KORRUPCIÓ
Az elmúlt évtizedben folyamatosan szivárogtak a hírek arról, hogy az Egyesült Államok hatóságai vizsgálatokat folytatnak amerikai cégek külföldi korrupciós ügyleteivel kapcsolatban. Érdekes módon azonban ezek a nyomozások szinte sohasem zárultak vádemeléssel. A felek többnyire kiegyeztek egymással, esetenként egymilliárd dollárt is meghaladó büntetéssel sújtva.
KATTAN A BILINCS
A francia Alstom óriásvállalat eszközeinek jelentős részét 2014–15 folyamán vásárolta fel az amerikai General Electric (GE), 17 milliárd dollárért. Az USA illetékes szervei 772 milliós büntetést szabtak ki a francia cégre – ez elképesztően nagy összeg egy az Egyesült Államokban jogi eljárás alá vont külföldi társaság esetében. De nézzük a történetet részleteiben is! Frédéric Pierucci, az Alstom egyik korábbi vezetője írt egy könyvet Le piège américain, vagyis Az amerikai csapda címen. A szerző sem szent: kenőpénzt fizetett azért, hogy vállalata nyerjen egy indonéziai erőműépítési tenderen. Ám a The Economist című brit hetilap amerikai bírósági és francia parlamenti vizsgálóbizottsági iratokba nyert betekintést, amelyekből kirajzolódik az USA hatóságainak enyhén szólva is megkérdőjelezhető eljárása. A dokumentumokból úgy tűnik, mintha a gyanúba keveredett külföldi cégek kedvezőbb elbírálás alá esnének, ha amerikai tulajdonba kerülnek át. Az Alstommal szemben felmerült jogi problémák és a GE általi felvásárlás közötti lehetséges kapcsolat a francia törvényhozók és Emmanuel Macron francia elnök – akkor még gazdasági miniszter – figyelmét is felkeltette.
Frédéric Pierucci pokoljárása 2013 áprilisában kezdődött, amikor kattant a csuklóján a bilincs a New York-i John F. Kennedy repülőtéren. Tisztában volt vele, hogy munkaadója, az Alstom ellen jogi eljárás folyik az Egyesült Államokban – vesztegetés volt a vád –, de azt gondolta, hogy a kihallgatása után, akár óvadék ellenében viszonylag gyorsan, pár nap múlva szabadul. Nem egészen így alakult: 2018 szeptemberében engedték csak el. Ebben az időszakban Patrick Kron, az Alstom nagy hatalmú vezérigazgatója már tisztában volt azzal, hogy az egykor virágzó erőműturbina-üzletágat el kellene adni, a globális kereslet erősen visszaesett. A szegmens a cégcsoport árbevételének csaknem a háromnegyedét adta. Az óceán túlpartján a GE akkori ikonikus első embere, Jeff Immelt viszont vásárolni akart: visszavonulását tervezgetve szeretett volna még egy utolsó nagy dobást végrehajtani.
Az amerikai igazságügyi tárca azonban időközben vizsgálódni kezdett. Érdeklődésüket az Alstom tengerentúli leányvállalatainak a pénzügyei keltették fel. Gyanújuk szerint a francia társaság legalább 75 millió dollárt fizetett ki Egyiptomban, Szaúd-Arábiában, a Bahama-szigeteken, Tajvanon és Indonéziában, hogy összesen négymilliárd dollár értékű szerződést nyerjen el. Feltételezték, hogy a kenőpénzt amerikai leányvállalatokon keresztül fizették ki. Ez jogosította fel őket arra, hogy vizsgálatot indítsanak, amely sokkal szigorúbb, mint ahogy Európában szokásos.
NYOMÁSGYAKORLÁS
Frédéric Pierucci letartóztatása sokkolta az Alstom vezetését – nagyjából harminc felső vezető kapott figyelmeztetést, hogy ne utazzon az Egyesült Államokba. Hármat így is letartóztattak az amerikaiak, hogy nyomást gyakoroljanak a cégre. Bírósági dokumentumok szerint a vádnak összesen 49 óra hosszú, titokban felvett hangszalagja volt – a cégvezetők informátorokká váltak. A letartóztatástól való félelem nem volt alaptalan. Pieruccit három hónapig tartották fogva egy magas biztonsági fokozatú börtönben, igazi nehézfiúk között. Ezt követően megtört és vallomást tett. Választása nem nagyon volt: ha ártatlannak vallja magát, vádeljárás alá vonják. Ebben az esetben 15-19 év börtönt kaphatott volna. Így inkább együttműködött a hatóságokkal és bűnösnek vallotta magát – abban bízott, hogy megússza pár hónap, fél év letöltendővel. Elismerte az indonéziai kenőpénzbotrányt. Ehhez képest évekig fogva tartották. Elmondása szerint volt, hogy 250 napig nem látott napsütést és nem szívott friss levegőt.
Az amerikai és az európai jogi-büntetési gyakorlat erősen különbözik egymástól a fehérgalléros bűnözők esetében, az előbbi jóval keményebb. Pierucci azonban azzal magyarázza elhúzódó fogva tartását, hogy „gazdasági túsznak” használták. Elzárásán keresztül folyamatosan nyomást gyakoroltak a francia kormányra, hogy adja áldását az Alstom–GE-ügyletre – persze indirekt módon.
AZ USA ELŐNYBEN
A brit hetilap egyáltalán nem sugalmazza, hogy a General Electric valami rosszat tett volna. Pusztán arról van szó, hogy az amerikai eljárás a korrupciós ügyekben már önmagában olyan helyzetet teremt – globálisan –, hogy az Egyesült Államok cégei előnybe kerülnek. Így jutott fórhoz a GE a német Siemensszel vagy a japán Mitsubishivel szemben is. A lap végigböngészte a felvásárló felső vezetőinek LinkedIn-profilját; több közülük korábban az igazságügyi tárcánál állt alkalmazásban. Segítettek is az Alstom jogászainak abban, hogy milyen peren kívüli egyezséget kössenek az amerikai hatóságokkal – jóval azt megelőzően, hogy a vételi ügylet lezárult volna.
Patrick Kront több körben is kérdőre vonták a párizsi honatyák: érzett-e nyomást az amerikai igazságszolgáltatás részéről, hogy a GE-nek kell eladni a francia ipar egykori ékkövét? Az üzletember ezt cáfolta, összeesküvés-elméletnek minősítette már a kérdést is. Macron viszont 2015-ben, még gazdasági miniszterként határozott összefüggést látott a két folyamat között.
Az ügylet azonban visszaütött a GE-re. Az amerikai óriáscég részvényeinek az árfolyama az elmúlt öt esztendőben kétharmadával zuhant. John Flannery, Jeff Immelt utódja, akit az Alstom-ügylet fő támogatójának, kiagyalójának tartanak, alig egy évet töltött a vezérigazgatói székben – simán kirúgták.
KISIKLIK A SIEMENS-EGYESÜLÉS
Azonban az Alstom maradéka sem számít morzsának, vasúti járműveket gyártó üzletága európai szinten is nagy játékos. (A magyar vonatkozásokról lásd keretes anyagunkat.) Úgy tűnik azonban, hogy a kudarc itt sem kerüli el a céget. A német Siemensszel tervezett egyesülésnek ugyanis keresztbe tesz az EU. Margrethe Vestager, az unió kereskedelmi és versenyjogi biztosa ugyanis attól tart, hogy a fúzió nyomán létrejövő óriásvállalat csökkentené a versenyt a vasúti járművek és biztosítóberendezések piacán. Az ügyben Párizs és Berlin egyaránt nagy nyomást fejt ki a biztosra. Álláspontjuk szerint Vestager politikai-elvi kérdést csinál abból, ami egy egyszerű gyakorlati probléma. Ha nem valósul meg az egyesülés, az zöld jelzést ad a kínai infrastruktúra-óriásoknak: szabad a vásár Európában. Az öreg kontinens továbbra sem tud versenyképes alternatívát kínálni a kínai óriáscégekkel szemben.
AZ ALSTOM ÉS A BUDAPESTI METRÓK
Budapesten a 2-es és a 4-es metróvonalon járnak Alstom-szerelvények. A beszerzésről 2006-ban állapodott meg a Demszky Gábor főpolgármester által vezetett Fővárosi Önkormányzat. A PestiSrácok információi szerint a Központi Nyomozó Főügyészség az ügylettel kapcsolatban már hat embert gyanúsít, ők egyelőre szabadlábon védekeznek. A beszerzéshez Medgyessy Péter volt miniszterelnök neve is köthető; a francia cég tanácsadójaként 600 ezer eurót kapott. Az ügyben nyomoz az Európai Csalás Elleni Hivatal is. A testület szerint a beruházásra fordított 452 milliárd forintnak több mint a harmada, majdnem 167 milliárd forint tűnt el.
