SZEGREGÁCIÓ
Belgium most komoly esélyekkel száll versenybe azon kétes dicsőségért, hogy az első nyugat-európai muzulmán állam lehessen. Közhelyszerűen ismert és emlegetett volt ugyan már vagy tíz esztendeje, hogy a bevándorlók aránya kritikus méreteket ölt ebben a 11 milliós, több nemzet lakta országban, ám amikor egy buszsofőr tett egy rövid kijelentést, valóságos pánik tört ki. Nem akárki ez a sofőr a szürke munkavállalók tömegében: Redouane Ahrouch a rábízott járművek mellett az ISLAM pártot is vezeti.
Az ISLAM mozaikszó, amely – mint a világ összes pártja esetében – kizárólag vonzó üzeneteket hordozva határozza meg önmagát. Az Intégrité, Solidarité, Liberté, Authenticité, Moralité (Integritás, Szolidaritás, Szabadság, Eredetiség, Erkölcsösség) kifejezések egytől egyig elfogadható, komoly célnak tűnnek. A szervezet honlapján mindez még olyan jelszavakkal is kiegészül, mint az élet védelme, mások véleményének a tiszteletben tartása. E képet árnyalja kissé, hogy merre, milyen állomások felé vezetne Ahrouch, aki máris több mint munkavállaló, hiszen Anderlecht települési önkormányzati képviselője.
A buszokon – jelentette ki a pártvezető, aki egy televíziós vitában nemhogy kezet fogni nem volt hajlandó női riválisával, de még felé sem nézett – szeparálni kellene a férfi és a női utasokat, előbbieknek elöl, utóbbiaknak hátul kellene felszállniuk. Ezt azzal indokolta, hogy „a nagy tömeget időnként kihasználó külföldi férfiak” így nem „tapadnának” a nőkre.
A választási pártként alakult, három jelöltet indító ISLAM két helyi képviselője nyert mandátumot 2012-ben: Ahrouch Anderlechtben és Lhoucine Aït Jeddig Molenbeek-Saint-Jeanban. A formáció az 1990-es években ismertté vált, mérsékelt síita Noor mintájára szerveződött. Utóbbi mögött is Ahrouch nevét találjuk. Bár a belgiumi muszlim közösség túlnyomó többsége szunnita, az ISLAM ezt úgy hidalja át, hogy deklarálja: minden muzulmán érdekében végez pártmunkát.
Programjuk, melynek ismertetésekor nem győznek eleget hivatkozni a szerintük a Koránnal 80 százalékban kompatibilis belga alkotmányra, még publikus részeiben is hajmeresztő perspektívákat nyit meg a jövő európai polgára számára.
Az iskolákban bevezetnék a muszlim fejkendő viseletét és az úgynevezett -halalt, avagy a muzulmán előírások szerinti étkezést. Erőteljesen szabályoznák, bizonyos szegmenseiben eltörölnék a fogyasztói hiteleket, mivel az kizsákmányoláshoz vezet. Engedélyeznék viszont az állatok vallási célból történő levágását, feldolgozását az ünnepeiken működő alkalmi vágóhidakon vagy akár magánlakásokban. Eltörölnék a szerencsejátékokat, így a kaszinók működése mellett még a lottót sem látják elfogadhatónak. A tetoválást is betiltanák; szerintük a testünket megőrzésre kaptuk, és azt a legjobb állapotban kell tartanunk.
KÖZVETÍTŐ VAGY SZÉLSŐSÉGES?
Az eltelt nem túl hosszú időszakban mind a lakosság soraiban képviselt arányát tekintve, mind szervezettségében megtöbbszöröződött a muszlim közösség. Az ez év októberében tartandó helyi és a 2019-es parlamenti választásokon már jelentősebb arányban méretik meg magukat, így 28 önkormányzati képviselőjelöltet állítanak. Ahrouch ennél jóval merészebb perspektívákban gondolkodik. Kijelentette, hogy Brüsszel harmada muszlim. Pártja az iszlám nevében képviseli ezt a csoportot – tette hozzá. „Tizenkét éven belül, 2030-ra Brüsszel lakosságának a meghatározó része már muzulmán lesz. Mit szeretnének önök: egy közvetítőt vagy egy szélsőségest?” – fogalmazott.
A fenti időpontra vonatkozó jóslat a francia nyelvű sajtó teljes egészében – a szocialista-liberális körökhöz közel álló Le Monde kivételével – döbbent reakciókat váltott ki. Nem sokkal korábban a Le Figaro is közölt egy hasonló adatot. A lap brüsszeli tudósítója, Stéphane Kovacs a La Libre Belgique által közölt felmérést idézte, amely szerint 15-20 év múlva túlsúlyba kerülhet a muszlim lakosság az Európai Unió fővárosában. Olivier Servais, a Leuveni Katolikus Egyetem szociológusa ennyi időt ad rá, hogy abban a metropoliszban, ahol 2001 óta a Mohamed a leggyakoribb fiúnév, bekövetkezzen a változás.
GETTÓSODÁS
Az EU központjában aggasztó tempóban növekszik a gettók, a kitaszítottságuk miatt is veszélyes és veszélyeztetett rétegek aránya. A Le Soir című belga lapnak nyilatkozva a magát laikus aktivistának valló Chemsi Chéref-Khan elmondta: amikor 1961-ben Belgiumba érkezett, az országban mintegy ezer marokkói és háromszáz török élt. Ma már ötszázezer muszlim lakik ott. Kétségbevonhatatlan változás – fogalmaz –, és mivel Törökország, ha nem is EU-tag, de különleges státust nyert el, ez megnövelheti a muzulmánok arányát. Chéref-Khan felhívta a figyelmet az olyan városrészek és települések rohamos gettósodására, mint Anderlecht, Molenbeek-Saint-Jean, Schaerbeek, Saint-Josse. Az aktivista szerint sürgős lépéseket kell tenni az iszlám liberális és humanista erői, egy demokratikus muzulmán mozgalom előmozdítása érdekében, a kereszténydemokrata pártok mintájára. Sürgeti, hogy cselekvésre szólít az idő, ha Belgium továbbra is a kultúrák és vallások jelenlegi, harmóniára épülő együttélését választja.
Van egy másik út is. Igaz, ez járhatatlan. Az algériai belháborúban kétszázezer ember halt meg azért, hogy az ország ne legyen iszlamista. Ha az ország tervezett iszlamizációját ellenállás kíséri, hány embernek kell meghalnia ahhoz, hogy Belgium lehessen az első iszlám állam Európában?
