STADIONVITA, DOPPINGTESZT
Porosenko az utóbbi hetekben már megszokottá vált sikerpropagandát szajkózta; a reformok folytatását ígérte, a hadsereg megerősítését, gyors gazdasági növekedést és az Európai Unióhoz való még gyorsabb közeledést. Új elemként felbukkant a csapatának fiatalokkal való megszilárdítása (Zelenszkij főként a 18–30 éves választók körében rendkívül népszerű).
Az ellenfelei által Ihor Kolomojszkij oligarcha bábjának tartott, a komikus színész szerepköréből kitörni vágyó Zelenszkij televíziós interjújában az orosz–ukrán fegyveres konfliktust és a külföldi befektetők bizalmának a hiányát nevezte hazája két legégetőbb problémájának. A mielőbbi tűzszünet elérése érdekében ezért megválasztását követően kész tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyinnal.
A kampányszünet hetében még a sokat tapasztalt ukrán választók és a politikai elemzők is felkapták a fejüket arra a hírre, hogy az első fordulót toronymagasan megnyerő Volodimir Zelenszkij a hetvenezer nézőt befogadó kijevi Olimpiai stadionba hívta ki nyilvános vitára Porosenkót. Nem kis meglepetésre a regnáló államfő videóüzenetben reagálva elfogadta a helyszínt. Majd abba is beleegyezett, hogy kihívója példáját követve alkohol- és kábítószertesztnek is alávesse magát. Az eredmény mindkettejük esetében negatív lett, ám mivel kölcsönösen kételkednek a különböző laborokban elvégzett vizsgálatok hitelességében, ezért Volodimir Klicsko ökölvívó-exvilágbajnok a WADA doppingellenes ügynökség ellenőrzését javasolta a feleknek. Porosenko ebbe is azonnal beleegyezett.
Mindeközben egy szó sem esett az egyszerű ukrán állampolgár mindennapi gondjairól, az ország siralmas gazdasági helyzetéről, a szociális problémákról, az elmaradt reformokról vagy arról, hogy Kelet-Ukrajnában mindennap szólnak a fegyverek. Mivel a jelenlegi köztársasági elnök ezen a téren nem sok sikert tud felmutatni, támogatói Zelenszkij politikai tapasztalatlanságára összpontosítanak, arra, hogy a programja túl általános, inkább vágyakra, mintsem konkrétumokra épül.
Porosenkóék abban bíznak, hogy az adminreszursz (hivatali nyomásgyakorlás) birtokában esélyük van a győzelemre. Számításaikat arra alapozzák, hogy a választópolgároknak „csak” a harminc százaléka támogatta Zelenszkijt az első körben. Az esélylatolgatásból azonban kifelejtették Porosenko általános elutasítottságát, amit egyebek mellett az is mutat, hogy harcos nacionalizmusa csupán két nyugat-ukrajnai megyében volt elég az elsőségéhez, míg az orosz ajkú déli, délkeleti országrészben még a képzeletbeli dobogó harmadik fokára sem ért oda (így hozta össze országosan a mintegy tizenhat százalékot).
Az ukrán hatalomnak a kisebbségekhez, ezen belül a magyarokhoz való viszonyulása az elmúlt hetekben cseppet sem módosult, s újabb diplomáciai bonyodalomhoz vezetett az, hogy múlt szombaton az ukrán határőrség megtagadta a belépést az országba a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) fórumára tartó Kelemen Hunortól, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőjétől. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője szerint azért nem engedélyezték az RMDSZ-elnök beutazását, mert az ő neve is szerepel a Mirotvorec szélsőséges ukrán szervezet honlapjának a „halállistáján”. Az incidenst a jelenlegi helyzetre jellemzőnek és elképesztőnek nevezte, egyben határozottan elítélte a kárpátaljai magyar politikus.
Arról egyelőre nem született döntés, kit támogat a KMKSZ az elnökválasztás második fordulójában. A szervezet közgyűlése mindemellett felhatalmazta Brenzovics Lászlót arra, hogy megfelelő garanciák mellett és sikeres tárgyalások esetén együttműködési szerződést kössön az egyik meg nem nevezett elnökjelölttel.
Borítófotó: ukrán elnökválasztás egy orosz állatkertben. Vajon kit akar a medve a talpon maradt két férfi közül?
