Hammer Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Média és Kommunikáció Tanszékének a vezetője, habilitált egyetemi docens az utóbbi hetekben, hónapokban több interjút is adott – például a Magyar Narancsnak vagy a Magyar Hangnak –, amelyekben mint a magyar média szakértője, független értelmiségi, pikírt kritikát fogalmazott meg a magyar kormánnyal és törvényhozással szemben. Kifejtette, hogy Magyarországon egyre kevesebb a normakontroll, és egy Mad Max-szerű világ felé haladunk, ahol gyengül a törvény mindenkire vonatkozó szelleme. A független szakértő legirodalmibb mondata az egyetemi szabadságra vonatkozott: „Nekünk, oktatóknak és kutatóknak nem lehet más dolgunk, mint az univerzitás szellemében, a diákokkal karöltve éberen és nagy figyelemmel őrködni azon alapértékek fölött, amelyek egyetemmé teszik az intézményeket.”
RÉGEN MINDEN JOBB VOLT
A kritika persze mindenkinek megengedett, hiszen szólásszabadság van, de ha megvizsgáljuk a független szakértő Hammer Ferenc életútját, jól látható, hogy nem mindig állt az őrködő értelmiségi szerepében. Például akkor sem tett kritikus megjegyzéseket a kormányra, s nem vonult az utcára tüntetni, amikor 2006 márciusában 18,4 millió forintot kapott az Ithaka Információs Társadalom Oktató és Kutató Kht. egy tanulmányra. E cégnek egyik alapító tagja Dessewffy Tibor, felügyelőbizottságának a tagja pedig Hammer Ferenc volt – ezt a Magyar Nemzet írta meg. Ezzel a vállalattal szemben egyébként később az adóhatóság többször is végrehajtást kezdeményezett. De Dessewffy és Hammer a Demos Magyarország Alapítványban is együtt dolgozott, amely szervezet a saját bevallása szerint pártoktól független volt. Ennek ellenére ez az intézmény adta ki Gyurcsány Ferenc Útközben című könyvét, és a Demos által kezdeményezett Delta Politikai Iskola nevű politikusképző avatásán maga a kormányfő mondott beszédet. Később pedig a baloldal prominensei – Debreczeni József, Kéri László, Gál J. Zoltán – is tanítottak itt. A think-tankként működő Demos egyébként már 2008 októberében kiadott egy tanulmányt a bevándorlásról, amelynek a megírását a Soros Györgyhöz köthető Open Society Institute és a Soros Foundation Network támogatta. Így az sem meglepő, hogy a szerző arra a következtetésre jut, hogy megfelelő szakpolitikai intézkedések mellett a bevándorlás a magyar társadalom előnyére válhat. Egy 2014-es dokumentum szerint – amelyet korábban a 888.hu fedezett fel – pedig megközelítőleg 35 millió forintot kapott a Soros-alapítványtól a nemzetközi Demos. Azt, hogy a Demos a Gyurcsány-kormány házi intézete volt, még Lendvai Ildikó sem tagadta A Főnök beszéde című könyvben vele készült interjúban. Megkérdeztük Hammer Ferencet, pontosan mi volt a teendője a Demosnál, és hogy Gyurcsány Ferenc közvetlenül adott-e számukra feladatot. Így válaszolt: „A Demos kuratóriumának voltam a tagja. A testület feladata az alapítvány fő kutatási irányvonalának a meghatározása volt, ami konkrétan a szolgáltató állam tevékenységére irányult. Magam is végeztem egy kisebb kutatást a szolgáltató állam és a mindennapi élet politikáinak a tárgyában. A kuratóriumi iratokra visszaemlékezve nem rémlik, hogy lett volna utasítás Gyurcsány Ferenctől. A miniszterelnök könyvbemutatóján jelen voltam, akkor találkoztam a művel először.”
A GYURCSÁNY UTÁNI IDŐK
2008-ban még Hammer megpróbálkozott az MTV elnöki posztjának a megpályázásával, ebben az Index videós csapata is segítette – az elérhető archív felvételek tanúsága szerint. Amellett, hogy a „programját” is bemutathatta egy kisfilmben, még Lopunk nevű zenekarát is külön videóban ismertették a nagyközönséggel, amelynek a végén egyébként későbbi tüntetőtársa, Papp Réka Kinga is látható, ahogy azt skandálja: tévéelnök!
2012-ben aztán, úgy tűnik, Hammer Ferenc kiábrándult Gyurcsány Ferencből és bukott kormányából, amikor a Hír TV kirobbantotta a volt miniszterelnök szakdolgozatbotrányát. A tanár Búcsú Gyurcsány Ferenctől címmel írt bejegyzést, amelyben ugyan többes szám harmadik személyben, de arra a következtetésre jut, hogy: „Most, Feri, neked kell tudnod elengedned azokat, akik kitartottak melletted. Nekik tartozol ezzel.”
A bejegyzésre egyébként Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője is reagált. Amellett, hogy védte Gyurcsány Ferencet, arra is utalt, hogy Hammer az MSZP után az LMP irányába tendált.
KRITIKUS ÉRTELMISÉGI
Ezután Hammer Ferenc főként egyetemi tanárként, kutatóként nyilvánult meg, akkor is, amikor nyilvánosan kritizálta saját egyetemét, amiért nem kapott nyomtatót, de talán fájóbb seb volt a számára, hogy habilitálása után nem léptették elő docenssé, amiről szintén nyilvánosan írt. Persze őt is érte kritika, ezt pedig már nehezebben viselte. Tavaly egy hallgatója – aki egyébként egyben a 888.hu újságírója is – leírta, hogy szerinte Hammer Ferenc politikailag egyoldalú, manipulatív és uszító mondatokat hangoztatott az ELTE-n, erre pedig a tanár hivatalos közleményben válaszolt, ahol cáfolta az állításokat. Hammer a kritikáit előszeretettel fogalmazza meg a médiában. Egyetemi oktatóként azt is megengedi magának, hogy a miniszterelnököt pribéknek, Romániát bezzegországnak („bezzeg, mondjuk, Romániában ott van a DNA, a korrupcióellenes ügyészi hivatal”) nevezze, s rendszeres felszólalója és résztvevője a kormányellenes tüntetéseknek is. Ettől függetlenül persze nem kell rettegnie, hogy elveszíti állását. Sőt, akkor sem kellett semmi ilyesmitől tartania, amikor a Soros György által támogatott Hallgatói Hálózat mellett állt ki, vagy Heller Ágnes mellett, vagy az Átlátszó internetes portál adó egy százalékért kampányoló kisfilmjében szólalt meg.
A médiakutató tehát a saját életútjával bizonyítja, hogy Magyarországon szólásszabadság van, szabadok az egyetemek és a véleménynyilvánítás. Abban az esetben mindenképp, ha valaki kormányellenes.
Borítófotó: Hammer Ferenc. Nem mindig állt az őrködő értelmiségi szerepében
