Varsóban vizsgálják a kínai informatikai és mobiltávközlési konszern lengyelországi berendezéseit, s számításba veszik a társaság kizárását a lengyel piacról. A Huaweit pár éve világszerte több országban is biztonsági kockázatnak minősítik. Felmerült, hogy technológiáját Peking kémkedésre, érzékeny információk megszerzésére használja. Még 2012-ben az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália hatóságai közölték, hogy a céggel való együttműködés veszélyt jelent a kiberbiztonságra. Tavaly a vádak felerősödtek. Augusztusban Donald Trump amerikai elnök megtiltotta, hogy az USA kormányzati szervei és a megbízásukból tevékenykedő vállalatok a Huawei, valamint a szintén kínai ZTE technológiáját használják, decemberben pedig az Európai Bizottság digitális piacért felelős biztosa is úgy nyilatkozott, hogy az EU-nak aggódnia kell a Huawei és más kínai cégek miatt, mert azok kockázatot hordoznak az unió iparára és biztonságára nézve. Ezt a Huawei visszautasítja. Mindenesetre Lengyelország lenne a következő állam az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland és Japán után, amely lehúzná a rolót a multicég előtt. Európában Csehország és Norvégia is fenntartással viszonyul a kínai társasághoz.
A nyolcvanas évek végén alapított nemzetközi vállalat immár a világ legnagyobb távközlésieszköz-gyártója – beleértve az okostelefonokat, a modemeket, egyéb eszközöket, valamint az informatikai megoldások szolgáltatását. Lengyelországban 2011-ben kezdte el értékesíteni a telefonjait, tabletjeit, 2018-ban pedig megnyitotta az első márkakereskedését Varsóban.
A cég különleges szerepet játszik az 5G-hálózat kiépítésének a támogatásában, az új, szupergyors adatátviteli technológia kifejlesztésében, amit az autóiparban, a közlekedési, az energiaszektorban, a termelői ágazatban, a szórakoztatóiparban, valamint az egészségügyben (távgyógyítás) lehet kamatoztatni.
A Huawei olyan alkatrészeket és antennákat gyárt, amelyek szükségesek az új hálózat infrastruktúrájának a kiépítéséhez. Együttműködik az Orange mobiltelefon-szolgáltatóval, tavaly szep-temberben a két vállalat tesztüzemben elindította Gliwicében az 5G-s technológiát támogató állomást. Decemberben a T-Mobile szintén megkezdte az ötödik generációs hálózat lengyelországi tesztelését, az üzemeltető ez esetben is Huawei-adókat használ.
Annak érdekében, hogy az 5G-s rendszer egyáltalán létrejöjjön, az államnak először is ki kell választania a hálózatépítési forgatókönyvet. Ettől is függ az 5G-s szisztéma költsége, amelyet a lengyel nemzeti szélessávú-terv kezdeti változata 11–20 milliárd złotyra (815–1483 milliárd forintra) becsül. A kiadásokat magántulajdonú távközlési cégek viselik, de a becsült összeg nem tartalmazza a frekvenciadíjakat, ezért a majdani használat annyival lehet olcsóbb, amennyivel a hálózati infrastruktúra kiépítése kevesebbe kerül. A kínaiak pedig a kedvező ajánlataikról ismertek. Ebben az összefüggésben fontos a Lengyelországban folyó vita, hogy engedélyezhető-e a kémkedéssel gyanúsított társaság részvétele az üzletben. Karol Okoński, a kiberbiztonsági kormánybiztos elismerte, hogy elemzik a Huaweit kizáró forgatókönyvet: „Eszközeinek a közigazgatásban való felhasználását vagy az 5G-hálózatok kiépítésében való részvételét a Belbiztonsági Ügynökség, a nemzetvédelmi tárca, a katonai ellenintézkedési szolgálat, a nemzetbiztonsági iroda vizsgálja.” A hálózatot az Ericsson vagy a Nokia is megvalósíthatja, de akkor Lengyelország biztos lehet benne, hogy a költség közelebb lesz a felső határhoz; nyilvánvaló, hogy a Huawei megtakarítást jelentene.
Borítófotó: biztonsági őr a Huawei sencseni székházánál. A mintegy 170 országban jelen lévő cég mindenre rálát?
