Nagy volt az öröm a Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum Mozgalom háza táján április 8. után, hiszen két új szervezetként ők is több tízmilliós állami támogatásban részesülhetnek a május 8-án megkezdődő négyéves parlamenti ciklusban. Ugyanis a viccpárt 1,75, míg a Momentum 3,08 százalékos eredménnyel megugrotta az egyszázalékos minimumot. Akik viszont bejutottak a parlamentbe – a DK, az LMP, az MSZP–P, a Jobbik és a Fidesz–KDNP –, esetenként több százmilliós állami dotációt kapnak majd, és a pártalapítványaikat is támogatja az állam.
KIK IS JOGOSULTAK MOST A PÉNZRE?
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója lapunknak kifejtette:
Magyarország 2010 óta – a források juttatása mellett – az átláthatóságot biztosító és a külföldi befolyást megtörni igyekvő szigorításokat vezetett be. „Az állami szubvenció és annak mértéke hazánkban is alapvetően a pártok országgyűlési választásokon történő szerepléséhez kötött, az egy százalékot el nem érő erők nem kapnak semmilyen állami forrást – sőt, a kampánytámogatást is vissza kell fizetniük” – fejtette ki. (Az egy százalék alatti Együttnek például összesen 190 milliót kell visszafizetnie a költségvetésbe – a szerk.)
Mint Szánthó elmondta, az egy százalék felett teljesítő, illetve a parlamentbe jutott alakulatok viszont több csatornán is támogatásra jogosultak. Az előírt szint megugrása esetén párttörvény szerint kap állami forrást maga a párt, annak alapítványa – a parlamentbe jutók nyilván nagyobb mértékben –, valamint az Országgyűlés büdzséjéből működnek maguk a parlamenti frakciók is. Mindehhez hozzájárul, hogy a jelöltállítás függvényében kapnak a formációk és aspiránsaik pénzeket a négyévente esedékes kampányhoz is. Felhívta a figyelmet: az elmúlt évek szigorításai közé tartozik viszont, hogy párt csak a nevét vállaló magyar természetes személytől fogadhat el támogatást, tehát a cégek és a külföldi juttatások ki vannak zárva e körből. Hozzátette: talán ennél is lényegesebb, hogy – Magyarország történetében először – az Országgyűlés 2012-ben kampányfinanszírozásról szóló törvényt fogadott el, mely terület azt megelőzően teljesen szabályozatlan volt.
MENNYI AZ ANNYI?
Lapzártánkkor még nem született meg a hivatalos listás választási végeredmény, ezért hiába kértünk új adatokat az illetékes szervezetektől, sem a következő ciklusbeli párttámogatás mértékéről, sem a frakciók állami finanszírozásáról nem kaphattunk adatokat.
Viszont az idei költségvetés ez évre időarányosan rendelkezett a pártok és pártalapítványok dotációjáról.
A 2018-as választáson a Fidesz–KDNP növelte támogatottságát, így az anyagi forrásai is nőhetnek, míg a Jobbik és az LMP nagyságrendileg ugyanakkora támogatásban részesülhet, mint eddig. Csökken majd azonban az MSZP költségvetése, hiszen most (a Párbeszéddel közös frakciószövetségben) mindössze 12 százalékos eredményt ért el, és csak 15 képviselője lesz az előző ciklus 29 honatyájával szemben.
A DK is bejutott az Országgyűlésbe, így az ő finanszírozásuk is növekedni fog, ahogy a Párbeszédé is, bár nekik a szocialistákkal még „le kell boltolni”, hogy mekkorát hasíthatnak ki a frakciószövetség támogatásából. A Magyar Liberális Párt ugyancsak ez utóbbi együttműködés része volt, egy képviselőjük be is jutott a parlamentbe, de nem voltak nevesítve a szövetségben, így hivatalosan nem is kapnak majd állami szubvenciót. Az ő anyagi jövőjük tehát az MSZP–P-n múlik.
Az Együtt pedig nem ugrotta át az egyszázalékos küszöböt, így a következő négy évben nem áll a rendelkezésükre állami forrás.
FRAKCIÓPÉNZEK
Az új parlamentben a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Párbeszéd és a DK alakíthat frakciót. Az Országgyűlésről szóló törvény értelmében a képviselőcsoport a működésével járó kiadásokra havonta a képviselői tiszteletdíj (750 ezer forint) tízszeresének, valamint a képviselőcsoporthoz tartozó honatyánként kormánypárt esetében a tiszteletdíj 30 százalékának (225 ezer forint), ellenzéki pártnál a 40 százalékának (300 ezer forint) megfelelő összegre jogosult az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből.
Borítófotó: Juhász Péter gyűjtöget. Pillanatok alatt százmilliók