UKRAJNAI KISEBBSÉGELLENESSÉG
Felpörgette a magyarellenességet Kijev. Nemrég tett közzé egy titkos videófelvételt, amelyet feltehetőleg egy magyar nemzetiségű ukrajnai határőr készített magyar állampolgársági eskütételéről a beregszászi konzulátuson. Ami hazánk képviseletén történik, az magyar állami ügy, de nem történt törvénysértés, hiszen a szomszédos ország alkotmánya nem tiltja a kettős állampolgárságot. Több millió ukrajnai embernek van más honossága is, de Kijev csak a magyarokat pécézte ki, mert ez a hatalom érdeke. A jövő évi választások előtt egy egész nemzetet próbál ráuszítani a magyarokra, hogy elfedje kudarcos kormányzását, bel- és külpolitikai tehetségtelenségét, gazdasági-szociális tehetetlenségét. A nemzetiségi kisebbségek oktatását megcsonkító törvény egy évvel ezelőtti kihirdetése óta lépten-nyomon igyekszik megfélemlíteni a jogtiprással szembeszálló kárpátaljai magyar közösséget, amely ragaszkodik az óvodától az egyetemig tartó, komoly erőfeszítések árán kiépített intézményi hálózatához, mert ez a 150 ezer fős közösség megmaradásának a záloga.
KISZORÍTÁS ÉS ELNÉPTELENEDÉS
Hogyan élik meg ottani véreink a kormányzat megfélemlítő üzeneteit, a határátkelőkön a motozást, a többórás feltartóztatást, a magyarellenes hírközlést, valamint azt, hogy egy ukrán hírportálon magyar állampolgárságú kárpátaljaiakat listáznak, az ellenségek közt pedig Szijjártó Péter külügyminisztert is feltüntetik? – kérdezte a Figyelő a Mezőváriban élő Vári Fábián László József Attila-díjas költőtől, a kárpátaljai születésű Tóth István volt beregszászi főkonzultól és Brenzovics László kijevi parlamenti képviselőtől, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökétől.
Vári Fábián László: Bizonytalanságot érzünk. Még a kommunizmus alatt, a Szovjetunió idején sem tapasztaltunk ilyen fenyegetést. A rossz gazdasági-szociális helyzet miatt ukrán állampolgárok milliói keresnek máshol boldogulást, munkaképes emberek mennek külföldre dolgozni. Ennél rosszabb helyzetben vagyunk mi, kárpátaljai magyarok. Mert ami az anyanyelvünk korlátozását célzó intézkedéseket s a magyarellenes hangulat gerjesztését illeti, sokunkban megfogalmazódik: az ukrán hatalom célja az, hogy Kárpátalja a magyaroktól kiürüljön. Nagyra értékeljük Magyarország támogatáspolitikáját, diplomáciai erőfeszítéseit helyzetünk javítása érdekében, mert nekünk célunk, hogy a szülőföldünkön megmaradhassunk.
Tóth István: 2014-ig mintegy tizenkétmillió emberrel lett kevesebb Ukrajna lakossága: 1989-ben 52 millió volt, most negyvenmillió körül van. Érdemes megnézni, hogy a nyári szabadságok kezdetén a kocsisorban mennyi spanyol rendszámú autó van a határon. Az utolsó népszámlálás 2001-ben volt. Arra hivatkoznak, hogy nincs pénz az adatfelvételre. Ha erre nem jut, miként lehet országstratégiát építeni? Pedig 2014-ig még hibrid háború sem volt.
Vári Fábián László: Úgy tűnik, az ukrán hatalmat egyáltalán nem az érdekli, hány millió kettős állampolgára van, csak a mintegy százezer magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai a lényeg. A román honosságúak legalább háromszor annyian vannak, a Lengyelországban dolgozó több millió ukrán közül is sokan állampolgárságot szerezhettek odaát. Már Olekszandr Turcsinov, a nemzetbiztonsági tanács vezetője is aggodalmának adott hangot, hogy Ukrajna elnéptelenedik. De a kirajzást nem a kettős indigenitás utáni vágy ösztönzi, hanem a rossz körülmények miatti menekülés. Rengetegen dolgoznak Olaszországban vagy Oroszországban, nyilván sokan megkapták közülük az ottani állampolgárságot is. Inkább kormányoznának Kijevben, hogy normális körülményeket teremtsenek az országban. De erre nem igazán látunk szándékot. Inkább a magyarokat támadják.
Tóth István emlékeztet: az utóbbi időben csúcsra járatott magyarellenes ukrán diplomáciai megnyilvánulásoknak s az előtte hozott jogkorlátozó intézkedéseknek a központi média már korábban megágyazott. „Évek óta igyekeznek rossz fényben feltüntetni Kárpátalját, az ott élő magyarokat. Például azt hangoztatják, hogy nem beszélnek ukránul, nem is akarnak megtanulni. Elhallgatják, hogy Magyarország egész Kárpátalját segíti; nemcsak a magyar közösség megmaradását, szülőföldön való boldogulását, hanem az ott élő ruszinokat, ukránokat is. A magyarországi finanszírozású Egán Ede fejlesztési terv életet lehel a térség gazdaságába, de az egészségügyi és az oktatási intézmények, valamint az ott dolgozók is támogatásban részesülnek, vagy amikor kellett, oltóanyag vagy víztisztító klór érkezett Budapestről. A keleti fronton megsebesült katonákat és a családjaikat is segítettük” – sorolja a volt beregszászi főkonzul. Hozzáteszi: szintén elfelejteni látszik Kijev, hogy mennyit tett Magyarország az ukránok vízummentes utazásáért.
Tóth István azt is kifejtette, hogy a kijevi hangadókkal ellentétben Kárpátalja kormányzója, Hennagyij Moszkal tiszteletre méltóan viszonyul a magyarsághoz és Budapesthez, méltatja a magyar támogatáspolitikát, kiegyensúlyozottan vezeti a megyét, amelynek nagyobb önállóságot szeretne, hiszen a távoli Kijevből döcögősen érkeznek a források. Mindenki tapasztalhatja, mennyire rosszak az utak, mégis, amikor felmerült, hogy külföldi, netán magyar tőkével újítsák fel a hálózatot, a kormány azonnal nemet mondott. A központból vagy a szomszédos Lviv (Lemberg) megyéből szított etnikai feszültséget Kárpátalja vezetői elutasítják, a többségi lakosság nem vevő erre.
ELLENSÉGKÉP ÉS FÉLELEMKELTÉS
A közvélemény-kutatások szerint Julija Timosenko áll az élen az államfőjelöltek körében. Ám ha ő nyer, akkor sem várható semmi jó Tóth István szerint. Ő már megmutatta, mire képes: a 2004-es narancsos forradalom után, a Juscsenko–Timosenko páros kormányzása idején kezdett kialakulni a kisebbségellenesség, ideértve a magyarokkal szembeni negatív intézkedéseket is. Az akkori választási kampányban szintén egyezséget kötöttek a KMKSZ-szel, mint ahogy négy éve Porosenko is, ennek ellenére azután a magyarok ellen fordultak.
Várhatóan a márciusi államfőválasztás után is az őszi parlamenti megmérettetésig kitart a kisebbségellenes politika. De előbb-utóbb Kijevnek tanulnia kell abból a következetes nemzetközi fellépésből, amelyet Magyarország tanúsít, hiszen nem lehet úgy közeledni a NATO-hoz, hogy közben valamelyik tagállamát és határon túli kisebbségét megsértik, s ez igaz ukrán–román viszonylatban is. És nem lehet a végtelenségig úgy tenni, mintha Magyarország rosszindulatból gáncsolná Ukrajna közeledését a nyugati világhoz, miközben minden azzal kezdődött, hogy elfogadták a nemzeti közösségeket súlyosan diszkrimináló oktatási törvényt.
Tapasztal-e félelmet a kárpátaljai magyarok körében? – kérdeztük a volt főkonzult.
„Akikkel én találkoztam, nem félnek. A Kárpát-medencei s benne a kárpátaljai magyarság Trianon óta már több nehéz időszakot túlélt és megmaradt. A két érdekvédelmi szervezet, a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) sem fél, határozott és egybecsengő nyilatkozataik vannak. A Fidesz–KDNP színeiben pedig ott a kárpátaljai képviselő, Bocskor Andrea, aki hősi küzdelmet folytat Brüsszelben, Strasbourgban, hogy láttassa, mi történik odahaza.”
Kárpátalján az utóbbi években jó néhány tüntetés volt, amikor a szomszédos megyéből érkező szélsőségesek azt kiabálták, hogy „kardélre a magyarokkal”. A múlt héten alig tucatnyi középiskolás diákot sikerült verbuválnia egy magyarellenes szervezetnek a beregszászi konzulátus előtti demonstrációra, és Kijevben is csak néhányan tüntettek a külügyminisztérium előtt, a beregszászi képviselet bezárását követelve. De ezekre a központi hatalom már a nép hangjaként tud hivatkozni. „Ennél kártékonyabb az a hírportál, amely cinikus módon Béketeremtő (Mirotvorec) néven fut, és úgymond Ukrajna ellenségeit állítja pellengérre. Volt olyan megbélyegzett, akit le is lőttek. Nagy veszélynek tartom, hogy az országban több félkatonai szervezet van, amely fegyverhez jutott, különösen a keleti konfliktus kitörése után. Ezek nem is akarnak betagozódni az ukrán hadseregbe, de az állam patriótaként tekint rájuk, elnézi és tudomásul veszi erőszakos kilengéseiket. Sok függ attól, hogy – mivel az Egyesült Államoknak rengeteg érdekeltsége és pénze van Ukrajnában – Washington kit támogat majd az ukrajnai választásokon” – nyilatkozta Tóth István.
VALÓSÁG ÉS KÖZÖNY
Brenzovics László levelet írt az ukrán főügyésznek, vizsgálja meg, hogy Klimkin külügyminszter szeparatizmust hangoztató kijelentései nem szítanak-e nemzetiségi gyűlöletet. Kérése inkább a figyelemfelhívást szolgálja, mert ismerve a belpolitikai hangulatot, aligha várható, hogy a főügyész eljárást indítson a kijevi nyilatkozatok miatt. Emellett tájékoztatást kért az ukrán határőrség parancsnokától, hogy vannak-e olyan listák, amelyek alapján magyar nemzetiségűeket mélyebb ellenőrzésnek vetnek alá, s ha igen, milyen jogszabályi háttérrel. És kik vannak ezen a listán? Mert a határőrség gyakran erre hivatkozik, amikor a ki- és belépőket vegzálja. Az állampolgárnak pedig jogában áll megtudni, miért motozzák meg.
Ha igaz, hogy az ország titkosszolgálata eljárást indít azok ellen, akiknek kettős állampolgárságuk van, az még ukrán szakértők szerint is alkotmányellenes – szögezi le a KMKSZ-elnök. „Nyilván pereket lehet majd indítani az eljárás ellen, de a hatalmat ez nem érdekli. Teljesen világos, hogy folytatni akarja a hangulatkeltést, a kárpátaljaiak elleni megfélemlítő politikát, mert az egyik cél: Magyarország zsarolása” – állítja Brenzovics.
Úgy véli, hogy a választásokig e helyzet súlyosbodása várható, mert a nemzetközi közvélemény, illetve az olyan szervezetek, mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint az Európa Tanács – amelyeknek feladata az emberi jogi kérdések felügyelete –, de az Európai Parlament és az Európai Bizottság is hallgatásba burkolózik az ukrajnai nemzetiségi jogsértések kapcsán. „Pedig mindvégig tájékoztattuk őket, azonkívül az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát is a fejleményekről. Képlékeny válaszok jöttek, ami erősíti a tényt, hogy nem kívánnak fellépni az ukrajnai nemzetiségek védelmében” – világosít fel a KMKSZ elnöke.
A HONVÉDŐK NEM TUDNAK UKRÁNUL
Kérdésemre, hogy bele tudja-e rángatni Kijev a kárpátaljai közösségeket egy etnikai konfliktusba, Brenzovics leszögezi: az ottani magyarságot ilyesmibe nem lehet belerángatni. „Nem dőlünk be semmiféle provokációnak. Látjuk, hogy ez az egész propaganda, a vádaskodás abszurd. Klimkin áttételesen az egész kárpátaljai magyarságot, az itt és a Bukovinában élő románságot, valamint a besszarábiai bolgárságot vádolja szeparatizmussal, miközben mindhárom közösség anyaországa NATO-tagállam. S Ukrajna ebbe a katonai, politikai szervezetbe szeretne belépni. Ezt és az európai uniós törekvéseit az alkotmányban akarja rögzíteni. Ilyen vádakkal nyilvánvaló, hogy nem tudja javítani a viszonyt, s mintha nem lenne tisztában azzal, hogy bármelyik szervezethez akarna is csatlakozni, ahhoz a tagországok egyhangú szavazata szükségeltetik” – magyarázza a kijevi parlamenti képviselő. Szerinte a belpolitikai feszültség élezése csakis a választási kampánynak tulajdonítható. A kárpátaljai magyarságot pedig azért támadják jobban, mert ez a közösség állt ki a leghatározottabban az oktatás, a nyelvhasználat kapcsán bejelentett jogfosztások ellen.
Milyen portál az, amely úgymond az ukrán nép ellenségeit listázza, most pedig kitett néhány kettős állampolgárságú kárpátaljai magyart és Szijjártó Péter külügyminisztert is? Ki áll mögötte? – kérdeztem a kijevi politikai életet jól ismerő magyar képviselőtől.
„Ez a portál közel áll az ukrán hatalomhoz, különösen a belügyminisztériumhoz. Az úgynevezett antiterrorista oldal létrehozójaként Anton Herascsenko képviselőt szokták említeni. Ő a kijevi belügyminiszter tanácsadója. Tény, hogy az oldal neveket és pontos címeket közöl, amelyeket csak a belügyi tárca szivárogtathat ki. Nagyon mulatságos egyébként, hogy az ukrán állam fő védelmezőjeként fellépő site orosz nyelvű, mert az üzemeltetői valószínűleg nem tudnak ukránul.ˮ
TÖBB ÁLLAMPOLGÁRSÁG KIJEVBEN
Érdekes, hogy nem listázzák a más honossággal is rendelkező (több millió fősre tehető) ukrajnai lakosságot: az oroszon kívül szép számmal vannak román, lengyel, amerikai, kanadai, izraeli vagy más útlevelet is birtokló ukrán állampolgárok.
Köztudott, hogy a kijevi kormányzatban több kettős állampolgárságú személy volt és van. Ez pedig tényleg törvényellenes. Mert az átlagembernél nem számít, hogy esetleg több indigenitása van, a vezető pozíciókat betöltő vagy a fegyveres testületeknél szolgáló személyeknél ez szigorúan tilos. A korábbi pénzügyminiszter litván, a fejlesztési grúz állampolgár, az egészségügyi tárca mostani vezetője pedig amerikai. Nem beszélve Ihor Kolomojszkij oligarcháról, üzletemberről, Dnyipropetrovszk volt kormányzójáról, aki tévéműsorban nevetve nyilatkozta, hogy neki három honossága van.
De ezzel a hatalom nem foglalkozik, mert az ellenségképet másokról kell kialakítani a választási siker reményében – mondja Brenzovics László.
„Állampolitika lett az ukránosítás. És nyilván azokat akarják elhallgattatni, akik ezzel szembemennek. Most, a márciusi államfőválasztás előtt az újrainduló Porosenko elnöknek a tanácsadói azt ajánlják – mivel az elmúlt négy évben a gazdasági és szociális kérdések megoldásában nem jeleskedett –, hogy az ellentéteket kell gerjeszteni az országban. Ezzel el lehet terelni a figyelmet a fontos ügyekről, úgy bejuthat a voksolás második fordulójába. Emiatt kerültek a nyelvhasználati és vallási kérdések a középpontba a keleti fegyveres konfliktus témája mellé. A nacionalista érzelmű szavazótábort akarja maga mellé állítani” – magyarázza a helyzetet a KMKSZ-elnök.
Egyébként a felmérések szerint a kisebbségi nyelvi kérdések csak a lakosság három százalékát foglalkoztatják, míg hetven százalék a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus végét, a békét óhajtja. Ebben pedig nem tudott előrelépni az ukrán hatalom, az oroszbarát szakadár területeken szinte minden változatlan. Ezért próbálja élesíteni a nemzetiségi témákat, s ennek áldozata a kárpátaljai magyarság is, amelynek az előző választások előtt jogerősítő ígéreteket tett Petro Porosenko, s az egész országgal elhitette, hogy hetek alatt békét teremt keleten.
Borítófotó: a 2009-ben meggyalázott vereckei honfoglalási emlékmű. Többször megrongálták, de december óta teljes pompájában ragyog
