Áldozatok vagy nyerészkedők az Agrokor-botrányban?

Mátrix
A horvát GDP 15 százalékát adó Agrokor vállalatbirodalom körüli botrányok sorra szedik áldozataikat. Februárban lemondott a cég megmentéséért felelős kormánybiztos, május közepén pedig Martina Dalić gazdasági miniszter, aki Andrej Plenković kormányfő legbensőbb bizalmasai közé tartozott, egyben a miniszterelnök-helyettesi pozíciót is betöltötte. Az Agrokor-bomba viszont tovább ketyeg.

A tárcavezető rövid hezitálás után azért volt kénytelen lemondani, mert az Index.hr hírportál nyilvánosságra hozta több olyan tanácsadó céggel folytatott magánlevelezését, amely busás hasznot húzott és húz a több tízezer régióbeli embernek munkát adó társaság megmentéséből. Ezek a vállalatok vettek részt az eurómilliárdos tartozásokat felhalmozó horvát kiskereskedelmi és mezőgazdasági mamut állami felügyeletére vonatkozó ún. lex Agrokor megírásában is. Közöttük volt a horvát Borg-csoport is, amely a mentőcsomag kidolgozására kiválasztotta konzulensnek az amerikai AlixPartners céget, a tanácsadó pedig ezt azzal hálálta meg, hogy alvállalkozói szerződést kötött a Borggal. 

Miután a levelezései napvilágot láttak, Dalić a sajtótájékoztatóján kijelentette: ugyan nem követett el semmi törvénytelenséget vagy erkölcstelenséget, de nem szeretne terhet jelenteni a kormánynak és vezető pártjának, a Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ). Utóbbi koalíciós partnereinek sem tetszett mindaz, ami az üzenetváltásokból kiderült, és mivel alig pár szavazaton múlik a parlamenti többség, Plenkovićnak nem maradt más hátra, mint hogy a lemondás benyújtására kérje bizalmi emberét. A levelezésekből szintén kitűnt, hogy maga a miniszterelnök is tudott a háttérben zajló egyezkedésekről, sőt több ízben találkozott a Borg-csoport képviselőivel. 

 

Ki szívárogtatott?

A fő kérdés az, hogy miként jutottak a sajtóhoz az e-mailek. Az a feltételezés is napvilágra került, hogy orosz hekkerek törhették fel a miniszter postafiókját, mert valakik nemrég a horvát külügyminisztérium számítógépes rendszerébe is behatoltak, és a mai napig nem tudni, hogy milyen bizalmas adatokhoz jutottak hozzá. Egyébként az Agrokor egyik fő hitelezője a több mint egymilliárd eurós kinnlevőségéért harcoló orosz Sberbank, de nyílt titok, hogy az oroszok amúgy sem szeretik Plenkovićot, mert a mandátuma elején Ukrajnának segítséget ajánlott fel, hogy utóbbi visszaszerezhesse a 2014-ben elvesztett területeit. 

A horvát biztonsági szolgálat cáfolja a hekkertámadás lehetőségét, de arról hallgatnak, hogy miként is került nyilvánosságra a levelezés. A rendőrség is nyomoz az ügyben, de a botrány kirobbanása után pár héttel még semmit sem tud a közvélemény. Kolinda Grabar-Kitarović államfő az ügy miatt kérte a nemzetbiztonsági bizottság összehívását, mert szerinte a kialakult helyzet veszélyeztetheti az Agrokor hitelezőivel született megegyezést és ezzel együtt a gazdaság stabilitását. 

Magában a HDZ-ben nem sokan hullatnak könnyeket Dalić távozása miatt, ugyanis ő nem tagja a kormánypártnak, és sokan már előbb is menesztették volna. Az utódlás kérdése jogilag a múlt héten oldódott meg, amikor is a horvát országgyűlés (szábor) 77 vokssal – ez egyben a szűk többséget is jelenti a 151 fős parlamentben – megszavazta az új kormányfőhelyettest, Tomislav Tolušić mezőgazdasági minisztert, illetve Darko Horvatot a gazdasági tárca vezetőjének ‒ utóbbi a HDZ alelnöke is. Darko Horvat az előző, rövid életű Orešković-kormányban a vállalkozásokért és a kisiparosokért felelős minisztériumot irányította, s elmondása szerint őt is meglepte a felkérés. Az ellenzék egy kicsit támadta, mert a Mol–Ina-ügyben mindvégig megegyezéspárti volt, s le is magyarbérencezték, de azért az össztűz elmaradt. Amúgy az egész ügyben csak az jutott eszükbe, hogy fel kellene oszlatni a parlamentet és előre hozott választásokat kellene tartani. De ők maguk sem gondolják komolyan, mert az utóbbi egy évben, az Agrokor-botrány kirobbanása óta egyetlen közvélemény-kutató cég sem mutatta ki, hogy az ellenzéknek bármi esélye is lenne a győzelemre. 

 

Ki a bűnöző?

Eközben Ivica Todorić, a vállalatbirodalom volt tulajdonosa és vezetője Londonból követi az eseményeket, s blogjában kommentálja is azokat. Úgy véli, hogy amit ő negyven éven keresztül felépített, azt valójában most rombolják le. Volt neki is terve, hogy a mamutcéget megmentse a csődtől, de inkább eljárást indítottak ellene. A most még londoni házi őrizetben lévő Todorić valószínűleg nem sokáig élvezi az angolok vendégszeretetét, mivel április 23-án a westminsteri bíróság a kiadatása mellett döntött. Az érv az volt, hogy nincs arra vonatkozó bizonyíték, miszerint Todorić politikai leszámolás áldozata lenne hazájában. A horvát milliárdos fellebbezett, ügye elbírálását pedig egyre türelmetlenebbül várja a zágrábi igazságszolgáltatás is. Érdekes, hogy a horvát ügyészség arra hivatkozva adta ki a nemzetközi elfogatóparancsot és rendelte el még tavaly Todorić vizsgálati fogságba helyezését, hogy ne tudja befolyásolni a tanúkat. De azokat már rég meghallgatták, s a volt Agrokor-vezér mégis rajta maradt a legkeresettebb bűnözők Europol-listáján. 

Todorić szerint a bűnözők otthon, Zágrábban vannak, ami a nyilvánosságra került e-mailekből is kiderült. Közölte: a napokban fel fogja jelenteni Andrej Plenković kormányfőt. Ettől talán még nyugodtan alhat a miniszterelnök, viszont jobban zavarja az álmát, hogy az Agrokor korábbi, hoppon maradt beszállítói és más hitelezői azzal fenyegetőznek: nem írják alá a cég becsődölését elkerülő megegyezést, mert az nagyban kedvez a Sberbanknak. Az orosz pénzintézet egyébként hajlandó leírni az adósságrészét, ha cserébe megkapja a cégcsoport részvényeinek mintegy 30 százalékát. Egy másik orosz bank, a VTB, amelynek 300 millió euróval tartozik az Agrokor, szintén bejelentkezett a részvények 15 százalékának az átvételére.

 

Borítófotó: Martina Dalić és Andrej Plenković egy áprilisi sajtótájékoztatón. A bizalmas viszony ellenére Dalić négy éve kilépett a kormányfő pártjából, most pedig a kormányát volt kénytelen elhagyni

Ezek is érdekelhetnek

További híreink