AMERIKAI IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK
Lezajlottak az Egyesült Államokban az időközi törvényhozási választások. A demokraták erősödtek, de elmaradt az általuk remélt lavinaszerű előretörés. A republikánusok megszilárdították szenátusi többségüket, de Donald Trump elnöknek a politikai céljai elérésében a demokrata ellenőrzés alá került képviselőház még sok fejfájást fog okozni. Egészében véve elemzők az amerikai politika kiegyensúlyozottabbá válását várják.
INDUL AZ ÖSSZTŰZ
Raheem Kassam Londonban élő konzervatív politikai aktivista, a Breitbart News londoni kiadásának korábbi főszerkesztője lapunknak elmondta: az időközi választások egyik félnek sem jelentettek vereséget. „A republikánusok megtartják a szenátust, a demokraták vitték a képviselőházat, mindenkinek van valamilyen oka az ünneplésre, s mindenki nekifog a 2020-as elnökválasztási kampánynak.”
Ám a választási eredményeket érdemes az elnöki program ismeretében szemügyre venni. Trumpnak például nem sikerül majd elérnie, hogy a kongresszus (a képviselőház és a szenátus) pénzt adjon a mexikói határon tervezett fal felépítésére. Nem lesz képes hatékony törvényhozási munkára, legyen szó bármilyen témáról. Erőit lekötik majd a képviselőházban a demokraták által kezdeményezett vizsgálatok, és a Capitol Hillről (a kongresszus székhelyéről) nem szűnő támadássorozatokat látunk majd a Fehér Ház ellen – jósolja a londoni szakértő.
Külpolitikájában az elnök hatékony marad, hiszen ehhez nincs igazán szüksége a kongresszusra. Magyarország számára is fontos lehet, amit Raheem Kassam a következőképpen fogalmaz meg: „Arra számítok, hogy Donald Trump erősíti a partneri viszonyt az euroszkeptikus európai nemzetállamokkal.” Több figyelmet szentel majd a Közel-Keletnek, és keményebben néz a kínaiak szeme közé. „Biztos vagyok benne, hogy a demokraták hangosan fognak ellenkezni, de e tekintetben nem sokat tehetnek sem a külügyminisztérium, sem a Fehér Ház apparátusa ellen.” A belpolitikában a londoni megfigyelő a szövetségi bíróságok feletti ellenőrzésért folyó harc erősödésére és a legfelső bírósági ügyek támadására számít, „de ez az adott helyzetben nem meglepő”.
A republikánusok történelmet írtak a szenátusi többség megtartásával, és a demokraták Floridában vagy Texasban nem érték el a várt áttörést. „Ám az, hogy mindkét, eddig hagyományosan republikánus állam napirendre került, joggal aggasztja a konzervatívokat, akik arra készülnek, hogy 2020-ban megtartsák a Fehér Házat. A küzdelem hatalmas, némelykor sötét, némelykor magával ragadó elemekkel zajlik” – összegezte Kassam.
NEMZETKÖZI VISSZHANGOK
A világ feszült figyelemmel követte a nyugati szövetségi rendszer kulcsországában, az Egyesült Államokban a meghatározó fontosságú időközi választásokat. Elemzők jelzésértékűnek tartják, hogy az amerikai igazságügyi miniszter, Jeff Sessions órákkal az esemény lezárása után benyújtotta lemondását. Sessions régen szálka Trump szemében. Ahogy a CNBC fogalmazott, az elnök folyamatosan püfölte őt, mert nem akadályozta meg az USA politikájába, a 2016-os elnökválasztásokba való orosz beavatkozás vizsgálatát, valamint annak ellenőrzését, hogy a Trump-kampány irányítói összejátszhattak-e a Kremllel. A BBC azt jósolja, hogy a demokraták a törvényhozásban rászállnak majd az elnök külföldi pénzügyeire, ez irányú kapcsolataira is.
A Der Spiegel Online (SPON) vezető sztorijának a címe az amerikai választások másnapján: Sessionst menesztik – hamarosan repül Mueller is? (Robert Mueller különleges megbízottról, az igazságügyi minisztérium által felügyelt vizsgálat vezetőjéről van szó.) Az ellenőrzés Trump elnök, családja és egykori munkatársai esetleges oroszországi kapcsolataira is vonatkozik.
Moszkvában szokatlanul keveset foglalkozott a média az amerikai időközi megmérettetéssel – mint ahogy Washingtonban sem nagyon lehetett hallani a beharangozott nagyarányú orosz befolyásolásról, beavatkozásról. Orosz források idézik az amerikai nemzetbiztonsági tárca novemberi, a választások előestéjén tett bejelentését, amely szerint „eddig nem észleltek behatolási kísérletet idegen hatalmak részéről a szavazási, a szavazatszámlálási rendszerbe”.
Ezzel összefüggésben a Kremlhez közel álló RIA Novosztyi a választások utáni kommentárjában emlékeztetett az USA Moszkvával kapcsolatos politikájában tapasztalt „apró” változásra: John Bolton, Donald Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója a nyár végén kibővítette a kört. Már nem Oroszország a fő befolyásoló, csak egyike a „négyek” körének, amely rajta kívül Kínából, Észak-Koreából és Iránból áll. Később Bolton ezt azzal egészítette ki az orosz médium interpretálásában, hogy „az amerikai demokráciára nézve a fő veszély Kína, amely minden más országnál aktívabb”. Egészében véve az orosz elemzők a törvényhozási időközi választások után, amikor feláll az új kongresszus, azaz a jövő év januárjától kevés változást várnak az Egyesült Államok Oroszország-politikájában. Az amerikai szankciók fenntartásával, további szigorításokkal számolnak.
„Az amerikai választási eredmények kedvezők Moszkva számára” – vélekedik Jevgenyij Mincsenko, a Politikai Szakértők Nemzetközi Intézetének igazgatója. A képviselőházi demokrata többség közvetetten megfékezheti a Trump-féle neokonzervatív külpolitikát, meggátolhatja, hogy az amerikai elnök növelje nyomását Kínára. Ez Putyin számára megkönnyíti a szerfelett bonyolult állásfoglalást Peking és Washington konfliktusában. Trump energiáját, erőforrásait jelentős mértékben felőrölhetik az erősödő amerikai belpolitikai csatározások, és ez előnyös Oroszország érdekei szempontjából – mondja a szakértő.
Pekingben a Kínai Kommunista Párt véleményét tükröző, befolyásos Global Times úgy véli, a választási eredmények kifejezik, hogy a Trump-adminisztráció működése akadályokba ütközik. Mindazonáltal nincs szó valamiféle fordulatról, amellyel az USA vezetőjének szembe kellene néznie. Még mindig képes mozgósítani, egységesíteni a támogatóit, hogy a 2020-ban esedékes elnökválasztáson megvívjon a demokrata jelölttel. A lap ennek kapcsán emlékeztet rá: 2012-ben Obamát úgy választották újra, hogy két évvel korábban – mint most a republikánusok – a demokraták elvesztették a képviselőházi többséget.
ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EU ELŐTT
Tyson Barker, a németországi Aspen Intézet programigazgatója a Politico című lapban óvatosan fogalmaz. Szerinte az időközi megmérettetések eredményeképpen politikai átrendeződés megy végbe Washingtonban, ami új nézőpontokat és új lehetőségeket nyit meg az amerikai–európai kapcsolatokban, az USA és az EU, a NATO és a mag-Európa viszonylatában. „Ezek a kapcsolatok az elmúlt évben különösen megszenvedték, hogy Donald Trump és a kongresszusi republikánusok a közömbösség és a nyílt ellenségesség között ingáztak” – fejti ki Barker, aki úgy véli, hogy új lendületet kaphat Robert Mueller vizsgálódása a demokrata képviselőházi többséggel a háta mögött Oroszország európai és amerikai választási beavatkozását, a Trumphoz kötött korrupciós állításokat illetően.
Vokscunami
Ez év novemberében az Egyesült Államok 37 tagállamában 155 helyi szavazást (ballot measure) rendeztek. Ebben az esztendőben 38 tagállamban összesen 167 helyi szavazást hitelesítettek
A legfontosabbak: választási politika, kampányfinanszírozás, választókerület újra történő kijelölése (tizenöt tagállamban húsz voksolás)
Adócsökkentés (hat tagállamban nyolc szavazás)
A marihuána orvosi vagy rekreációs célú engedélyezése (öt tagállamban hét voksolás)
egészségbiztosítás, a támogatás kiterjesztése a szegényebbek részére az orvosi számlák kifizetéséhez (Medicaid, öt tagállamban öt szavazás)
Emellett helyi szavazásokat tartottak a minimálbérről, az abortuszról, az energiapolitikáról és a bűncselekmények áldozatainak segítéséről
