DROGHÁBORÚ
Afganisztánt manapság aligha lehet sikersztorinak nevezni. Az ország területének jóval több mint a felét a tálibok és más kormányellenes felkelőcsoportok ellenőrzik. Több mint kétezer amerikai katona halt meg a másfél évtizede tartó intenzív harci cselekményekben, s csaknem 700 milliárd dollárba került az ottani állapotok rendezésének a kísérlete. Az Obama-kormányzat alatt a kábítószerhelyzet is drasztikusan romlott. Ma Afganisztán a világ illegális heroinellátásának a kilenctizedét adja.
ELZÁRNI A PÉNZCSAPOT
A Politico című lap által szervezett feltáró vizsgálat rámutatott a mindenkori amerikai kormányzat némelykor meglehetősen ellentmondásos Afganisztán-politikájának a következményeire, a modern USA leghosszabb háborújának a visszásságaira. Mást akart az Obama-kabinet, megint más úton próbálta megtörni a tálibok és a többi kormányellenes erő hatalmát elődje, a Bush-adminisztráció. Most Donald Trump csapata visszatérni látszik egy korábban már bevált, ám Obamáék által elvetett módszerhez, az afgán felkelők anyagi háttere, a kábítószerpénzek megfogásához.
Felújítják a kölcsönösségi hadműveletet (operation reciprocity), melynek során az afgán kábítószer-kereskedelem vezetőit igyekeznek elfogni és az Egyesült Államokba szállítani, ahol bíróság ítélkezik felettük. A jogi alap megvan; mindazokat az USA bíróságai elé lehet állítani, akik amerikai életeket veszélyeztetnek, így a kabuli kormányt támogató katonákéit. Az afganisztáni ópium és heroin eladásából származó pénzek ugyanis közvetlenül a kormányellenes katonai csoportosulásokhoz folynak be.
RÉGI-ÚJ TAKTIKA
Tíz évvel ezelőtt a kábítószerüzlet adta Afganisztán bruttó hazai termékének (GDP) legalább a harmadát. Azóta egyetlen drognagykereskedő sem nézett szembe az ottani igazságszolgáltatással. Ilyen állapotban vette át a háborús problémacsomagot Barack Obama csapata a Bush-adminisztráció embereitől. Ám a helyzet azóta csak romlott. A DEA, az amerikai kábítószer-ellenes hatóság szerint az afgán drog jelentős része (főleg Mexikón át) az Egyesült Államokba áramlik. Így az Afganisztán-konfliktus jogi oldala erősen hasonlít az USA kolumbiai drogharcára. A régi-új taktika – a drogbárók amerikai bíróságok előtt történő felelősségre vonása, elítéltetése és az ítélet amerikai börtönökben való végrehajtása – a kolumbiai sémát követi.
DROGBEFOLYÁS
A kábítószer és a vele való kereskedelem évszázadok óta a befolyásszerzés eszköze. A XIX. század közepén vívott két brit–kínai ópiumháború megtörte a távol-keleti óriás – az 1820-as években még a világ legerősebb gazdasága – hatalmát. Az Egyesült Államokban a XIX. században nagy számban beáramló kínaiak terjesztették el az ópiumszívást, ami később a sokkal veszélyesebb heroinfogyasztásba torkollott.
A múlt század 60-as, 70-es éveiben a vietnami háború, a Burma, Thaiföld, Laosz határvidékén lévő Arany Háromszög (abban az időben a világ herointermelésének a központja), a CIA, az Air America ellentmondásos szerepe a kábítószer-kereskedelemben újabb százezrekkel, a háborúból hazatérő amerikai katonák egy részével növelte a drogfüggők táborát. A Vietnamból való kivonulás után Latin-Amerika, Panama, a kolumbiai és a mexikói drogkartellek lettek a DEA-műveletek centrumai. Majd Afganisztán vált e tekintetben is problémás térséggé.
