A kormányzó szociáldemokrata párt (PSD) szinte azonnal beállt mögéjük, bár közölte: nem a szexuális kisebbségek -ellen irányul a javaslat. A jobboldali ellenzék egyelőre visszafogottan áll a kérdéshez.
Október 6–7-én lesz a referendum, amelyet a kormány írt ki a múlt héten. A Koalíció a Családért elnevezésű ortodox (görögkeleti) egyesület az állampolgári kezdeményezéshez minimálisan szükséges 1,5 millió támogató aláírás helyett hárommillió szignóval nyújtotta be a parlamentnek a javaslatot, amellyel valamennyi romániai egyház, így az erdélyi magyar történelmi felekezetek is egyetértenek.
A széles körű támogatás láttán egyetlen párt sem mert nyíltan szembefordulni az állampolgári javaslattal, így a parlament kétharmados többséggel fogadta el azt, megnyitva ezzel az utat a népszavazás kiírása előtt. A család fogalmánál a jelenlegi alkotmány házastársakat említ, ami a kezdeményezők szerint rést üthet azoknak, akik az azonos neműek frigye elismeréséért küzdenek. A referendum ellenzői szerint pusztán pénzkidobás az egész, mert a polgári törvénykönyv amúgy is férfi és nő kapcsolataként határozza meg a házasságot, ráadásul a família fogalma ennél tágabb: család az is, ha valaki egyedülállóként vagy élettársi kapcsolatban neveli a gyermekeit. A kezdeményezők ugyanakkor úgy vélik: a törvénykönyv bármikor módosítható, ezért nagyobb garanciának tartják az alkotmány módosítását.
A népszavazást azért is tartják fölöslegesnek az elemzők és a saját nevükben nyilatkozó politikusok, valamint közéleti szereplők egy része, mert abban az országban, ahol az ortodox egyház az egyik legnagyobb bizalmat élvező intézmény, s a meglehetősen konzervatív társadalom túlnyomó többsége elutasítja a homoszexuális párok házasságát, kicsi a valószínűsége, hogy a pártok napirendre mernék tűzni a jogszabály megváltoztatását. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy a voksolás érvényes lesz. A kormány is tudja: nem egyszerű az emberek mozgósítása, ezért döntött úgy, hogy kétnapos lesz a referendum, ami nem szokványos dolog keleti szomszédunknál. Romániában eddig egyszer, a 2003-as alkotmánymódosításkor tartott két napon át a népszavazás, amikor az országnak az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékáról kellett döntenie. Akkor csak nagy nehezen sikerült elegendő voksot összegyűjteni; még a sípályákon is futkároztak a szavazóbiztosok a mozgóurnával. Igaz, jóval szigorúbb volt a referendumtörvény, hiszen több mint ötvenszázalékos részvétel kellett az érvényességhez. Azóta Romániában további két népszavazást tartottak Traian Băsescu köztársasági elnök leváltásáról, de mindkettő érvénytelennek bizonyult. Később az államfő menesztését kezdeményező, jelenleg kormányon lévő szociáldemokraták enyhítettek a törvény szigorán, így most a harmincszázalékos részvétel is elegendő az érvényességhez. Egyébként az országban nem tartanak gyakran referendumot. Az emberek nincsenek hozzászokva a véleménynyilvánítás eme változatához, másrészt a romániai pártok még a többi választáson is csak kínkeservesen tudják mozgósítani szimpatizánsaikat.
A mostani voksolás eredményessége érdekében a választói névjegyzékben szereplők legalább huszonöt százalékának kell letennie a garast az egyik opció mellett. A jelenlegi választók összlétszámát tekintve a sikerhez mintegy 4,730 millió „igen” szavazat szükséges, az érvényességhez azonban mintegy 5,676 millió polgárnak kell az urnák elé járulnia a listán lévő 18 917 495-ből.
A referendum megtartása későn vált teljesen biztossá, így sok idejük sem az egyházaknak, sem a pártoknak nem maradt, hogy kampányoljanak. Az utóbbiak ráadásul eddig visszafogottak voltak. Többségük állást foglalt, de az ellenzék fő erejét képező nemzeti liberálisok szemmel láthatóan nehéz helyzetben vannak. Ők is hozzájárultak a parlamenti voksoláskor a népszavazás kiírásához, ugyanakkor a hozzájuk közel álló kormányellenes média azzal vádolja a szociáldemokratákat, hogy ők karolták fel a javaslatot, mert nagyot esett a népszerűségük, ugyanakkor el akarják terelni a közvélemény figyelmét az őket ért korrupciós vádakról, a büntetőjogi törvények felpuhítási kísérleteiről, ami lassan két éve élesen megosztja a romániai társadalmat. Ha a nemzeti liberálisok nyíltan támogatnák a referendumot, akkor azt a látszatot keltenék, hogy beállnak a szocdemeket mentő kezdeményezés mögé.
Az elmúlt napokban a közösségi oldalakon is téma lett az előterjesztés. Az egyedüli tisztázatlan végkifejlet az, hogy elmennek-e elegen szavazni, hiszen az nem kérdéses, hogy a férfi és a nő házasságán alapuló hagyományos családmodell mögé felsorakozók álláspontja elsöprő többségben lesz.
A téma alaposan megosztja a romániai magyarságot, amelynek különböző pártjai egymásétól eltérő véleményt fogalmaztak meg. A hagyományos családmodell támogatására és a népszavazáson való részvételre buzdított a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együttműködő Magyar Polgári Párt (MPP), valamint a Tőkés László által alapított Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Ugyanakkor a legnagyobb szervezet, az RMDSZ azt javasolja választóinak, hogy vegyenek részt az eseményen, és voksoljanak saját lelkiismeretük szerint. E döntés mögött az áll, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői sincsenek egy állásponton a tekintetben, ahogyan a házasság és a család fogalma keveredik az ügyben. Kelemen Hunor, a szervezet elnöke elmondta, hogy szerinte a család és a házasság fogalmát nem lehet összekötni, ugyanakkor konzervatívnak nevezte magát a friggyel kapcsolatban, amely elmondása szerint csak egy férfi és egy nő között jöhet létre.
Az RMDSZ második embere, Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök leszögezte: nem megy el szavazni, mert szerinte a család meghatározásához kapcsolódó alkotmánymódosítás jogi értelemben fölösleges és értelmetlen, társadalmi szempontból kirekesztő, politikai szempontból pedig káros és hamis, Hasonló álláspontra helyezkedett Horváth Anna, a szövetség önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke is.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke is nyilatkozott, de nem a szervezete nevében. Ő sem tervezi, hogy elmegy szavazni, amit így indokolt meg: „Ha nekem kellene meghatároznom a családot, sokkal részletesebben tenném azt, és nem úgy, ahogy most az alkotmányban kívánják rögzíteni. A legnagyobb gond, hogy a vitatott mondatban a családot a házassággal azonosítják. Fontosabb, hogy maga a házasság azt fejezze ki, hogy az két ember – egy férfi és egy nő – önkéntes, szabad vállalásán alapul. A família ennél többféle változatban létezik.” Sándor Krisztina a házasság nélkül élő, gyermekeket nevelő párokat is családnak tekinti.
Borítófotó: Keresztelő a délkelet-romániai Slobozján. A hagyományos családmodellt őrzik
