Orbán Viktor miniszterelnök májusban egyértelműsítette, hogy a honvédelem kormánya számára egyértelműen szuverenitási kategória. Honvédségi forrásaink szerint ez azt is jelenti, hogy a kormányfő a NATO-kritériumok teljesítését minimumfeladatnak tekinti. Az Észak-atlanti Szövetség tagjaitól a bruttó hazai termék (GDP) két százalékának honvédelmi ráfordítását várja el. Viszont egy ütőképes, a környező államok felkészültségével vetélkedő Magyar Honvédség kialakításához bizonyosan nem elég csupán NATO kritériumainak megfelelni.
A kormányfő ennek szellemében adta ki utasításait az új honvédelmi vezetésnek. „Az új vezérkari főnök szervezze újjá a magyar honvédséget, mert modern, ütőképes hadsereget akarunk, amely bármely más nemzet haderejével felveszi a versenyt” – egyértelműsítette a Honvéd Vezérkar főnöke tisztség átadás-átvételi ünnepségén a Parlamentben. Ismeretes, Benkő Tibor, az előző, nyolc éven át a posztján dolgozó vezérkari főnök lett a honvédelmi miniszter a negyedik Orbán-kormányban, az ő helyét Korom Ferenc altábornagy foglalta el. A rendszerváltás óta Benkő az első katona, aki a minisztériumot vezeti. A tárca parlamenti államtitkára a Fidesz alelnöke, Németh Szilárd lett, aki az előző ciklusban a parlament Nemzetbiztonsági bizottságát vezette. Így egyértelmű, hogy politikai értelemben is erős pozíciója lesz a minisztériumnak a kabineten belül. A kormányfő hangsúlyozta, nem a NATO és az Európai Unió feladata Magyarország védelme, hanem a miénk. Erős Magyarország nem létezhet erős hadsereg nélkül, a most kezdődő kormányzati időszak kiemelt fontosságú nemzeti feladata a nemzetbiztonság megerősítése.
NÉZZÜK A SZÁMOKAT!
Az idén hazánk a GDP 1,05 százalékát fordítja honvédelemre, ez az összeg 73,6 milliárdos többletet jelent 2017-hez képest. Százalékban számítva tehát tavaly óta 21 százalékkal nőtt az ország katonai kiadása. A 2 százalékos NATO-előirányzatot így fokozatosan 2024-re tervezi elérni a kabinet. Öt év múlva összegszerűen ez azt jelenti, hogy mintegy 1200 milliárd forintos katonai költségvetéssel lehet számolni. Ezért is mondta azt a kormányfő, hogy a Magyar Honvédség költségvetését több mint duplájára fogják emelni. A technikai, hadifelszerelési eszközbeszerzésen túl folyamatosan növelik a katonák illetményalapját is.
A kiemelt fejlesztésekre és a megkezdett programok folytatására az idén mintegy 95 milliárd forint jut. Informátoraink szerint a teljes honvédség technikai bázisa fejlesztésre szorul. Leginkább a 2002 és 2010 közötti MSZP-kormányzás időszakának köszönhető a leépülés, amikor szinte semmilyen fejlesztést nem eszközölt a kormányzat.
MILYEN TERÜLETEKEN FEJLESZTENEK?
Szükség van 30-40 csapatszállító forgószárnyas beszerzésére. Az orosz gyártmányú Mi–24-es helikopterek oroszországi felújítása után nyolc évre még biztosított ez a haderőnem, de ez az új eszközök beszerzéséig csak átmeneti megoldás lesz. A felújítási program összességében 20 milliárdba kerül, egy új helikopterbeszerzés költsége ennek több mint tízszerese lehet.
Forrásunk kifejtette, az orosz T–72-es harckocsik kivonása után új tankokra is szükség lesz. A tervezett nehézdandár keretében egy harckocsizászlóalj minimum 50 eszköz beszerzését igényli. Emellett elkerülhetetlen a légvédelem megerősítése, a mostani orosz, kis hatótávolságú KUB-rendszert újnak kell felváltania. Előrelépés, hogy a francia eredetű légvédelmi Mistral rakétarendszert új, fejlettebb rakétákkal és érzékelőkkel látták el.
Több tucat löveg, önjáró löveg beszerzése, új mobil radarok és légvédelmi egységek megújulása is következhet, ezek hatékonyan egészíthetik ki az ország légterét védő Gripen vadászgépek képességét. Az informatikai rendszereken keresztül érkező támadásokat, a kibertér jelentette kihívást Magyarország is kiemelten kezeli, ezért a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálaton belül létrehozzák a kibervédelmi központot.
MI TÖRTÉNT AZ IDÉN?
Februárban érkezett meg az a két Airbus A319 típusú repülőgép, amellyel a 40-45 éves, orosz gyártmányú An–26-os gépeket cserélték le. A többfunkciós repülőknek köszönhetően hazánk immár önálló csapatszállítási képességgel is büszkélkedhet. Az Airbusok 8-9 évesek, újonnan 70-80 millió euróba kerültek volna, ám most ennek az összegnek kevesebb mint feléért jutott hozzájuk a Honvédség. A gépek tökéletes technikai állapotban vannak, bevethetők lesznek a külföldön – négy földrészen, tizennégy országban – szolgálatot teljesítő magyar katona szállításában. Az Airbusokat ellátták az egészségügyi kimenekítést szolgáló felszereléssel is.
A Magyar Honvédség márciusban 2 milliárd 335 millió forintért szerzett be újabb, a katasztrófavédelmi képesség fejlesztését szolgáló eszközöket. Ezek között vannak lánctalpasok, úszó járművek, csónakok, sátrak, tábori konyhák, valamint elasztikus – üzemanyagtartásra alkalmas – tartályok is.
Közel hárommilliárd forintba került a márciusban átadott huszonhét Rába-tehergépjármű, nyolc készlet mobil ellenőrző-áteresztő pont, négy készlet drótakadály gyors telepítésére szolgáló utánfutó és egy emelővillás targonca.
Március végén a Visegrad 4Sight 2018 különleges műveleti gyakorlaton, Szolnokon adták át az új, ultrakönnyű taktikai járműveket. Ugyancsak márciusban a HM Currus Zrt. és az Ikarus Járműtechnika Kft. kooperációjában készült Currus Aries-Volvo típusú buszokból első ütemben tizenöt állt szolgálatba. A járművek negyven ember vagy akár 12 sebesült szállítására alkalmasak. Ezeket a buszokat még az idén további negyven követi, 2019-ben pedig a tervek szerint összesen 100 új busz áll a Magyar Honvédség rendelkezésére.
LAKTANYA-FELÚJÍTÁSOK, ÖNKÉNTESEK
Mindezek mellett megkezdődnek a széles körű laktanya-felújítási munkálatok Hódmezővásárhelyen, Tatán és Szolnokon. Az idén márciusban elkészült a déli határ védelmében részt vevő katonák elhelyezésére szolgáló négy határvédelmi bázis.
A Magyar Honvédség mellett 197 járásban önkéntes tartalékos egységet állítanak fel. A hazai védelmi ipar megújításának része, hogy újraindulhat a kézifegyvergyártás, licenc alapján külföldön bevált fegyvernemek összeszerelésére kerülhet sor Magyarországon.
