Tu felix Austria! (Te boldog Ausztria!) Hunyadi Mátyás ezzel a felkiáltással utalt arra, hogy a Habsburgok házasságkötésekkel és nem véráldozatokkal gyarapították birodalmukat. Ausztria tényleg szerencsés, hiszen az 1955-ben megkötött államszerződés eredményeként Bécsből és Burgenlandból kivonultak a szovjet csapatok. Az alpesi ország onnantól kezdve semlegessé vált, és a hidegháború éveiben számos nemzetközi találkozónak adott otthont.
JÖTTEK A KÉMEK IS
Ez a semlegesség, illetve a keleti és a nyugati tömb közötti földrajzi fekvés a csúcstalálkozók mellett számos nemzetközi szervezetet is a Duna mellé csábított. Nem véletlen, hogy itt találjuk a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a központját. Jó döntés volt az 1973–79 között, osztrák pénzből felépített bécsi ENSZ-városrész létrehozása is, amit Bruno Kreisky akkori szocdem kancellár és Kurt Waldheim akkori ENSZ-főtitkár közösen szorgalmazott, és ahol ma is ötezer diplomata dolgozik.
Az ENSZ több szakosodott szervezete is itt székel, köztük a legfontosabb talán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEO) vagy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). A nemzetközi szervezetekkel a kémek is megérkeztek. A hidegháborúban a világhatalmak fővárosai és Berlin mellett Bécs volt az egyik olyan város, ahol a legtöbb „váll-lapos” diplomata dolgozott. Köztük számtalan orosz.
Az 1990-es fordulattal Bécs közvetítői szerepe gyengült, ám nem szűnt meg. A balkáni háborúk idején az EBESZ, a közel-keleti válság időszakában az IAEO játszott kulcsszerepet. Az 1990-es évek elején Moszkva az EBESZ-t az ENSZ és az EU gyengítésére is fel akarta használni, azt remélve, hogy ebben a szervezetben jobban érvényesül az orosz politikai befolyás.
NYUGAT-EURÓPA GÁZKAPUJA
A hidegháború utáni Ausztria nem csak politikai szempontból maradt érdekes a Kreml számára. Nyugati szomszédunk gázellátása is nagyrészt orosz forrásból történik. Az országnak ráadásul jelentős a tárolókapacitása, s része a nyugati vezetékhálózatnak.
Ez a stratégiai fekvés teszi Ausztriát érdekessé az orosz Gazprom számára, amely a Salzburg melletti Haidach környékén nyugati partnercégeivel kiépítette Nyugat-Európa második legnagyobb gáztározóját, amely 2,6 milliárd köbmétert képes befogadni. Persze az energiahordozót el is kell oda juttatni, ezért az osztrák OMV kulcsszerepet játszik a kelet-nyugati irányú szállításokban.
A 2010-es évek elején több gázvezetékprojekt versenyzett egymással. Washington és Brüsszel már akkor is csökkentette volna az orosz gáz importját, ezért a Nabuccót favorizálták a Déli Áramlattal szemben. Előbbi azeri és türkmén nyersanyagot hozott volna Törökországon és Bulgárián át az ausztriai Baumgartenig. A Nabucco West konzorcium az OMV vezetése alatt állt, és a Mol is részt vett benne.
Az ausztriai társaság által a magyar olajcég ellen 2007-ben indított ellenséges felvásárlási támadás mögött is sokan orosz szálat sejtettek. Az OMV csendben elkezdett Mol-részvényeket venni, majd a piaci árfolyamnál magasabb, papíronkénti 32 ezer forintos ajánlatot tett. Mivel a magyar kormány a „lex Mol” által korlátozta az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jogot, az osztrák vállalat végül elállt az akvizíciótól.
Az a bizonyos szál ott jelent meg, hogy piaci pletykák szerint akkoriban egy orosz energetikai óriáscég készült az OMV felvásárlására, így ha előtte az osztrákok megvették volna a Molt, akkor versenyjogi megfontolásokból nem az ausztriai, hanem a magyar érdekeltséget adták volna el.
PUTYINT SZÍVESEN LÁTJÁK BÉCSBEN
Az OMV most is aktívan érdeklődik az orosz energiapiac iránt. A Nabucco mellett a Déli Áramlatban szintén érdekeltek voltak, mint ahogyan az Északi Áramlat bővítésében is. Az osztrák cég a francia Engie, a brit–holland Shell, valamint a német Uniper és Wintershall mellett az Északi Áramlat II. megépítésére összeállt konzorcium tagja, és az orosz energetikai exportot korlátozó új intézkedéseknek az amerikai kongresszus általi, tavaly nyári elfogadása után aggódott, nehogy ez a korábban jóváhagyott projekt is azok hatálya alá essen.
A csövön az OMV által az orosz Juzsno Russzkoje vagy Acsimov IV. és V. gázmezőn kitermelt energiahordozót is Európába szállítanák. A német–orosz közvetlen vezetéket a brüsszeli bizottság, Lengyelország, a balti és a skandináv államok egyaránt támadják, míg Trump, az USA elnöke azt szeretné, ha az öreg kontinens nagy részén az orosz gáz helyett a sokkal drágább amerikai LNG-vel fűtenének.
Az osztrák–orosz energetikai együttműködést látva nem csoda, ha Putyin szívesen látott vendég Bécsben. Egyes hírek szerint az orosz elnök még egykori drezdai állomáshelyéről is átruccant Ausztriába síelni. Ez a vonzalom utána is megmaradt, így 2001-ben, az osztrákok elleni uniós bojkott idején a sívilágbajnokság egyik prominens látogatója volt, majd osztrák legendáktól tanult síelni. Bejárta a bulvársajtót, amikor Putyin Klestilnek, Ausztria korábbi elnökének ajándékozta Konni nevű kedvenc labradorjának két kölykét.
A Krím Ukrajnától való elszakadása után Putyin az EU fővárosai közül elsőként Bécset látogatta meg, míg Kurz kancellár az ez év márciusi orosz elnökválasztás előtt ment Moszkvába.
KIUTASÍTÁS NÉLKÜL
A ma már kormányzó Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 2016-ban együttműködési megállapodást kötött a Putyin által vezetett Egységes Oroszország párttal, többek között az uniós szankciók megszüntetése céljából. Az olasz (Északi) Liga is így tett. Pikáns, hogy orosz részről az a Szergej Zseleznyak dumaalelnök írta alá a szerződést, akit az EU beutazási tilalommal sújtott.
Mások is szívesen utaznak keletre. Christian Kern szocdem kancellár volt tavaly nyáron a szentpétervári gazdasági fórum díszvendége, ahol szorgalmazta a jelenleg Kassáig érő széles nyomtávú vasútvonal Bécsig történő meghosszabbítását.
Jelzésértékű, hogy a semleges Ausztria az angliai mérgezéses eset után nem utasított ki orosz diplomatát, s nagyon készülnek már a Bécs és Moszkva közötti gázszállítási szerződés aláírásának július elsejei 50. évfordulójára, amely az osztrák uniós elnökség kezdőnapja is egyben. Ki tudja, talán maga Putyin elnök látogat ez alkalommal Bécsbe?
Borítófotó: Nathan Trent Ausztria képviseletében a tavalyi Eurovíziós dalfesztiválon. Bécs fülei a Moszkvai Hangokra is nyitottak
