KERESKEDELEM ÉS ÉRDEKSÉRELEM
Trump, útban a G20-ak oszakai csúcstalálkozójára, a szokásos módon, Twitter-bejegyzésben fenyegette meg Narendra Modi indiai kormányfőt, s felszólította: azonnal vonja vissza a vámemeléseket. Ennek kapcsán a The Guardian brit liberális értékrendű lap megjegyezte: az amerikai elnök szívesen tetszeleg a „vámok embere” szerepkörben, ám nagyon nem szereti, ha ezt mások is megteszik.
Újdelhi másik nagy problémája az iráni olajimport, amelyet neki is megtiltott az USA első embere. Ha India mégsem tesz eleget teljes mértékben az iráni olajvásárlások teljes megszüntetéséről szóló amerikai ultimátumnak, gondjait újabbak tetézhetik, belesodródhat egy kifejlett kereskedelmi háborúba.
Washington a jelek szerint elérte a dél-ázsiai országgal kapcsolatos két stratégiai célját: egyrészt Újdelhi intézkedéseket hozott, amelyek célja az iráni olajimport teljes leállítása, másrészt az Egyesült Államok tavaly a négyszeresére növelte a szubkontinensre irányuló olajkivitelét. A Hindu újság adatai szerint ma az USA adja a teljes indiai olajbehozatal ötödét. Ezzel újabb lépést tesznek Washingtonban a felé, hogy teljesüljön Donald Trump kívánsága, és az Egyesült Államok legyen a világ vezető olajexportőre. Teherán, amely a közelmúltig az indiai belső piacokon a második-harmadik legnagyobb olajellátó volt, kiszorul a behozatalból.
Az amerikai ultimátum paradox módon különösen érzékenyen érintette a Narendra Modi-kormányzatot, amely kiemelt célként tűzte ki a fekete arany importjának, az olajfüggőségnek a csökkentését. Voltaképpen az iráni energiahordozó vásárlásának a tilalma akár még ösztönözhette is volna India importfüggés-mérséklő lépéseit.
Nem így történik. Minthogy Irán az egyik legközelebbi nagy olajimportforrás, Teherán mint regionális szállító elvesztése – az indiai olajbehozatalban kulcsszerepű többi perzsa-öbölbeli államot is érintő katonai-politikai válság okán – felboríthatja Újdelhi tervét, hogy csökkenti a jelenlegi, jóval nyolcvan százalék feletti olajimport-függőséget. Ahelyett, hogy a dél-ázsiai ország többek között energiatakarékossági programokkal, a hazai bázisú bioüzemanyag-termelés fejlesztésével foglalkozna, az indiai energiaellátásért felelős tisztségviselőknek át kell szervezniük az olajbehozatalt. Ennek vannak komoly technológiai következményei is, hiszen a szubkontinens többféle minőségű kőolajat importál, a finomítói ráálltak egy-egy exportáló által szállított nyersanyag feldolgozására.
Tehát nem kis mértékben hat ki Indiára a Perzsa (Arab)-öböl térségében kialakult, az Irán és USA ellentétén alapuló politikai feszültség. Ennek hatását az sem mérsékli, hogy tavaly Teherántól függetlenül átrendeződött India olajimport-szerkezete. Szaúd-Arábia, amely hosszú évek óta a hatalmas ország legnagyobb olajszállítója, 2018-ban jóval lejjebb csúszott az olajexportőrök listáján, amelyen Irak vette át a vezető szerepet. Minthogy az utóbbi állam része az Irán miatt felbolydult közel-keleti régiónak, a tetejébe Teherán nagy befolyást gyakorol Bagdadra. Egy esetleges fegyveres konfliktus megfoszthatja Indiát legnagyobb olajimportforrásától. És ha hozzávesszük, hogy a Perzsa-öböl esetleges lezárása, amivel Irán fenyegetőzik, a szubkontinens más kulcsfontosságú olajszállítóit, így az Egyesült Arab Emírségeket (India negyedik legnagyobb külföldi forrása), Kuvaitot (hatodik ezen a listán) is elzárhatja a dél-ázsiai ország piacától, láthatók a kockázatok, amelyekkel Újdelhi szembesül.
Mindeközben meredeken nő az ásványolaj-behozatalra fordított összeg. Az indiai (április 1-jétől március 31-ig tartó) 2018–19-es költségvetési évben 112 milliárd dollárra rúgott az import, szemben az előző esztendő 87,8 milliárdjával. A 2015–16-os évben pedig még csak 64 milliárdot tett ki a számla. Ezalatt a hazai kitermelés csökken: az állami olajtársaság, az ONGC 2015–16-ban Indiában még 21,1 millió tonna folyékony szénhidrogént bányászott, az idén már csak 19,6 milliót. A magántársaságok által a felszínre hozott ásványolaj mennyisége (az ONGC termelésének körülbelül a fele) még nagyobb arányban csökkent.
Tavaly novemberben az Egyesült Államok fél év türelmi időt adott az iráni fekete arany nagy vásárlóinak, Indiának, Kínának, Japánnak, Dél-Koreának, Törökországnak, Görögországnak, Olaszországnak és Tajvannak. Májusban életbe léptek a szankciók. Az USA lépéseket tett, hogy támogassa a szubkontinens olajimport-átstrukturálását. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter június végén emiatt utazott Újdelhibe. Elismeréssel nyilatkozott arról, hogy a dél-ázsiai ország felhagyott a Venezuelától való olajvásárlással. Az indiai média szerint nem kerültek nyilvánosságra konkrét részletek arról, miként mozdíthatja elő Washington az újdelhi energiaimport irányváltását.
Ha érvényt szereznek az iráni kőolaj teljes behozatalát tiltó amerikai rendelkezéseknek, amelyek az acél, az alumínium importja tarifájának a korábbi emelése mellett lépnek hatályba, Trump újabb nagy ellenféllel kerülhet szembe (noha India jelentősége eltörpül Kínáéhoz képest az amerikai külkereskedelemben). A szubkontinens tavaly az USA-nak csak a kilencedik legnagyobb külkereskedelmi partnere volt. Igaz – akárcsak Kína esetében –, igen jelentős indiai exporttöbblettel.
Ami az indiai–amerikai kereskedelmet illeti, e tekintetben a dél-ázsiai ország jóval sérülékenyebb, azaz Újdelhi csaknem egy nagyságrenddel jobban rá van utalva Washingtonra, mint fordítva. A szubkontinens legnagyobb exportpiaca az Egyesült Államok, a 2017–18-as esztendőben kivitelének több mint tizenöt százaléka az USA-ba irányult. India az amerikai exportnak csak néhány százalékát veszi fel, a listán valahol a 17–20. helyen áll.
Az indiai szállal Donald Trump újabb fejezetet nyitott a kereskedelmi háború globálissá válása irányában. Peking eközben, akárcsak Moszkva, berendezkedik a Washingtonnal megvívandó hosszú kereskedelmi háborúra. Amerika alulbecsüli a távol-keleti óriás szívósságát, márpedig Kína nem enged az elveiből – írja szerkesztőségi cikkében a kínai kommunisták ideológiai folyóirata, a Csiu-si, amely „a társadalom további mozgósítására” szólít fel.
Borítófotó: fémforgácsot szállító munkás egy mumbai ipartelepen. Nyomja őket az amerikai vámemelés
