NÉMET IPAR
Minden egy számmal kezdődött. Az újságok megkérdezték az olvasóikat, hogy szerintük mekkora lesz a Daimler nyáron távozó vezetőjének a nyugdíja. A válaszok átlaga 4250 euró volt, ami havi összegként nem is lenne megbotránkoztató. Dieter Zetsche azonban naponta kap majd ennyit, ami számos németnél kiverte a biztosítékot.
LEÉPÍTÉSEK ÉS CSÚCSJÖVEDELMEK
Azóta a német újságok tele vannak a DAX, a frankfurti tőzsdeindex kosarában lévő konszernek vezetőinek a fizetésével, amellyel a már bejelentett leépítéseket állítják szembe. A hkp-Group friss összesítése szerint a DAX-cégek vezetői átlagban évi 7,4 millió eurót keresnek – ez 3,4 százalékkal több, mint a tavalyi összeg. Van mit a tejbe aprítani, hiszen a legnagyobb német társaságok nyeresége 36 százalékkal nőtt 2018-ban.
A múlt évben a legtöbbet a Beiersdorf vezetője kereste, aki 23 millió eurót vihetett haza. A sor végén az RWE vezére „kullog” az évi 3,10 milliós jövedelmével. A hkp-tanulmány alapján 2017-ben öt DAX-cég (BASF, Daimler, SAP, Siemens, VW) irányítójának az éves jövedelme lépte át a tízmilliós álomhatárt, így már tizenhárman tartoznak ebbe a ligába. A német csúcsmenedzserek ezzel jobban keresnek évi 6,5 millió eurós jövedelemre számító európai kollégáiknál, ám le vannak maradva az amerikai élboly 14 millió eurónak megfelelő összegben „fürdő” tagjaitól.
A Majna menti Frankfurt egyetemének a kutatása részletezi a DAX-vezérek éves fizetését. E szerint alapjövedelmük az egész esztendei keresetüknek nagyjából a negyede, havi másfél millió euró körül van. Ehhez jönnek éves szinten a húsz százalék körüli rövid távú (STI) és a negyven százalék körüli hosszú távú (LTI) prémiumcélok, más szóval bónuszok, a tizennégy százalék körül szóródó nyugdíj-hozzájárulás és az 1-3 százalékos további költségtérítések. Hiába hivatkoznak az amerikai menedzserfizetésekre, Németországban már az évi tízmilliós jövedelmet is nehéz elfogadtatni a részvényesekkel. A romló gazdasági kilátások miatt a társadalom is háborog, mivel csak december óta az ezeknél a cégeknél bejelentett leépítések minimum százezer munkahelyet érintenek.
Borítófotó: Dieter Zetsche, a Daimler AG vezérigazgatója. Köhögnek a német növekedés motorjai
ELBOCSÁTANAK AZ AUTÓGYÁRAK
Az EU és az eurózóna vezető gazdasági hatalma komoly változás előtt áll. A gazdasági növekedés egy százalék alá esett, a beszerzésimenedzser-indexek csökkennek, és a gazdaság motorjának számító (autó)export sem dübörög már. A legnagyobb német cégek ehhez igazítják a terveiket.
A Ford világszerte tizenötezer munkahelyet szüntet meg. A korábbi megállapodások szerint Németországban a törzsgárdának 2022-ig nem mondhatnak fel, a Saarlouis-ban működő üzemben a C-Max gyártásának a leállítása miatt most közös megegyezéssel mégis 650 főt bocsátanak el. További ötszáz kölcsönmunkás kifutó szerződését nyártól nem hosszabbítják meg, és annak a háromszáz dolgozónak a sorsa is bizonytalan, akinek határozott idejű szerződése volt.
A kölni Fiesta-üzemben már régóta rugalmas két műszakban dolgoznak, s most a Focusokat előállító saarlouis-beli gyárban is megszüntették a harmadik műszakot. Európában további leépítések várhatók, hiszen az anyakonszern hatszázalékos nyereséget vár, miközben a Ford az öreg kontinensen tavaly már veszteséget termelt. Az Audi fölött is gyűlnek a sötét fellegek. Az ingolstadti központban májustól leáll az éjszakai műszak, ami – most még – nem vezet elbocsátásokhoz, de 450 munkásnak el kell búcsúznia a harmincszázalékos éjszakai pótlékától. Az A4-es és az A5-ös modellekből ezentúl a nappali műszak gyárt többet. Az új Audi-főnök az irányítókon is spórolna, így a világszerte kétezer-ötszáz vezető munkatárs tizede nemsokára szintén lapátra kerül.
Az elektromos autókra való áttérés jegyében a Volkswagen is átépíti gyárait. Mivel egy e-gépkocsiba a robbanómotoros autókhoz képest csak tizedannyi alkatrészt építenek be, ezért jelentős leépítések várhatók. A VW hannoveri és emdeni üzemeiből, valamint az adminisztrációból hétezer embert bocsátanak el, míg az eisenachi gyárban már csak e-autókat akarnak előállítani. Ehhez járul hozzá a beszállítóknál megszűnő álláshelyek további tízezres száma.
BAYER-HÁNYATTATÁSOK
A Bayert is megviselte a Monsanto 65 milliárd eurós átvétele, ami jó ürügy volt a konszern áramvonalasítására, így világszerte tizenkétezer munkahely szűnik meg. Mivel korábbi megállapodások miatt Németországban 2025-ig ők sem mondhatnak fel a törzsgárdának, ezért az önkéntes távozást segítik. A cégnél három esztendőnél rövidebb ideje dolgozó munkások háromhavi, a régebben ott lévők akár 63 havi fizetésüknek megfelelő egyszeri juttatást kapnak. Az 57 évnél idősebb munkatársak a korkedvezményes nyugdíjat is választhatják.
Az összesen 4,4 milliárd eurós karcsúsítástól évi 2,6 milliárdos megtakarítást várnak, amire szükség is lesz, hiszen a receptmentes gyógyszerek szegmense akadozik, és a Monsanto Roundup (Glyphosat) nevű, glifozátalapú gyomirtójának gyanú szerint rákot okozó hatása miatt számos per zajlik az USA-ban. Egy San Franciscó-i szövetségi bíróságon a minap ítéltek meg nyolcvanmillió dollár fájdalomdíjat egy rákbeteg felperesnek – ez egy augusztusi ítélet után immáron a második eset. Akkor az első fokon megítélt 289 milliós összeget utóbb 79 milliósra mérsékelték. A bellwether case megjelöléssel elhíresült precedens azért fontos, mivel a Glyphosat miatt még tizenegyezer per zajlik az Egyesült Államokban. A következőt pont lapunk e számának az utcára kerülésekor kezdik Oaklandben.
ZÁSZLÓSHAJÓK BAJBAN
A németországi bankszektor két zászlóshajójának, a Deutsche Banknak és a Commerzbanknak a tervezett fúziója csak a Majna menti Frankfurtban tízezer, összesen akár harmincezer munkahely leépítését jelentené. Korábban még a három nagy német magánbank büszke toronyháza hirdette a megbízható német hitelintézetek hatalmát. A pénzügyi válság óta a Dresdner Bank már beolvadt a Commerzbankba, amely most maga is könnyen a nagyobb pénzintézet, a Deutsche Bank részévé válik. A tornyok maradnak, csak emblémából és munkahelyből lesz kevesebb. (A Deutsche Bank és a Commerzbank fúziós tárgyalásairól lásd cikkünket a 24–26. oldalon.)
Az augsburgi Kuka iparirobot-gyártó ázsiai terjeszkedési tervei sem váltak be. A kínai Midea konszern két évvel ezelőtti tulajdonszerzése nem segítette az ottani terjeszkedést, ezért az anyagyárban most minden tizedik munkahelyet leépítenek. Egy biztos: a menedzserfizetések és az elbocsátások nem csak Németországban kapnak minden eddiginél nagyobb figyelmet.
