Az intermodális (többféle eszközt kombináló) szállítás a lengyelországi vasúti árufuvarozás egyik legdinamikusabban fejlődő szegmense, a PKP Cargo az Európai Unió második legnagyobb vasúti fuvarozója a szállított rakomány tömege tekintetében.
A gyakorlatban már most is a legtöbb Kínából származó vasúti teherszállító konténer a lengyel–fehérorosz határ közelében fekvő, négyezres lakosságú községhez tartozó logisztikai központon halad át. A PKP Cargo-csoport létesítménye földrajzilag stratégiai jelentőségű a kínai relációban. Az optimális útvonal Kazahsztánon, Oroszországon és Fehéroroszországon keresztül vezet, s Małasze-wiczéből, átrakodás után a vonatok a kontinens minden szegletét megcélozhatják. Ez a legnagyobb európai szárazkikötő várhatóan a négyszeresére duzzad a 2026-ig esedékes beruházásoknak köszönhetően.
A dokumentum a hosszabb ideje tartó államközi egyeztetések eredménye. 2016 júniusában a China Railway Express (CRE) nevű konténerszállító Varsóba érkezett a Kína középső részén fekvő Csengtuból. Az esemény egybeesett az ázsiai népköztársaság elnöke, Hszi Csin-ping látogatásával, és nem pusztán szimbolikus jelentősége volt. A CRE-projekt ugyanis az új selyemút (más néven: Egy övezet, egy út) megaberuházás egyik eleme. Ezzel új korszak vette kezdetét a Kína és Európa közti kereskedelemben – hangoztatta a magas rangú vendég küldöttsége.
Lengyelország földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően különösen fontos a távol-keleti óriás stratégiájának a szempontjából. Kazahsztán, Oroszország és Fehéroroszország az Eurázsiai Gazdasági Unió keretében vámközösségben van, ezért a Kínából az EU-ba szállított áru Lengyelországba érkezéséig mindössze két vámhatárt lép át. Ez teszi valódi európai kapuvá, ahonnan aztán a termékeket szinte megállás nélkül lehet továbbítani az öreg kontinens többi részébe. (A tervek szerint Magyarország is régiós logisztikai központtá válhat.) Az előny természetesen kétoldalú, de a kooperáció növeli Lengyelország jelentőségét, és komoly infrastrukturális fejlesztést generál a kínai befektetéseknek, illetve az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank forrásainak köszönhetően.
A mostani kezdeményezés összesen 65 országot érint, és főként kínai tőkéből tervezik az autópályák, vasutak, kikötők, repülőterek, gáz- és olajvezetékek építését. A megaprojekt – amely Peking külpolitikájának kiemelt prioritása, mert erősítené Kína geopolitikai szerepét – két évtizeden belül egy 4,4 milliárd embert és a világ GDP-jének a 40 százalékát magában foglaló gazdasági együttműködési övezetet hozna létre. Fő célja a kontinensek közötti árufuvarozás leghatékonyabb módjának alkalmazása.
A Kína és Európa közötti áruforgalom nagy része jelenleg még mindig tengeri útvonalon történik. A konténerszállító hajók mintegy negyven nap alatt érik el az öreg kontinens kikötőit, miközben a vasúti közlekedés két hetet igényel, s harminc százalékkal olcsóbb, mint a gyors légi szállítás. Ezek az előnyök különösen fontosak az elterjedt internetes vásárlás korában. A Távol-Keletről induló vasúti összeköttetés másik nagy jelentősége, hogy közvetlenül a legfontosabb ipari központok felé vezet, szinte a gyárak kapujához. Tavaly több mint 3600 konténervonat tette meg az utat Kína és Európa között, kétszer annyi, mint tavalyelőtt, s több, mint az előző hat esztendőben összesen. 2020-ra már évi ötezer óriásszerelvénnyel számolnak a kínaiak. A forgalom tervezett dinamikájának a jele Csengcsou és a PKP Cargo megállapodása.
