A növekedés főleg néhány fejlődési csomópontnak köszönhető. Az egyik ilyen Bukarest, amely Délkelet-Európa egyik felkapott fővárosává vált.
Romániának évtizedek óta rossz a külföldi marketingje, a turisztikai szakembereknek nem sikerült felépíteniük olyan turistacsalogató országimázst, amely jelentősen megnövelte volna az utazni vágyók érdeklődését keleti szomszédunk iránt. A fejletlen infrastruktúra, a szolgáltatások hullámzó színvonala, a nagy külföldi utazási irodák bizalmatlansága mind hozzájárul ahhoz, hogy az irigylésre méltó természeti adottságokkal rendelkező ország ne váljon turistaparadicsommá. Pedig Romániának homokos tengerpartja van, s a világ egyik legszebb természetvédelmi övezetével büszkélkedhet: a Duna-deltával és páratlanul gazdag élővilágával. A téli sportok szerelmesei és a hegyi túrázók a Kárpátok helyenként vadregényes, máshol meghitt, festői szépségű tájait kereshetik fel.
A román hatóságok tehetetlenségét jól tükrözi, hogy az elmúlt évtizedek legátütőbb idegenforgalmi reklámsikerét Károly herceg érte el, aki keleti szomszédunk egyfajta turisztikai nagykövetévé vált. A brit trónörökös az erdélyi szászok Királyföldnek nevezett hazájába és a Székelyföldbe habarodott bele, pontosabban a hagyományos mesterségekbe és életmódba, valamint az ott élők természetközeliségébe, nem utolsósorban a csodálatos tájba, azonkívül a magyar és a szász épített örökségbe.
Annak ellenére, hogy Károly herceg Dél-Erdélyben vásárolt birtokokat és ott tölti nyári szabadsága egy részét – ami főként a brit turisták számát növeli –, továbbra is Bukarest marad Románia leglátogatottabb célpontja, amihez nagymértékben hozzájárul a fővárosi rang. Az országban az idegenforgalom jelentős része üzleti jellegű, s ebben Bukarest vezet. Elsősorban üzletemberek keresik fel, de az elmúlt években egyre több spanyol, izraeli, német és amerikai turista érkezett. A fellendüléshez nagymértékben hozzájárult a légi közlekedés robbanásszerű fejlődése. A bukaresti otopeni repülőtéren évente csaknem tizenkétmillió utas fordul meg, ez kétszerese a tíz évvel ezelőttinek. A román főváros Budapestről is közvetlen járatokkal érhető el, viszonylag kedvező áron.
Sokan csak egy-két napra látogatnak oda, de aki több időt is rászán, érdekes élményben lesz része. Elsősorban eklektikus építészetével nyújt nem mindennapi látványt, meghazudtolhatatlan balkáni hangulata páratlanul elegyedik a fejlettebb európai nagyvárosok jellemvonásaival. Bukarest a kontrasztok városa, nem ritka, hogy egy-egy modern toronyépület mellett gondozatlan, szerény villa vagy házikó húzódik meg. Az elmúlt tizenöt év ingatlanberuházásai eredményeként rohamosan fejlődik. A nagy fejlesztések a 2000-es évek elején kezdődtek, de a 2007-es EU-csatlakozás újabb lendületet adott, ami alaposan megváltoztatta a városképet, ezért sokan mondják, hogy az 1990-es évekhez képest Bukarest a felismerhetetlenségig megváltozott.
Az eklektikus városkép egyrészt az építkezés rendszertelenségéből fakad, de a különböző történelmi korok örökségének a következménye is. A főváros a XIX. század második felében kezdett fejlődni, a XX. század első felében Kis-Párizsnak becézték, hiszen sok épületét francia építészek tervezték, a román uralkodói réteg pedig a francia kultúrát és divatot utánozta, tekintette irányadónak. A kommunista örökség súlyos terhet hagyott a városon; az 1977-es földrengés után Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor, kihasználva a természeti katasztrófát, számos egységes építészeti szövetet alkotó történelmi negyedet templomostul és műemlék épületestül eltüntetett a föld színéről. Helyüket észak-koreai minta alapján megépült széles utak és panelházak foglalják el.
Az eszement rombolásból nőtte ki magát az új Bukarest, amelynek egyik fő attrakciója a cipészből rettegett diktátorrá vált Ceaușescunak és feleségének, Elenának a szeszélyeit, nagyzási mániáját és luxusigényét kielégíteni hivatott, ma a kétkamarás parlamentnek otthont adó Nép Háza (Casa Poporului) lett. A Pentagon után a világ második legnagyobb épületeként számontartott, az 1980-as években épült giccsmonstrum főleg szokatlan méretei miatt vonzza a turistákat. A több mint 330 ezer négyzetméter felületű, 270 méter hosszú, 240 méter széles és 86 méter magas, kilenc emeletet a felszínen, további kilencet a föld alatt magában foglaló épület alatt komplex folyosórendszer is van.
Bukarest egyik legmozgalmasabb és legszínesebb helye a parlament közelében levő, mintegy tíz utcát magában foglaló szűk óváros, amelyet bulinegyeddé alakítottak az elmúlt évtizedben. Ha valaki az éjszakai életre kíváncsi, akkor ezt a helyet ajánljuk, hiszen Bukarestnek a balkáni városok hagyományához hűen meglehetősen színes, zajos és mozgalmas éjszakai élete van, amely a legjobban az óvárosban tapasztalható meg.
A kultúra területén a főváros egyik nagy márkaneve a kétévente szeptemberben megtartott George Enescu Fesztivál, amely a klasszikus zene kedvelőinek nyújt felejthetetlen élményeket. Húsz napon át a világ leghíresebb zenekarainak és szólistáinak tapsolhatnak a nézők, akik az elmúlt években például a Berlini Filharmonikusok, az amszterdami Concertgebouw zenekar játékát csodálhatták meg többször, de vezető amerikai szimfonikus együtteseket is hallhattak. Az idén szeptember 1. és 23. között rendezik meg a fesztivált. A román népi építészet, szokások, kultúra és hagyományok megismerésére két múzeum is a látogatók rendelkezésére áll: a Román Parasztmúzeum, valamint a tágas, skanzenszerű Falumúzeum kiváló pihenési és hangulatos időtöltési lehetőséget nyújt.
Az elmúlt bő két évben Bukarest felkerült a wellnessturizmus térképére is azzal, hogy tavalyelőtt megnyílt Európa legnagyobb zöldmezős beruházásaként, egy ötvenmillió euró értékű osztrák befektetéssel a Therme névre keresztelt termálvizes központ. A létesítmény egyik különlegessége a medencehálózatot több mint nyolcszázezer trópusi növényével körülvevő, 180 ezer négyzetméteres botanikus kert. Az élményfürdő-komplexum egyszerre négyezer vendéget fogadhat. A román főváros környékén régi úri paloták is meglátogathatók, például a Snagov-tó partján lévő egykori királyi kastély, de ott vannak azok a villák is, amelyekben 1956-ban a román kommunisták Nagy Imrééket tartották fogva.
