UNIÓS JOGALKOTÁS
A német gazdaság lassul, az Európai Központi Bank (EKB) befejezi gazdaságélénkítő kötvényvásárlásait. Az adósság- és az euróválság után növekedési krízisbe kerülhet az EU. A világuralomért folytatott amerikai–kínai vetélkedésben Európa lemaradt – versenyképességi szempontból is. Az öreg kontinens számára a következő évek legnagyobb kérdése az lesz, hogy képes-e felzárkózni, javítani a versenyképességét, vagy végleg a futottak még kategóriába kerül. Németország iparának a tartalékai kimerülőben vannak. A lakossági fogyasztás visszafogásán, a jóléti kiadások csökkentésén és a német állami keresletélénkítés rovására finanszírozott exporton alapuló modell nem tartható sokáig. Ez az egész földrészt gazdaságának átalakítására, versenyképességének a javítására kényszeríti.
ENGEDNI KELLENE A VERSENYT
A közép-európai régió uniós átlagnál gyorsabb növekedése felértékeli a térséget ebben a helyzetben. Brüsszelnek így arra kellene koncentrálnia, hogy a régi tagállamok is végrehajtsák azt a szerkezetátalakítást, amelyet a 2004-ben csatlakozottak már megtettek. „Engedni kellene a versenyt az EU-n belül is, nem pedig kommunisztikus javaslatokkal és szabályozásokkal leverni a tagállamok versenyképességét” – nyilatkozta idei első számunkban lapunknak Szijjártó Péter külügyminiszter. „A nyugat- és dél-európai országok ahelyett, hogy megnéznék, mi szükséges a pénzügyi stabilizációhoz, minket próbálnak visszarángatni a saját szintjükre, például az adóharmonizáció kommunisztikus ötletével. Amíg a belső versenyt szabályozókkal akarják korlátozni, nem valósulhat meg az európai versenyképesség javulása” – tette hozzá.
Ehhez képest Brüsszel arra készül, hogy az uniós adópolitikával kapcsolatos döntésekben megszüntesse a tagállamok vétóját. A tervek szerint 2025-ig megszűnne az a jelenlegi gyakorlat, hogy az EU-tagok egyhangúan döntenek adózási kérdésekben – minősített többséggel lehetne elfogadni a javaslatokat. Az egyöntetű határozat e témákban kétségkívül lassú és időigényes folyamat. A minősített többséggel való döntés azonban egyértelmű lépés abba az irányba, hogy a tagok egy újabb, a szuverenitásuk alapjait képező kérdésben, az adózásban hajtsanak fejet a brüsszeli akaratnak. Ezzel azok az államok, amelyek végrehajtották, végrehajtják a költségvetési konszolidációt, csökkentették államháztartási hiányukat és államadósságukat, s így lehetővé vált számukra a vállalatoknak kedvező alacsony adókulcsok bevezetése, kénytelenek lennének igazodni a nagy tagok magasabb adókulcsaihoz – vagyis jelentékeny mértékben romlana a versenyképességük. Ebbe a körbe tartozik a közép-európai és a balti országok többsége.
BRÜSSZELI KISKAPU
Ahhoz, hogy Brüsszel keresztülvigye ezt a szándékát, az alapítószerződést kellene módosítani. Az ehhez szükséges egyhangú döntést azonban szinte biztosan nem kapná meg. Így kerülő utat választ, és egy úgynevezett „átlépési klauzulát” venne igénybe. Ennek értelmében az Európai Tanács egyöntetű szavazással határozhat a rendes jogalkotási eljárás (értsd: a minősített többségi szavazás) alkalmazásáról – magyarázza a helyzetet a Bruxinfo című szakportál.
Borítófotó: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke isiászos fájdalmak közepette. Lopakodva játszanák ki a tagországokat az adószabályozásban
