AMERIKAI GAZDASÁG
A hétvégi tárgyalásokon sem közeledett egymáshoz a demokraták és a republikánusok álláspontja az idei költségvetésről. Az ellenzéknek többsége van az amerikai törvényhozás alsóházában, így demokrata képviselők szavazatai is kellenének a büdzsé elfogadásához. Ők azonban, kihasználva a helyzetet, megbénítják a folyamatot.
TRUMP NEHÉZ HELYZETBEN
A Wall Street Journal által készített elemzői felmérés szerint a közgazdászok erre az évre 2,2 százalékra rontották le korábbi, átlagosan 3,1 százalékról szóló bővülési előrejelzéseiket. Donald Trumpnak, az USA első emberének ez rossz hír, ugyanis a jövő évi elnökválasztáson kulcsfontosságú számára, hogy a gazdasági növekedéssel tudjon kampányolni. Ez áll annak a hátterében is, hogy az elnök az utóbbi időben az általa jelölt Jerome Powell Fed-elnököt szintén erősen kritizálja a jegybank szigorodó, a bővülést fékező kamatpolitikája miatt.
Trump szorult helyzetbe került, mert egyik legfontosabb választási ígéretét, a mexikói határra építendő falat kifogásolja az ellenzék a leginkább az idei büdzsé tervezett tételei közül. A kormányzati leállás során 380 ezer szövetségi alkalmazott kapott fizetés nélküli szabadságot, további 420 ezer pedig dolgozik, bár nem kap bért. Becslések szerint ez összességében heti egy-két milliárd dollár kiesést jelent az amerikai nemzetgazdasági szinten mért keresletben. Ez persze kerekítési hiba az évi húszezer milliárd dollárt kitevő GDP-ben, viszont ha nem születik megállapodás a büdzséről, akkor halmozódik, és már érezhető mértékben fogja vissza a gazdaság gyarapodását. A munkába visszatérő, illetve újra bért kapó dolgozók ugyanis először kiegyenlítetlen számláikat fogják kifizetni, s csak ezt követően költenek majd nagyobb mértékben fogyasztási, tartós fogyasztási cikkekre.
MEGBÉNULT HIVATALOK
A munkások kieső fizetésén kívül van azonban egy másik csatorna is, amelyen keresztül a kormányzati leállás visszafogja a növekedést. A politikai patthelyzet miatt szüneteltetni kénytelen a működését számos olyan kormányzati ügynökség, hatóság, amely különböző engedélyeket ad ki, tranzakciókat hagy jóvá. Huszonkét ilyen ügynökségből tizenöt zárt be vagy működik korlátozottan. Így például határozatlan időre lehúzta a rolót a pénzügyi tárca alkohol- és dohányengedélyezési hivatala is, amely az új termékek piacra dobását felügyeli. Számos sörfőzde máris panaszkodott, hogy nem tud előrelépni a termékfejlesztéssel. Az állami autópálya-beruházási cégek tevékenységét szintén felfüggesztették: új sztrádák, hidak és más projektek álltak így le. Az élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet nem zárt be, de költségvetését a minimális tevékenységhez szükségesre vágták. Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések számát például jelentősen csökkentették. Takarékra tették az állami statisztikai adatszolgáltatást végző hivatalokat is, így a tőkepiacok kevesebb adatot kapnak a kiskereskedelemről, a külkereskedelemről vagy például a vállalatok rendelésállományáról.
POLITIKAI ISZAPBIRKÓZÁS
A leállás időközben a leghosszabbá vált az amerikai történelemben, hosszabbra nyúlt, mint az eddigi csúcs, az 1995. de-cem-ber 16-a és 1996. január 6-a közti időszak. Ez még a Clinton-adminisztráció idején történt. Trump az idei büdzsében 5,7 milliárd dollárt fordítana a mexikói határnál építendő falra. Közölte, hogy ha kell, szükségállapotot vezet be, és így elnöki jogkörénél fogva egymaga rendelkezhet bizonyos költségvetési kiadások felett. Kijelentette továbbá: megvan a terve a patthelyzet feloldására, de ehhez a demokraták is kellenek. „Ahhoz, hogy megértsék a tervet, azt is meg kell érteniük: én nyertem a választásokat és én ígértem biztonságot az amerikai embereknek. Ennek az ígéretnek része volt a déli határnál felépítendő fal is. A választásoknak következményei vannak!” – mondta Trump egy tévéinterjúban.
Elemzői vélemények szerint azonban az elnök nem kockáztatja meg a szükségállapotot, főleg azt nem, hogy ennek bevezetését követően nekiálljon falat építeni. Ezzel elhúzódó s a népszerűségét feltehetően erősen megtépázó jogi csatározásokat kellene bevállalnia.
Nancy Pelosi, a demokraták parlamenti frakcióvezetője közölte Trumppal, hogy feleslegesnek tartja az adminisztráció leállásának a meghosszabbítását, mert az alsóház semmilyen módon nem fogja jóváhagyni a fal finanszírozását. Így a Fehér Ház illetékes szervezete már készíti is februárra a kormányzati leállás pénzügyi és adminisztrációs forgatókönyveit. Nehéz elképzelni, hogy Trump engedjen a falból. Az elnök január 29-én tartja meg hagyományos, az ország állapotát elemző beszédét. Ez jó politikai lehetőséget kínál neki arra, hogy az ország nyilvánossága előtt érveljen a fal szükségessége mellett, politikai nyomást gyakorolva így a demokratákra. Ha addig nem születik megállapodás, akkorra 39. napja tart már az amerikai adminisztráció részleges leállása.
Borítófotó: Trump elnök amerikai határőrök között. Kell a fal a mexikói határra
