OROSZ KATASZTRÓFA
Hatvan évvel ezelőtt, 1959. február 2-ára virradóra történt egy máig nehezen megmagyarázható tragédia a Szovjetunióban, az Urál hegység északi részén, amelyet Gyatlov-rejtélyként emlegetnek. Igor Gyatlovnak hívták annak a kilenctagú hegymászó csoportnak a vezetőjét, amely egy szverdlovszki műszaki főiskola hallgatóiból állt. Eredetileg tízen vágtak neki az útnak, hogy tizenhat nap alatt 350 kilométert tegyenek meg, de egyik társuk megbetegedett és kivált a csapatból. Hatvan esztendő alatt számtalan elmélet született a túrázók halálának okáról. Oroszország legfőbb ügyészsége újra elrendelte a nyomozást; most márciusban egy szakértőkből álló kutatócsoportot is küld a helyszínre, hogy még egyszer átvizsgáljon minden nyomot.
A KÉT NYOMOZÓ
Oroszország két igen tekintélyes nyomozója már évekkel ezelőtt alaposan utánanézett az ügynek. Vlagyimir Szolovjov és Szergej Szkrjabics arról híres, hogy évtizedekkel korábban történt rejtélyes balesetek és bűncselekmények hátterét derítették ki. Szolovjov volt az, akinek sikerült rekonstruálnia a cári család kivégzésének körülményeit. Szkrjabics pedig maga is hegymászó, aki ismeri a túrázásokkal járó veszélyeket.
E szakemberek jelentésükben kizárják mindazokat az elméleteket, amelyek földönkívüli lényeknek, titkos katonai akcióknak, helyi népek bosszújának tudják be a szerencsétlenséget. A tragédia oka minden bizonnyal a környék időjárásának a hirtelen megváltozása lehetett, a túrázók pedig nem voltak gyakorlott hegymászók.
HURRIKÁN
A kis csapat már napok óta úton volt, semmi jel sem mutatott arra, hogy bajba kerülnek. Február 1-jén letáboroztak a Holatcsahl hegy lábánál, egy lejtőn, hogy másnap folytassák túrájukat egy hágón át (ma Gyatlov-hágónak hívják a helyet). Ekkor váratlanul egy időjárási front tört a környékre, amely erős széllökésekkel járt. A szélvihar hurrikánná változott, amelynek a sebessége elérte a másodpercenkénti húsz-harminc métert. A hőmérséklet hirtelen mínusz negyven fokra zuhant, ráadásul kiadósan havazni kezdett. A szerencsétlenség közvetlen kiváltó oka egy lavina volt, amelyet akár Igor Gyatlov és társai is előidézhettek azzal, hogy a hegy lejtőjén szakszerűtlenül verték fel a sátrukat. A helyi meteorológiai állomás akkori jelentéseinek az elemzéséből kiviláglik, hogy csaknem tíz órán át valóban hurrikán pusztított a vidéken. A hógörgeteg elérte a sátrakat, a túrázók pedig pánikba estek. Annyi lélekjelenlétük volt, hogy igyekeztek szervezetten menekülni biztonságosabb helyre. De arra nem mindenkinek volt ideje, hogy rendesen felöltözzön: ez magyarázhatja azt, hogy néhányukat kevés ruházattal találták meg. Ilyen időjárási körülmények között és a hó fogságában legfeljebb két-három óráig maradhattak életben.
TÉVÚT
A korabeli nyomozás azért vezetett tévútra, mert hetekkel később értek a helyszínre a mentőalakulatok, amikor már elolvadt a hó java része, és szélcsendessé vált a vidék. Néhány áldozatra pedig csak májusban találtak rá. Oroszország legfőbb ügyészsége az újabb kutatások eredményeként azt várja, hogy végre sikerül elfogadható magyarázatot találni a kilenc főiskolai hallgató tragédiájának a körülményeire.
Borítófotó: A katasztrófa helyszíne. 60 évig rejtély maradt
