Gina Haspel, a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA 33 éves szolgálati múlttal rendelkező igazgatóhelyettese személyében a Fehér Ház javaslatára az amerikai történelemben először nő kerül az egyik legnagyobb különleges szolgálat élére. CIA-igazgatói kinevezése körül hetek óta kavarognak a különféle vélemények. Támogatói hangsúlyozzák, hogy több mint egy emberöltőnyi szolgálata során kiemelkedő képességekről, a szervezet iránti feltétlen hűségről és hazafiasságról tett tanúbizonyságot. Végigjárta a szolgálati szamárlétra legtöbb fokát, nála jobban kevesen ismerik az ügynökség tevékenységét.
A MACSKASZEM
Bírálói két dolgot emelnek ki. Egyfelől Gina Haspel néhány hónapos tevékenységét a kétezres évek elején a CIA által fenntartott, Macskaszemként emlegetett thaiföldi „sötét hely”, azaz titkos börtön, vallatóhely vezetőjeként. Felróják neki, hogy közvetlenül vagy közvetve részese lehetett a 2001. szeptember 11-i, több ezer áldozattal járó New York-i iszlamista terrortámadás feltételezett szervezői, irányítói, az al-Káida elfogott vezetői kihallgatásában. Az ezekkel az emberekkel szemben alkalmazott „emelt szintű kihallgatás” rutinmódszerei közé tartozott az alvásmegvonás, a rendkívül szűk helyre való bezárás és a vizes deszkás vallatás (waterboarding). (Ennek során a deszkára szíjazott áldozat arcára vizes ruhát tekernek, így párát lélegez be, ami fulladást okoz.)
Ez utóbbit számos emberjogi szervezet, tekintélyes amerikai politikusok, mint az agydaganattal küzdő John McCain republikánus szenátor, akit a vietnami háborúban megkínoztak – meg nem engedhető módszernek tartják. Az USA szabályozása szerint egyébként a vizesdeszkázás nem tekinthető kínzásnak, mert nem haladja meg azt a szintet, amelyet amerikai katonák tízezreinek kell teljesíteni a túlélésről, elfogáselkerülésről, ellenállásról és szökésről szóló fizikai túlélőprogram (SERE) keretében.
Gina Haspelnek felróják azt is, hogy 2005-ben aktívan részt vett azoknak a videófelvételeknek a megsemmisítésében, amelyek rögzítették a Macskaszemben a foglyok ezzel a metódussal való kihallgatását. Ez nem más, mint bizonyítékeltüntetés – mondja az ellentábor. Az ügynök csak az előírásoknak, parancsnokai utasításának tett eleget – így a támogatók.
Életpályája kezdetén Nagy-Britanniában járt iskolába, ahol vadászpilóta apja szolgált egy ideig. Amerikába visszatérve a Kentucky és a Louisville-i egyetemre járt, újságírásból és idegen nyelvekből diplomázott. 1985-ben lépett be a CIA-hoz, francia- és spanyoltudás birtokában. A CBS amerikai tévétársaság hozzájutott egy CIA-dokumentumhoz, amely szerint Haspel a szolgálat tagjaként tanult meg törökül és oroszul. Mások úgy vélik, már orosz nyelvtudással lépett be az ügynökséghez. Ezt azzal támasztják alá, hogy már CIA-s karrierje kezdetén oroszspecialistaként alkalmazták.
Haspel pályafutása kezdeti időszakában mintegy másfél évtizedet töltött terepen, fedett ügynökként. Erről a szolgálati titokként kezelt időszakról nagyon keveset tudni. Fedett ügynöki tevékenységét Afrikában, orosz és amerikai források szerint az akkori Moszkva-barát Etiópiában kezdte. Állítólag több mint harminc meghatározatlan idejű, „rövidebb” külföldi bevetésben vett részt. Pályája egy szakaszán négy helyen volt a CIA főrezidense, Londonban és New Yorkban is.
Karrierje kötődik a Szovjetunióhoz, Oroszországhoz. Ennek ma, amikor az FBI és Robert Mueller különmegbízott kiterjedt nyomozást folytat Donald Trump elnök és közvetlen környezete orosz kapcsolatairól, különleges jelentősége lehet. Gina Haspel olyan jól ismeri az orosz-szovjet titkosszolgálatokat, a KGB-t, az FSZB-t, az SZVR-t, a GRU-t, hogy akár doktorálhatna is belőlük – mondja róla egy ismerője. Hosszú éveket tölthetett az egykori Szovjetunió – és feltehetően már az utód, Oroszország – területén (de nem Moszkvában).
SZIGORÚBB ERKÖLCSI NORMÁK
Megjárta a CIA legtitkosabb bugyrait is. José Rodriguez, az NCS (Nemzeti Titkosszolgálat, az ügynökségen belüli műveleti részleg) igazgatója mellett 2005-ben irodavezetőként, később igazgatóhelyettesként vett részt a szervezet irányításában. 2005-ben, mint Rodriguez emlékirataiban megemlíti, a munkatársaként dolgozva, de a saját kezdeményezésére semmisíttette meg a thaiföldi Macskaszem-objektumban felvett kihallgatási videófelvételeket. Haspel azt mondja, Rodriguez utasításait követte, amikor parancsot adott ki erre.
Az ügynöknőt 2013-ban kinevezték az egész világon titkos CIA-műveleteket irányító NCS ügyvezető igazgatójává, de elsősorban a demokrata szenátorok ellenvéleménye miatt nem véglegesítették. Utóbbiakkal 2018 februárjában (amikor az amerikai elnök Haspelt a CIA igazgatóhelyettesévé nevezte ki) ismét meggyűlt a baja. A szenátus hírszerzési bizottságának három demokrata tagja nevében Sheldon Whitehouse beadványt küldött Donald Trumpnak. Ebben felszólította az elnököt, hogy oldja fel a titkosítás alól azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják Haspel alkalmatlanságát az igazgatói posztra.
Ennek ellenére a szenátusban (amelyben a republikánusoknak hajszálnyi többségük van) a hírszerzési bizottság 10:5 arányban jóváhagyta a szakember igazgatói kinevezését. A 2018-as szenátusi meghallgatáson Haspel azzal indokolta a thaiföldi Macskaszem videófelvételeinek a törlését, hogy védeni akarta a kihallgatásokban részt vevő CIA-tisztek személyazonosságát. Az ügynöknő ezen a beszámolón már elhatárolódott a vizes deszkás kihallgatás módszerétől, de nem volt hajlandó elismerni annak erkölcstelen mivoltát. A CIA a 2001-es New York elleni terrortámadást követően „kivételes munkát” végzett, de ma „szigorúbb erkölcsi normákhoz” kell tartania magát – mondta erről Haspel.
KÉMHEZ ILLŐ MAGÁNÉLET
Magánéletéről annyit tudni, hogy 61 éves, Gina Cheri Walker néven született. Egészen fiatalon hozzáment Jeff Haspelhez, egy amerikai katonatiszthez. Néhány esztendő múlva, a nyolcvanas évek közepén elváltak. Gyermeke nincs, egyedül lakik a virginiai Ashburn kisvárosban. Megjegyzik róla, hogy szakmája szabályai szerint él, visszahúzódó, nem szerepel például a közösségi médiában, site-okon, nem tweetel és nincs saját Facebook-oldala sem.
