Régi kifejezés, gyakran még ma is használjuk, azonban immár tévesen: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (röviden: OEP). Nos, ilyen elnevezésű intézmény jelen állás szerint már nem létezik, feladatait átvette az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ahová egyébiránt korábban is tartozott, ez év január elsejétől pedig úgy hívják: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Ám az átadás-átvétel nem ilyen egyszerű, hiszen a jogosulatlan támogatások miatti büntetéseket a fővárosi, illetve a megyei kormányhivatalok szabják ki, míg a pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatokat immár az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság látja el. Elvileg azonos színvonalon, s bár hasonló esetekben a sajtót rendre bejárják a rossz tapasztalatokról szóló információk, ilyesmiről az elmúlt hónapokban nem nagyon lehetett hallani.
Az alapkezelő egyébiránt a nyilvánosságban is igen aktívnak mondható. Legutóbb a Magyar Nemzet cikkét cáfolták, a jogfolytonosságra is utaló fordulattal egyértelműsítve: évek óta kiemelt figyelmet fordítanak a műtétre váró betegek helyzetének a javítására, „ennek eredményeképpen jelentős mértékben csökkent a számuk, és a várakozási idők is jócskán lerövidültek”.
ALKUFOLYAMAT
Az OEP átalakítása, amely egyébként korábbi kormányzati felvetések nyomán akár még folytatódhat is, az egyik legjelentősebb volt az úgynevezett háttérintézményi átszervezések közül. Komoly szakmai vita kísérte, többen a kormánnyal szimpatizáló véleményformálók közül is aggodalmukat fejezték ki a terv miatt. A Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által a bürokráciacsökkentés jegyében vitt procedúrát még egy 2015-ös kormányrendeletre alapozva kezdték el, ám a „halállistáról”, vagyis a megszűnő háttérintézmények lajstromáról hónapokig komoly érdekharcok dúltak a háttérben. Az érintett tárcáknak ugyanis különösen fontosak voltak az olykor igen komoly létszámmal dolgozó szervezetek, így érthető módon erősen küzdöttek a megtartásukért. Információink szerint leginkább Balog Zoltán humánminiszter volt elszánt, akit talán a legnagyobb mértékben érintettek a miniszterelnökségi tervek.
A lobbizás azonban nem minden esetben járt különösebb eredménnyel, egy minapi összegzés szerint ugyanis végül 2016. augusztus 31-ével tizennégy, december 31-ével huszonöt, 2017. március 31-ével három és június elsejével további egy költségvetési szerv jogutódlással, illetve egy jogutódlás nélkül szűnt meg. Az idei menü a következő: tavasszal az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Epidemiológiai Központ szűnt meg jogutódlással, míg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet területi szervei június 1-jével. Ez utóbbira immár a honlapon is figyelmeztetnek, a következő rövid közléssel: „Tájékoztatjuk, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megyei kirendeltségeinek a működése megszűnt. Kérelmet, panaszt, egyéb beadványt a megyei irodák már nem fogadnak be, azokat kérjük, az NFA központi címére szíveskedjen eljuttatni!” Szintén jelentősnek mondható módosítás egy másik honlapról: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hatáskörébe rendelt állampolgársággal, anyakönyvezéssel és névváltoztatással kapcsolatos feladatok, hatáskörök a Miniszterelnökséghez, illetve Budapest Főváros Kormányhivatalához kerültek, ez év január elsejétől a szervezet neve Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal.
TOVÁBBI ÁTALAKULÁSOK
Ami még hátravan, az az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, amely elvileg november 1-jével, a Magyar Államkincstárba történő beolvadással szűnik meg. E szervezetek hatósági feladat- és hatásköreinek jelentős része a közigazgatási szervezetrendszer területi és helyi szintjeire, illetve a járási hivatalokhoz, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz került, kerül – részletezte még az év elején a Miniszterelnökség. Tudatták: a megszüntetett központi hivataloktól és költségvetési szervektől a kormányhivatali szervezetrendszerbe megközelítőleg 2500, míg a fővárosi és megyei kormányhivataloktól a járási hivatalokhoz 7500 dolgozót csoportosítottak át. Az érintett szervezeteknek 20 százalékos bértömegcsökkentést kellett végrehajtaniuk. Hogy ez mennyire sikerül, illetve pontosan mekkora megtakarítást jelent az átszervezés a költségvetés számára, egyelőre nem tudni, a kormány részéről azonban még ez évre ígértek tájékoztatást a számszerűsítésről. Mindenesetre a létszámcsökkentés mindenképp cél, mondván: az állam „túl nagy”, túl sok embert foglalkoztat, ami gátolja a hatékonyságot és a versenyképességet. Ez azonban nem feltétlenül jár elbocsátásokkal, sok esetben csupán a betöltetlen munkahelyeket nem töltik be, zsugorítva ezzel a státusok számát.
VERSENYKÉPESSÉGI KÉRDÉS
Ami a folyamat volumenét illeti: míg tavaly január elsején, tehát jócskán az átszervezések megkezdése előtt hetvenhat központi költségvetési szerv működött az államigazgatás centrumában, ez év végére a számuk csaknem a felével, negyvenegyre csökkent. A procedúra az idén tehát lezárul, és elvileg következhetne az állami cégek átvilágítása. Erre korábban Lázár János tett is utalást, ám egyelőre lekerült a napirendről. De ez sem igaz teljesen, még az év elején ugyanis bejelentették: több lépésben harminc százalékkal nő az állami tulajdonú vállalatok dolgozóinak a bére 2019-ig. Vagyis ezen cégek olykor igen szövevényes világa még egy ideig jelen formájában marad, ám a munkavállalók helyzete mindenképp javul.
Visszatérve a versenyképességre: Lázár János az e tekintetben valóban nem túl jó nemzetközi helyezésünk javítása érdekében az állami bürokrácia apasztása mellett az uniós forrásokhoz való hozzáférés erősítését, továbbá az adóügyi eljárások egyszerűsítését is célként jelölte meg. Valamennyi téren történtek lépések, részben a NAV reformjával, ugyanakkor információink szerint jelenleg is zajlik az adózás rendjéről szóló törvény előkészítése, továbbá a hatósági eljárási szabályok is tovább egyszerűsödhetnek.
