A népbetegségeket radikálisan visszaszorítjuk, ennek érdekében pedig nem riadunk vissza az egészségügy ésszerűsítésétől és erős ösztönzők bevezetésétől sem – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés előtt, miután a képviselők kormányfőnek választották. Ahogy a Portfolio is rávilágított, ez az egy mondat önmagában is beszédes a hazai egészségügy jövőjét illetően, ám ami ennél is sokatmondóbb, az az új emberi erőforrás miniszter személye, amely hangsúlyosabban az ágazatra koncentráló jövőt jelez.
Annak ellenére, hogy a szakmán belül a többség továbbra is nehezményezi, hogy az egészségügy nem kap önálló minisztériumot, Kásler Miklós személye azt vetíti előre, hogy ennek dacára kiemelt figyelmet kap az ágazat a következő négy évben.
Mit szeretne Kásler?
Az új emberi erőforrás miniszter bizottsági meghallgatásán a jelenlegi demográfiai trend megfordítását, a munkaalapú társadalom építését, a nemzeti identitás erősítését, valamint a felnövekvő generációk fizikai, szociális és lelki biztonságát emelte ki elsődlegesen megvalósítandó feladatként. Kitérve az egészségügyre, a prevenciót és a népegészségügyet nevezte a legfontosabb területeknek, amelyekhez „pontos struktúra, terv, feladat és a felelősségmeghatározás szükséges”.
Ezen belül felhívta a figyelmet arra is, hogy minden feltétel adott a lakossági szintű vastagbélrákszűrés elindításához, amely „néhány hét, egy-két hónap múlva elindulhat”.
A tavaly júniusban elfogadott idei költségvetés szerint szinte minden terület magasabb büdzsével számolhat, az egészségügyre pedig ebben az évben százkétmilliárd forinttal több jut, ami már érzékelhető emelkedést jelent. Érdekes adat, hogy az idei egészségügyi büdzsében pontosan 427 milliárd forinttal több van, mint a baloldal által utoljára benyújtott költségvetésben.
A következő nyolc-tíz év, egyben az idei esztendő egyik legfontosabb változása a Pest megyei kórházak és ellátás fejlesztése, amelyre összességében hétszázmilliárd forint jut. Mindez huszonöt kórházat és hét önálló szakrendelőt érint. A konkrét eszköz- és infrastruktúra-fejlesztések szintjén ez azt jelenti, hogy ebben az évben a Közép-magyarországi régió-ban körülbelül harmincmilliárd forintból folytatódik az intézmények megújítása, orvosi eszközök beszerzése és a mentőautók lecserélése. Utóbbi azért is fontos, mert Kásler Miklós is az alapellátás mellett fontos területnek a sürgősségi ellátás, illetve a mentés fejlesztését jelölte meg.
Az elmúlt években egyébként érezhető mértékben korszerűsítették a mentőszolgálatot, hiszen emelkedett a költségvetése, az országszerte működő több mint kétszáz mentőállomásnak több mint a fele új vagy felújított, ennek részeként pedig harminc mentőállomás épült. Mentőautók terén is jelentős a változás: 2010 óta hétszáznyolcvan mentőt szereztek, szereznek be, és ebben az évben is összesen hárommilliárd forintot költenek arra, hogy minél korszerűbb felszereltségű járművek szállítsák a betegeket. Ezenfelül egymilliárd forintból lecserélik a mentődolgozók munkaruháját is. Természetesen a fejlesztések kihagyhatatlan eleme a sokat emlegetett szuperkórház Dobogón, amelyet az elmúlt száz év legnagyobb zöldmezős egészségügyi beruházásának neveznek. Az intézmény tervpályázatát – amely 1,2 millió ember ellátását szolgálja majd – jóformán „bármelyik pillanatban” kiírhatják. A nyertest, aki megtervezi a centrumot, október végén hirdetik ki, így az alapkőletétel akár jövőre megtörténhet. A tervek szerint egy 1200 ágyas modern tömbkórházat alakítanak ki, ahol a tudomány jelenlegi állásának megfelelően lehet gyógyítani a legkülönbözőbb betegségeket.
Újabb béremelések
Az idén is folytatódnak az ágazatban a béremelések, ami az ápolók esetén annyit jelent, hogy összességében négy év alatt hatvanöt százalékkal nő a fizetésük: 2016-ban 26,5, tavaly 12 százalékkal, az idén, valamint jövőre pedig 8-8 százalékkal emelkedik az alapbérük. Ennek alapján, míg 2010-ben egy egészségügyi szakdolgozó alapilletménye 106 600 forintról 244 727-re emelkedett, ez az egyéb mozgóbérelemekkel mára elérheti a 340 777 forintot.
A kormány szintén a szakdolgozók utánpótlása érdekében létrehozott egy ösztöndíjpályázatot is, amellyel a fiatalok pályaválasztását kívánták segíteni. Ennek köszönhetően a 4,4 milliárd forintos kerettel meghirdetett pályázattal havi 50 ezer forinttal tudják támogatni az ápolói szakmát választókat, emellett az ország négy orvosegyetemén ápolói mesterképzést indítottak a kompetenciák javítása érdekében.
Struktúraváltás
A szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek 107 ezer, majd 100 ezer forint alapbéremelést kaptak 2016-ban és 2017-ben, a rezidensek alapbérét pedig tavaly novembertől ötvenezer forinttal növelték. Nem maradnak ki az emelésből a mentők sem, akik januártól az őket is érintő ágazati béremelésen felül 10 százalékos növekményt kaptak.
Nagy előrelépés lenne az egészségügyi műszaki dolgozók fizetésemelése is, amelyért régóta küzdenek már az érdekvédők. Mivel a sztrájktárgyalások ebben az évben is folytatódnak, elképzelhető, hogy ebben az ügyben is lesz előrelépés.
Kásler Miklós bizottsági meghallgatásán arról beszélt, tiszta és törvényes viszonyokat szeretne az ágazatban. Egyértelművé tette, hogy kórházbezárásokat nem terveznek, az intézmények adósságáról szólva pedig azt mondta, struktúraváltás nélkül nem lehet változtatni a kórházi gazdálkodáson, de ez napirenden lévő kérdés. Ugyanígy nyilatkozott a magán- és állami egészségügyi ellátás viszonyának rendezéséről, az orvoshiány leküzdésére pedig a „szabadfoglalkozású orvosi státuszt” szeretné bevezetni.
