EGYÜTTÉLÉS HÁZA
Egyre nagyobb a csend és mind több a zavaros részlet az Együttélés Háza tájékán. Utoljára március 22-én jelent meg a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) honlapján beszámoló a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga megújulásáról, azóta azonban mély hallgatásba burkolózott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Hogy miért? Kezdjük az elején.
A PROJEKT
2014. február 10-én a Mazsihisz levélben kereste meg Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy támogatást kérjenek a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítására és az Együttélés Házának a kialakítására. A projekt már csak azért is érdekes, mert az épület a BZSH tulajdona, az Együttélés Háza pedig a Mazsihiszhez tartozik. Ez apróságnak tűnik, de a későbbiekben még fontos részlet lesz. Az Együttélés Házában a Mazsihisz tervei szerint a magyar és a zsidó kultúra együttélését és az elmúlt évtizedek, évszázadok során kialakult értékeket mutatnák be. Az elképzelést már akkoriban is több kritika érte; többek között Gerő András Széchenyi-díjas történész is hosszasan fejtette ki, hogy a beruházás alapvető célja érthetetlen számára, hiszen a magyar egy nemzet, míg a zsidó egy vallás, így furcsa egymással szembeállítani két olyan dolgot, amely akár egy személyben is összeforrhat.
A TÁMOGATÁS
A kezdeményezésnek azonban Lázár János, az akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter a hóna alá nyúlt, és 2015-ben a tárca megkötötte az első támogatási szerződést ötvenmillió forintról. Ezt az összeget a zsinagóga építészeti, belsőépítészeti és tématervi, valamint a kiállítás forgatókönyvére szánták. Az eredeti felhasználási határidő (2016. január 31.) helyett azonban a Mazsihisz csaknem egyéves haladékot kért a kormánytól (2016. december 15-ig), de csupán 2016. augusztus 31-ig kaptak haladékot, ami így is hét hónapos hosszabbítás. Ezen időszak alatt tehát elvileg elkészült az Együttélés Háza szakmai szcenáriója, vagyis az, hogy mi lesz látható a kiállításon. De ez egyelőre a közvélemény számára nem világos. A második ütemben, 2016-ban már jelentősen több támogatást, 450 millió forintot kaptak, méghozzá a tűzvédelmi – füstterjedési és kiürítési – modellezésre, tartószerkezeti vizsgálatokra, bontási és értékmegőrzési tevékenységre, a víz-, csatorna-, gázhálózat felújítására, az épület meglévő térosztásának a bontására és újraosztásának első szakaszára, valamint a tető renoválását érintő kezdeti munkálatokra. Az összeg nagyobbik részét 2017. február végéig használhatták volna fel, de a Mazsihisz ez esetben is kért és kapott hosszabbítást, kétszer is: előbb július 15-ig, majd 2018. január 31-ig. A harmadik ütemben egymilliárd forintot kértek az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), de végül ezen összeg mellé további 950 milliót kaptak a Miniszterelnökségtől is. A hír hallatán a Zoom.hu megkérdezte Lázár Jánost, hogy miért pont ekkora támogatást ítéltek meg, azonban konkrét választ nem kaptak. A Figyelő kikérte a kormányszervtől a szerződéseket, amelyeket még akkor írtak alá, amikor Zoltai Gusztáv volt munkásőr, MSZMP-tag és a Mazsihisz egykori vezetője a Miniszterelnökség tanácsadója volt, milliós fizetésért. A szerződésekből azonban nem derül ki, mi indokolta, hogy az egymilliárdos dotációt szinte megduplázzák. A kormányszerv válaszában hangsúlyozta, hogy az összeget nem kétszerezték meg, s a szakmai program sem változott, szerződésmódosításokra csupán a határidők változtatása miatt volt szükség. De arra nem kaptunk feleletet, miért volt szükség arra, hogy 950 millió forinttal több támogatást kapjanak, mint amennyit igényeltek.
HALLGATÓ MAZSIHISZ
Megkerestük a Mazsihiszt is, azonban több mint két hónap alatt egyetlen kérdésünkre sem reagáltak. Érdeklődtünk arról, hogy áll a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítási munkálata. Várható-e csúszás a kivitelezésben? Drágulhat-e a beruházás? De választ nem kaptunk. Megkérdeztük azt is, hogy az Együttélés Háza projekt tartalmi koncepciójáért ki felel. Milyen részleteket lehet tudni magáról a koncepcióról? És azt is, hogy eddig mekkora összeget használtak fel a rendelkezésre álló keretből. Ebből mennyit kötöttek le és mennyit fizettek ki? Semmi reakció, annak ellenére sem, hogy az Emmi által nyújtott egymilliárdos támogatásból megvalósítandó beruházás határideje a szerződés szerint 2018. május 31. Hogy sikerült-e felhasználni, vagy ismét hosszabbítást kért a Mazsihisz, erre vonatkozólag sem kaptunk tájékoztatást.
TÁVOLI CÉLOK
Az Együttélés Háza projektre eddig 2,45 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott az állam, sajtóhírek szerint a teljes költségvetés 3,2 milliárdos lesz. Az előzetes tervek alapján a negyedik ütemmel zárul majd a felújítás és az Együttélés Háza kialakításának a folyamata. Úgy tervezik, 2019 őszére elkészül az Együttélés Háza, s kiderül, mire költötték a több mint hárommilliárd forintos összeget. Már ha addig a BZSH a Mazsihiszen belül marad, ugyanis a Budapesti Zsidó Hitközség áprilisban megkezdte az önálló egyházzá történő átalakulását, amely komoly jogi vitákra adhat alapot a jövőben, ha nem sikerül megállapodni az ingatlantulajdonos BZSH-nak a magyar kormánnyal szerződő Mazsihisszel.
