FELMÉRÉSEK
A varsói jegybank becslése szerint jelenleg 2,1 millió ukrán tartózkodik az országban. A Lengyel–Ukrán Kereskedelmi Kamara (PUIG) nemrégiben készített felmérést a körükben, s kiderült, hogy mintegy kétharmaduk biztosan nem kíván hazatérni a szülőhazájába. A Rzeczpospolita újság azt is közölte, hogy a lengyeleknél megfordult tíz ukrán állampolgár közül heten kedvező munkatapasztalatokról számolnak be, így nem meglepő, hogy hatvan százalékuk preferált célpontja továbbra is ez az ország marad, messze megelőzve azokat, akik a német munkaerőpiacon szeretnének boldogulni.
Igaz, hogy aki 2020-tól Németországot választja, nagyobb fizetésben részesül, viszont Lengyelországban sem rosszak a keresetek. Itt is az ukrán bérek többszörösét lehet megkeresni, túlórázással pedig pont annyit, mint nyugatabbra. Ráadásul a lengyeleknél olcsóbb a megélhetés, alacsonyabbak a lakhatási, illetve a rezsiköltségek, és sok esetben a munkáltató, valamint a foglalkoztatási ügynökség ingyenes szállást biztosít az ukránoknak. Nagy előnynek számít a szülőföldtől való kisebb távolság, így könnyebben haza lehet látogatni, de ami mindennél fontosabb, az az, hogy kulturálisan és nyelvileg is közelebb állnak az ukránok a lengyelekhez, mint a németekhez. Egyébként az Ukrajnából jövő dolgozók különösen jó hatással vannak a tartósan munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokra, mint amilyen a szállítmányozás, a kereskedelem vagy a mezőgazdaság.
„Tavaly még sokan azt gondolták Varsóban, hogy az ország területén munkát vállaló ukránok közül 2020 januárjában 250-500 ezren újból kézbe veszik a vándorbotot, és az Oderán túlra indulnak, most pedig úgy véljük, hogy talán százezren állnak tovább” – állítja Krzysztof Inglot, a Personnel Service foglalkoztatási ügynökség elnöke. Szerinte a lengyelországi munkavégzés iránti érdeklődés most még nagyobb az Ukrajnában élők körében.
A PUIG felmérésében részt vevő, még otthon élő ukránok fele úgy nyilatkozott, hogy készen áll a kivándorlásra, 12,7 százalékuk pedig már konkrét lépéseket is tett, hogy megszervezze külföldi életét. A legtöbben Lengyelországot jelölték meg úti célul.
Az ukránok hajlandóságát a hosszabb lengyelországi tartózkodásra, illetve az ottani családtervezésre a Selectivv marketing- és gazdaságkutató cég tanulmánya is kimutatta. Az okostelefonok adatait elemezve kiderült, hogy a leendő kismamáknak készült (terhességtervező) applikációkat ez év januárjában a lengyelországi ukrán nők tizenkét százaléka töltötte le, több mint kétszer annyian, mint tavaly. (Tegyük hozzá egy másik statisztikából azt is, hogy tavaly mintegy 425 ezer ukrán állampolgár kapott Lengyelországban nyugdíjat vagy rokkantnyugdíjat, ami arra utal: családjaik jó része már berendezkedett az itteni életre, beilleszkedik a lengyel társadalomba, gyermekeik, unokáik pedig a következő évek, évtizedek potenciális lengyel munkavállalói.)
A jelentés arra is rávilágít, hogy ha az ország meg akarja tartani az ukránokat, még mindig sok tennivaló van a letelepedésük előmozdítása, illetve ottlétük kényelmének a javítása terén. A lengyel szabályozás ugyan nagyon liberális a rövid távú munkára jelentkezők számára, de a tartós munkavállalás engedélyezési eljárása bonyolult és időigényes. Az egyéves vagy annál hosszabb időtartamra szóló tartózkodási kártyára, munkaengedélyre több hónapig kell várakozni, ami veszteséget jelent úgy a munkáltatóknak, mint a nemzetgazdaságnak.
Másfelől tíz külföldi dolgozóból közel nyolcan végeznek a képzettségüknek nem megfelelő tevékenységet, és több mint ötödüket csalódás érte, mert a toborzás során ígért feltételekhez képest rosszabbak voltak a munkakörülmények s kisebb volt a javadalmazás. A Lengyel–Ukrán Kereskedelmi Kamara és partnerei javaslatokat készítenek a döntéshozóknak, hogy könnyítsék meg a munkavállalók beilleszkedését, például ingyenes nyelvtanfolyamokkal, jogi tanácsadással, ukrán nyelvű segélyvonallal.
Borítófotó: lengyel gólöröm a 2016-os EB-n, az ukránok ellen. most se szeretnék ha az ukránok továbblépnének
