BÜNTETŐINTÉZKEDÉSEK
Az Oroszországgal szembeni fellépés „járulékos veszteségei” a nagy EU-államokat – Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát – érő gazdasági károk. Ezek minden bizonnyal elérték azt a mértéket, amelyeket túllépve a profitérdekek láthatóan felülírják a Nyugat önmagával, értékrendjével, Ukrajnával kapcsolatos, a szankciókat megalapozó megfontolásait. A mértékadónak tekintett Financial Times (FT) is jelezte: az orosz nyersanyagokkal, alapanyagokkal kapcsolatos ellátási korlátozások súlyos nemzetgazdasági zavarokat okozhatnak az uniós államokban.
MELLÉKHATÁSOK
Az amerikaiak által kiterjesztett büntetőintézkedéseknek van egy Nyugat-Európát érintő nemkívánatos mellékhatásuk: mindazokat az EU-s iparágakat (köztük a hadiipar egyes szegmenseit), cégeket, magánszemélyeket is bevonják a szankciók hatása alá, amelyek/akik a tiltólistán szereplő orosz vállalatokkal, intézményekkel, magánszemélyekkel üzleti kapcsolatba lépnek.
Ez Nyugat-Európában elsősorban a kontinens legerősebb gazdaságát, az oroszokkal a legszélesebb külkereskedelmi kapcsolatokat fenntartó Németországot sújtja, de a francia, olasz és brit gazdaság képviselői is panaszkodnak. Sok tízmilliárd eurós károkról, elvesztett munkahelyek tíz-ezreiről beszélnek.
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az Egyesült Államokban tett minapi útján már kérte az amerikaiakat, a szankciók kidolgozásával, lebonyolításával megbízott washingtoni pénzügyminisztériumot, hogy mérsékeljék a büntetőintézkedések nyugati partnereket érintő mellékhatását. Washingtoni források szerint a Donald Trump-vezetés hajlandóságot mutat a brüsszeli, berlini, párizsi kérések teljesítésére.
Ennek azonban ára is van vagy lesz, amit a Nyugatnak, elsősorban a németeknek meg kell fizetniük. Valószínűleg amerikai nyomásra fel kell adniuk a német–orosz vállalkozásban tervezett újabb gázvezetékprojektet, az Északi Áramlat II.-t. Így az USA ismét helyzetbe hozhatja Ukrajnát, amely elől az új vezetékpáros elvitte volna (elvinné) a teljes gáztranzitot, több milliárd dolláros tranzitdíjtól (és a szállítások fizikai ellenőrzésétől) fosztva meg Kijevet. Emellett a nyugat-európai orosz gázszállítások korlátozása kedvez a palagázt exportáló amerikai cégeknek.
A KONKURENCIA KIIKTATÁSA
Az orosz Ruszal alumíniumipari megavállalat (amely egymaga a világtermelés csaknem tizedét adja) az áprilisban bejelentett amerikai szankciók legújabb hullámának a középpontjába került. A vesztesek közé tartoznak a nyugat-európai partnerei is, amelyek nagyrészt az orosz alumíniumot dolgozzák fel és adják tovább a felhasználóknak, s áttételesen például a BMW vagy a Volkswagen is érintett.
A büntetőintézkedések sújtják továbbá az Airbus katonai-polgári óriáscéget, amely vadászgépek, rakéták, polgári utasszállító gépek gyártásában használja fel az orosz alumíniumot. Az amerikai szankciók egy másik mellékhatása – nyilván nem véletlenül –, hogy egyes nyugat-európai potenciális piaci ellenfeleiket is gyengítik. Az Airbus például az amerikai Boeing legnagyobb versenytársa, a stratégiai katonai szállítógépek piacán vérre menő konkurenciaharcot folytatnak.
Ezek miatt Ruszal akár technikai csődbe is kerülhet, ha nem tudja teljesíteni mintegy félmilliárd dollárra rúgó, rövid lejáratú fizetési kötelezettségeit. Washington némi lélegzetvételt engedélyezett a társaság nyugati partnereinek. Mindenképpen fel kell bontaniuk az orosz vállalattal kötött összes szerződést, törölniük szükséges a kooperációs megállapodásokat, fel kell számolniuk a közös cégeket. De a korábbi, roppant szoros június eleji határidőt kitolták október 23-ig. Ennek hatására a Ruszal papírjai, amelyek korábban szabadesésben zuhantak, némiképpen magukhoz tértek. A londoni fémtőzsdén (LME) az alumíniumárak csaknem 9 százalékkal estek a hír hallatán.
WASHINGTON DIKTÁLNI AKAR
Az oroszok dúlnak-fúlnak. A Kremlhez közel álló Szputnyik rádió megszólaltatta az orosz politikai-gazdasági kutatások központját vezető Vaszilij Koltasovot. A professzor a Ruszal-ügy kapcsán egy magánvállalat életébe való cinikus, kíméletlen és példátlan beavatkozásnak minősítette az amerikai lépéseket. „Igen sajátos az Egyesült Államok követelése, hogy a tulajdonos, Oleg Gyeripaszka szabaduljon meg a Ruszaltól, s akkor leveszik róla a szankciós béklyót.” Emlékeztette az amerikai vezetőket: korábban deklarálták a magántulajdon szentségét, s hogy az állam nem avatkozik bele egy magánvállalat ügyeibe. A CNBC híradása szerint a Fehér Ház „megfontolná” a szankciók alóli mentesítést, ha Oleg Gyeripaszka „lemondana a vállalat ellenőrzéséről”. Hogy mi történne ezek után a Ruszallal, felvásárolnák, szétszabdalnák – erre keresik a választ az elemzők.
Gyeripaszkát és a társaságot azért tették rá a legújabb szankciós listára, mert az orosz milliárdos közeli kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin elnökkel – s szerepel a Trump amerikai elnök és köre ellen folyó, orosz befolyást felderítő vizsgálatokban is. Közvetlenül ellenőrzi a Ruszal-részvények 48 százalékát, hozzá még a más tulajdonosokkal kötött megállapodásai gyakorlatilag teljhatalmat adnak neki a vállalatnál.
PUTYIN NEM ENGED
Egyelőre nem látni az egyre szigorodó szankcióhullám végét. Az április végi torontói G7-tanácskozás kilátásba helyezte az újabb, Ukrajna miatti csavarszorítást. A szíriai orosz beavatkozás következtében szintén várhatók további büntetőintézkedések. Oroszországban szaporodnak azok a hangok, amelyek megkérdezik, érdemes-e a szankciók kiváltó okaihoz, a délkelet-ukrajnai szeparatista szembenállás támogatásához, a szíriai beavatkozáshoz vagy a Krím elcsatolásához ilyen mereven ragaszkodni. Azonban a Krím Vlagyimir Putyin újraválasztott elnök belpolitikájának egyik sarkalatos pontja, nem fog engedni eddigi politikájából.
A MAGYAR ÁLLÁSPONT
Az Oroszország elleni szankciók nem érték el a céljukat, nem segítettek a minszki megállapodás betartásában – nyilatkozta tavaly nyáron Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Kormányzati becslések szerint három év alatt Magyarország elvesztett nyeresége az export területén 6,5 milliárd dollár volt.
Borítófotó: Alumíniumöntöde Oroszországban. A büntetővámokkal Washington a konkurenciát akarja tönkretenni
