ELHERDÁLT ÉVEK
A Magyar Honvédség (MH) 2010-re működőképességének a határára sodródott – állítják katonai forrásaink, akik szerint koncepcionálatlan és felelőtlen szakmai döntések sorozata, valamint a vagyonelemek elherdálása jellemezte az MSZP nyolcéves kormányzati időszakát, Juhász Ferenc és Szekeres Imre miniszteri tevékenységét.
Az állomány beígért illetményfejlesztése elmaradt, a megbecsülés hiánya miatt pedig a szervezeten belüli morál a mélypontra került. Az MH eszközparkja elavult, gyakorlatilag modernizációt és fejlesztést sem hajtottak végre. Lapunknak a névtelenséget kérő források elmondták: a hivatásos és szerződéses állomány összetételére vonatkozó „piramiselvű korfa” a feje tetejére állt.
2002 és 2010 között az életpályamodell s az ehhez tartozó egészséges jövőkép teljes mértékben hiányzott. A kilátástalanság miatt a honvédség jól képzett szakembereinek a nagy része úgy döntött, hogy elhagyja a szervezetet és máshol helyezkedik el.
Ebben az időszakban több mint 18 ezer fővel (!) csökkent a rendszeresített létszám, és lenullázták a haderő tartalékos rendszerét. Megszüntették a nyilvántartásokat, a bejelentési kötelezettséget, valamint a tartalékos állomány ki- és továbbképzésének a rendjét.
NEM VOLT FEJLESZTÉS
A folyamatos forráshiányt a „feleslegessé nyilvánított” eszközök eladásával szerették volna orvosolni, de úgy tudjuk, ebből a nyolc év alatt jóformán jelképes összeg folyt be a tárcához. „A honvédelmi költségvetés egészséges elosztása a bér- és bérjellegű kiadások, a működés és fenntartás, valamint a fejlesztések viszonylatában az elvárásokhoz mérten (40-30-30%) aránytalanul alakult. Gyakorlatilag semmilyen forrás nem maradt a korszerűsítésekre” – állították informátoraink. Mint mondták, komplett katonai képességeket sodortak a megszűnés határára.
A 2002–10 közötti időszakban gyakorlatilag a Magyar Honvédség módszeres leépítése indult el, ötvenezer (!) különféle haditechnikai eszközt és hadfelszerelést adtak el. Az MH felélte a raktárkészleteit, a szakanyagok pótlására még koncepció sem készült.
Forrásaink egyöntetűen állították: a szocialista kormányzás idején a honvédség humánerőforrásának és haditechnikai eszközeinek az elkótyavetyélése zajlott.
LEÉPÍTÉS FELSŐFOKON
Informátoraink számításai szerint 2002 és 2010 között nagyságrendileg ötven katonai szervezet szűnt meg: többek között felszámoltak két lövész-, egy tüzérdandárt, egy harcihelikopter-, egy repülő-, valamint egy légvédelmirakéta-ezredet, azonkívül bezárták a Pécsi Honvédkórházat. Ezzel együtt tulajdonképpen megszűnt a Magyar Honvédség tüzérképessége, a gépesített lövészi pedig átalakult könnyűlövész-képességgé. A harckocsizóknál, a műszakiaknál, a szállító- és harci helikopteres erőknél is jelentős csökkentést hajtottak végre, a felderítést pedig aránytalanul leépítették.
E változások miatt kivonták a rendszerből egyebek mellett a gépesített lövészi képesség gerincét alkotó mintegy ötszáz lánctalpas harcjárművet. Azokat kvázi ócskavasként, kilós áron értékesítették. Hasonló sorsra jutottak a pilótaképzés egyik fundamentumát jelentő közepes kategóriájú sugárhajtású repülőgépek, valamint a haderő légvédelmi képességének egyik alapját képező rakétakomplexumok.
A merev- és forgószárnyas eszközöknél (repülőgépek, helikopterek) a karbantartási folyamatok elodázása miatt a légi szállító járművek rendelkezésre állása jelentősen csökkent, emellett a helikopterflotta darabszáma is nagymértékben apadt. A harcihelikopter-képesség pedig gyakorlatilag megszűnt.
A HARCKOCSIKAT IS KIIKTATTÁK
Forrásaink hangsúlyozták: az MSZP-kormányok idején több mint 140 felújított és modernizált önjáró tüzéreszközt elherdálva visszavetették az MH-t a gépvontatású tüzérség kategóriájába. Ez azt jelenti, hogy történelmileg több évtizedes lemaradásba sodorták Magyarország haderejét. A környező államokhoz képest ezzel igen nagy hátrányba kerültünk.
A hetvenhét felújított és modernizált T–72-es típusú harckocsit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök akkoriban ajándékba adta Iraknak, így gyakorlatilag az ország páncélosképessége egyszázadnyi erőre csökkent.
A korszerűsítési munkák elmaradása következtében 2010-re a Magyar Honvédség főbb haditechnikai eszközeinek a jelentős része elavulttá vált. Kiemelendő, hogy elodázták a Gépjárműbeszerzési program végrehajtását, amelyet jól szemléltet, hogy a haderő gépjárműparkjának az átlagéletkora 20-25 év, továbbá az, hogy az elmúlt két évben nagyságrendileg több új szaktechnika érkezett a rendszerbe, mint 2002 és 2010 között összesen.
Az eszközök rendszerből történő kivonása, feleslegessé minősítése folyamatos volt, azok értékesítése esetenként hulladékáron történt meg.
LAKTANYABEZÁRÁSOK
A helyőrségek nagy részében a katonák infrastrukturális helyzete kritikussá vált. Több laktanyát is úgy adtak el, hogy miután több tízmillió forintos ráfordítással felújították és modernizálták, egyúttal feleslegessé nyilvánították és áron alul értékesítették azokat. Viszont a megmaradó objektumok korszerűsítése nem történt meg. 2002 és 2010 között több egyéb komplexum – köztük a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola ingatlanjainak – észszerűtlen eladására is sor került. Az időszak lakásértékesítéseinek finoman szólva is kétes módját jól mutatja, hogy máig tartó bírósági eljárások folynak az akkor végrehajtott ingatlanügyletek kapcsán.
NÉMETH SZILÁRD: AZ MSZP MEG AKARTA SZÜNTETNI A MAGYAR HONVÉDSÉGET
A szocialisták 2002 és 2010 közötti két kormányzati ciklusának a honvédelemmel kapcsolatos politikája egyértelmű: meg akarták szüntetni a Magyar Honvédséget. A baloldal hű maradt Károlyi Mihály eszmeiségéhez, akinek a hadügyminisztere, Linder Béla kijelentette, nem akar több katonát látni, és meg is kezdték az MH szétverését. Abban az időszakban tették ezt a mai ellenzék eszmei elődei is, amikor Magyarország szuverenitása és a magyarok biztonsága veszélybe került – mondta lapunknak Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.
A politikus hangsúlyozta: a kormány megkezdte a haderőfejlesztést, és a Zrínyi 2026 program intézkedéseit azok bírálják leginkább, akik 2010 előtt kivették a részüket a honvédség szétveréséből. Felhívta a figyelmet: 1990, a rendszerváltás óta 2010-ig egyetlen nagy fejlesztés történt, az első Orbán-kormány alatt a Gripen vadászrepülők beszerzése. De Németh Szilárd nem akarta megkerülni a 2010–15-ös időszakot sem, amelyről kifejtette, hogy az országot a totális csődtől kellett megmentenie a Fidesz–KDNP-nek; nem juthattunk Görögország sorsára. „Minden tisztelet a katonáké, akik megértették, milyen helyzetben van az ország, hogy a kormánynak elsődleges feladata a gazdaság talpra állítása, ezért elfogadták a nadrágszíj meghúzását, s bíztak abban, hogy lesz értelme ennek. Ma már láthatják, hogy volt. A 2013-as nagy dunai árvíz idején helytállásukkal is bizonyították, hogy mindig lehet rájuk számítani” – fűzte hozzá.
Emlékeztetett, hogy 2001-ben, a Gripen-beszerzés idején ugyanazok az elvek vezérelték az akkori jobboldali kormányzatot, mint a mostani Zrínyi 2026 program megalkotóit. „Korszerű, NATO-kompatibilitású technikai eszközöket vásárolunk. A megállapodással a magyar gazdaságnak is használunk, hiszen a svédek befektetéseket hoztak a Gripenek ellentételezéseként, tehát a magyar érdekek, nem a beszállítók céljai az elsődlegesek” – összegzett Németh Szilárd. 2002 és 2010 között azonban szándékos, minden haderőnemre kiterjedő képességcsökkentést hajtottak végre. Miközben a honvédek a fejlesztést sürgették, addig a szocialista liberális politikusok a katonai költségvetést a „futottak még” kategóriába sorolták, silányították.
Az államtitkár hangsúlyozta: az MSZP mindvégig arra hivatkozott, hogy a NATO automatikusan megvéd majd minket. „Viszont az észak-atlanti szövetség nem jótékonysági szervezet, hanem nemzetállamok katonai és politikai együttműködése, nem véletlenül írják elő a tagállamoknak, hogy a bruttó nemzeti össztermék két százalékát védelmi kiadásokra kell költeni. Tehát a NATO erős nemzeti hadseregek működésében érdekelt. És ez Magyarország nemzeti érdeke is” – mondta az államtitkár. (P. T.)
Borítófotó: T–72-es harckocsi a Városligetben idén tavasszal a gyereknapon. Mutatóba maradt a szovjet lánctalpasból a Magyar Honvédségnél, a felújított tankokat Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején Iraknak ajándékozta
