Gyakorlatilag már az ukrán elnökválasztás napján, április 21-én kora este, az exit poll eredmények közzétételét követően teljes bizonyossággal eldőlt, hogy Volodimir Zelenszkij showman, humorista óriási fölénnyel megnyerte a voksolást. A hivatali idejének utolsó napjait töltő Petro Porosenko választási stábjának optimizmust sugalló sajtónyilatkozatai ellenére a regnáló államfő a második fordulóban nemhogy befogni, de még megközelíteni sem volt képes riválisát, aki végül a szavazatok több mint 75 százalékát söpörte be. Ekkora fölénnyel még senkinek sem sikerült megnyerni az elnökválasztást az 1992 óta független északkeleti szomszédunknál. Sőt, Po-ro-sen-ko a még csúfosabb vereséget csak úgy kerülte el, hogy győzni tudott a Kárpátaljával szomszédos, mindig is a harcos ukrán nacionalizmus fellegvárának számító Lviv (Lemberg) megyében, megszerezve a voksok csaknem 63 százalékát. Ezenkívül csak a külképviseleteken szavazók körében nyert a hivatalban lévő elnök 55:44 százalékos aránnyal. Ukrajnában szokatlan módon Porosenko röviddel az exit poll eredmények ismertetése után nyilvánosan elismerte a vereségét, és telefonon gratulált ellenfelének.
A választás egyébként szabad és tiszta volt. Történtek ugyan kisebb szabálysértések, de ezek nem befolyásolták a végeredményt. Volodimir Zelenszkijt még a kihirdetés előtt köszöntötte többek között Donald Trump amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, valamint közös levélben biztosította további támogatásáról Ukrajnát a reformokért és az ország területi egységéért folytatott küzdelmében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
Ami a tizenkét százalékban magyarlakta Kárpátalját illeti, itt Zelenszkij az országos átlagot is meghaladó mértékben, a szavazatok nyolcvan százalékával nyert, ami megegyezik az Ukrajna déli és délkeleti, többnyire orosz ajkú régiójának a mutatójával. A részvételi arány egyébként, akárcsak három héttel korábban, most is itt volt a legalacsonyabb, csupán 47 százalékos, szemben az országos 62-vel. A magyarlakta településeken Porosenkóra a választók mindössze tíz százaléka voksolt.
A közvélemény egyértelművé tette, hogy merőben más problémák foglalkoztatják, más kérdésekre vár sürgető választ, mint amelyeket a kampánya középpontjába állított a regnáló államfő és a kijevi vezetés egésze. Az elnökválasztást értékelve Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője azt hangsúlyozta: a választók több mint kétharmada ítéletet mondott azon politika felett, amelyet Porosenko és a kormányzat folytatott az elmúlt öt évben. Az eredmény kifejezi az ukránok mély elkeseredését, egyben a változások iránti igényt is. Ennek ellenére Andrij Parubij házelnök tovább erőlteti a nemzeti kisebbségi nyelvhasználatot ellehetetlenítő törvény parlamenti vitájának a folytatását és elfogadását, hogy azt még aláírhassa a május végéig hivatalában maradó jelenlegi államfő.
„Jó lenne, ha más kérdésekről folyna a közvita, nem pedig olyanokról, amelyek megosztják az ukrajnai közvéleményt, azonban ez Porosenkónak nem volt érdeke a múltban, és nem lesz a jövőben sem” – értékelt a kijevi parlament egyetlen magyar képviselője, hozzátéve, hogy egy leköszönő elnöknek, akiről az ország lakossága lesújtó véleményt mondott, nem kellene döntenie olyan horderejű ügyekben, mint például a nyelvhasználat. Brenzovics László szerint azonban nagy a törvény elfogadásának az esélye, s
amennyiben ez bekövetkezik, nem kétséges, hogy Porosenko aláírja azt. A „minél rosszabb, annál jobb” elv mentén így az ősszel esedékes parlamenti választások központi témái újra a nyelvi, történelmi kérdések lesznek, amelyek megosztják a társadalmat. „Ukrajna kilencven százaléka egy normálisabb ország mellett állt ki. Ha ránézünk a választási térképre, láthatjuk, hogy egyedül a nyugati Lemberg van ezzel ellenkező állásponton, egyetlen megye pedig nem határozhatja meg az ország véleményét” – fejtette ki a KMKSZ elnöke.
A megválasztott államfő még sem csapatának a tagjait, sem a konkrét elképzeléseit nem ismertette. Az sem világos, hogy egyelőre miként viheti keresztül elgondolásait a kijevi törvényhozásban, de felmerült a Zelenszkijért elnevezésű frakcióközi csoport megalakításának ötlete – a kivitelezésre napokon belül sor kerülhet. Az idei őszi választásokon viszont várhatóan jó eséllyel indul a Nép Szolgája (Szluha Narodu) elnevezésű pártja, hiszen még a kampányban készült olyan felmérés, amely szerint már most a biztos szavazók mintegy 26 százaléka rá voksolna.
Az elnökválasztásról szóló törvénynek megfelelően Zelenszkijt legkésőbb június 3-ig be kell iktatni a hivatalába, új miniszterelnököt (ezzel együtt új kormányt) viszont csak az őszi parlamenti megmérettetések után javasolhat a kijevi radának, hacsak addig nem bomlik fel Porosenko összetákolt koalíciója. Július végén hivatalosan is kezdetét veszi a parlamenti választási kampány, 2020-ban pedig önkormányzati megmérettetések lesznek Ukrajnában. Kemény politikai küzdelem várható tehát, így hatalmas támogatottsága ellenére egyáltalán nincs irigylésre méltó helyzetben az új államfő. A magyarok és a többi kisebbség számára mindenesetre reménykeltők Zelenszkijnek (aki egyébként sokkal jobban beszél oroszul, mint ukránul) és tanácsadóinak első nyilatkozatai a nyelvhasználattal kapcsolatban, amelyek szerint nem támogatják az erőszakos ukránosítást.
A GYŐZTES
Ukrajna új elnöke, Volodimir Zelenszkij 1978. január 25-én, Krivij Rih (Krivoj Rog) városában, az ukrán nehézipar egyik fellegvárában született, zsidó értelmiségi családban. Apja a helyi közgazdasági főiskola tanszékvezetője volt, édesanyja mérnök. Zelenszkij jogi végzettséget szerzett, de sohasem dolgozott a szakmájában, két évtizede áll a színpadon. Rendkívül népszerű showman, komikus színész, producer, rendező. 2015 óta fut az egyik országos (Ihor Kolomojszkij ukrajnai oligarcha érdekeltségi köréhez tartozó) televíziós csatornán A nép szolgája című filmsorozata, amelyben egy középiskolai történelemtanárból a körülmények alakulása következtében államfővé vált főhőst alakít. 2018-ban kezdett hivatásszerűen politizálni.
Borítófotó: Bonbonokból készítette el Zelenszkíj portréját a Szentpétervári cukrászmúzeum. Máris magukhoz édesgetik az oroszok
