Éppen húsz éve történt, hogy három szlovákiai magyar politikai alakulat: az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) és a Magyar Polgári Párt (MPP) – nem utolsósorban a módosított választási törvény kényszere miatt is – egy szervezetbe tömörülve létrehozta a Magyar Koalíció Pártját, s ennek lett az elnöke az MKDM-ből érkező Bugár Béla, aki korábban a leghevesebben ellenezte az egyesülést. Amikor 2007-ben leváltották posztjáról, előbb kilátásba helyezte visszavonulását a politikai életből, majd 2009-ben létrehozta a Most – Híd szlovák–magyar vegyes pártot, súlyosan megosztva ezzel a felvidéki magyarságot. Ennek volt az eredménye, hogy míg ez a formáció – sok tízezer szlovák szavazatot is begyűjtve – háromszor bejutott a törvényhozásba, az időközben magát Magyar Közösség Pártjának átnevező MKP parlamenten kívüli alakulat lett.
Mivel Bugárék a 2016-os választásokat követően korábbi fogadkozásuk ellenére koalícióra léptek a magyarellenes Szlovák Nemzeti Párttal és a Robert Fico vezette, a magyarok iránt úgyszintén ellenszenvvel viseltető Smer – SD-vel, a Most – Híd népszerűsége a minimálisra zsugorodott, a felmérések szerint az ötszázalékos bejutási küszöböt súrolja. Ebben a helyzetben a pártelnök a nyár elején bejelentette, hogy elindul a 2019 tavaszán esedékes államfőválasztáson. Rudolf Chmel korábbi budapesti csehszlovák nagykövet, a Most – Híd parlamenti képviselője a minap úgy nyilatkozott, hogy Bugár Béla nem magyar jelöltként indul a megmérettetésen, hanem szlovák állampolgárként. Az MKP berkeiben is felvetődött egy saját aspiráns indítása, több ember neve is szóba került, végül egyhangúlag a párt jelenlegi elnöke, Menyhárt József mellett döntöttek.
Sajtótájékoztatóján Menyhárt egyértelművé tette, hogy felvidéki magyarként és Szlovákia állampolgáraként száll versenybe, s a kampányban azokat az égető problémákat kívánja felvetni, amelyek a felvidéki magyarságot a leginkább sújtják: az általuk lakott Dél-Szlovákia fejlesztésének tudatos elhanyagolását, a kisebbségi nyelvek használatának egyenrangúsítását, a magyar iskolák leépülését. Emlékeztetett arra, hogy a felvidéki magyarságra három megmérettetés vár. Novemberben önkormányzati választás lesz, pártja 309 polgármesterjelöltet és 2208 képviselőjelöltet indít. Ugyancsak jó szereplést remél a jövő tavaszi EP-szavazásoktól; az MKP célkitűzése, hogy legalább két képviselőt küldjön Brüsszelbe.
Ami az államfőválasztást illeti, abban bizakodik, hogy sikerül Bárdos Gyula nyomdokaiba lépni, aki 2014-ben Szlovákia első magyar köztársaságielnök-jelöltjeként 5,1 százaléknyi szavazatot kapott. Tudatában van annak, hogy a jelenlegi helyzetben az országban egy magyart nem választanak meg államfőnek, de indulásával szeretné megerősíteni a felvidéki véreink identitását, s hangsúlyozni a közösség megmaradásának, fejlődésének az igényét. Az elnökválasztáson való induláshoz a jelölteknek legalább tizenötezer támogató aláírást kell felmutatniuk. Az MKP már az ünnepi közgyűlésen megkezdte ezek gyűjtését, és minden bizonnyal hamar meglesz a minimális szám. Arról egyelőre senki sem beszél, hogy Bugár Béla indulásával elkerülhetetlen lesz a két rivalizáló párt, a Most – Híd és az MKP elnöke közötti szkanderezés is.
Borítófotó: Bugár Béla és Menyhárt József dunaszerdahelyen 2016-ban. Azóta nincs érdemi párbeszéd
